A brüsszeli szankciókról, a nemzeti konzultációról, a háború következményeiről és a gazdasági kilátásokról is kérdezték Orbán Viktort pénteki rádiós interjújában. A miniszterelnök egyebek mellett arról beszélt: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki áll háborúban a másikkal. Ezzel kapcsolatban aláhúzta: Magyarország a békét szorgalmazza. Hozzátette: a háború és a szankció rendkívüli károkat okoz minden szempontból. Magyarország a gazdasági mutatókat tekintve mintegy 4,8 százalék veszteséget, mintegy 3700 milliárdnyi hiányt könyvelhet el a szankciós politika miatt. Vétózni kell több ponton is – húzta alá.
Olaf Scholz német kancellár engedélyezte a nehézpáncélosok Ukrajnába küldését, az ukrán vezetés pedig most harci repülőket kér. Orbán Viktor szerint a németek kezdetben azt mondták, sisakokat küldenek, mert ha fegyvert küldenének, az már a részvételt jelentené a háborúban. Jól látszik: ha az ember nem jelöl ki egy világos álláspontot, akkor belesodródik a háborúba
– fogalmazott. Mint mondta, a választási kampány és a háború kezdete egybeesett, a magyar vezetők rá voltak kényszerítve, hogy világosan és egyenesen fogalmazzák meg, mit akarnak.
A baloldal megmondta: ha mandátumot kap, együtt utazik a nemzetközi közösséggel, „azt fogja tenni, amit mondanak neki”
– fogalmazott, hozzátéve: van az országnak és a Kárpátalján élő magyaroknak is egy érdeke, ez pedig az, hogy kimaradjunk a háborúból. Szerinte, ha valaki fegyvert küld, finanszírozza a háborút, az benne van a háborúban, ráadásul a másik fél, akivel szemben támogatjuk az egyik oldalt, az dönti el, valójában hogyan tekint ránk: hadviselők vagyunk vagy sem. Szavai szerint matematikailag is ki lehetne fejezni a nyomásgyakorlást ránk.
Ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt felhasználnak arra, hogy Magyarország háborúban álljon
– fogalmazott a miniszterelnök a Kossuth Rádió műsorában. Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány álláspontja világos, békét akarunk. A nemzeti konzultációval kapcsolatban pedig úgy vélekedett, hogy az gyakorlatilag hungarikum.
Egy egész nép áll szemben a szankciókkal
– tette hozzá a miniszterelnök, hozzátéve:
az, amit Brüsszel mond, az nem oszt, nem szoroz.
A médiával kapcsolatban kifejtette: Magyarországon sokszínű sajtó van, ellentétben a nyugati országokban, ahol egyoldalú beszámolók jelennek meg a háborúval kapcsolatban.
Nemcsak dollárbaloldal, hanem dollármédia is van. Ez durva mondat, de ezzel állunk szemben
– tette hozzá. Véleménye szerint fontos kideríteni, hogy kik és milyen technikákkal adták a pénzt.
Február–márciusra csökkenhet az infláció
Az inflációval kapcsolatban azt mondta: helyes a kormánysegítség, de a cél az, hogy le kell törni az inflációt. Ez ellen tenni kell és tenni is fognak.
Február végén, márciusban már látható lesz a kormány általi segítség, de addig a napi realitás a bolt valósága
– fogalmazott. A legfontosabb az energiaár; ezért nem engedik meg, hogy a nukleáris energiára is kiterjesszék a szankciókat.
A tavalyi évben jelentősen nőtt a minimálbér, a kormány visszaadta a 13. havi nyugdíjat, a családoknak pedig egy hónapnyi befizetett adót, de a napi valóság a bolt valósága, a polcokon lévő árak ára
– fogalmazott a miniszterelnök. Mint mondta, baloldali közgazdászok szerint nem lett volna szabad ennyi pénzt adni az embereknek, de Orbán Viktor szerint ez helyes volt, hiszen enélkül kérdéses, hogyan tudtak volna túlélni. Mint mondta, le kell törni az inflációt, az egy „közellenség”. Mint fogalmazott, az infláció elleni gyógyszert a kormány a gazdaságnak már beadta, dolgozik is; úgy számol, hogy február–március körül az infláció csökkenni kezd, és decemberre az infláció egyszámjegyű lesz. Hangsúlyozta: a jegybank és a kormány igyekszik összehangolni a lépéseit; még egy kicsit arra kérik az embereket, hogy tartsanak ki.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
Facebook
Twitter
YouTube
RSS