Orbán Viktor: Magyart csak magyarral lehet pótolni

Orbán Viktor elöljáróban arról beszélt: ha a világ nem foglalkozik Magyarországgal, akkor úgy érezzük, el vagyunk hanyagolva, ha viszont témává válik a magyar kül- vagy belpolitika, akkor méltánytalannak tartjuk az eltúlzott figyelmet. Hozzátette: a világsajtó olykor túlzásokba esik; megjelent például olyan vélekedés, hogy két ember befolyásolta az USA Ukrajna-politikáját: az orosz elnök és a magyar miniszterelnök. Hasonló túlzásokra ragadtatta magát Donald Tusk, aki nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy Orbán Viktor győzhetné meg a lengyeleket egy engedékenyebb orosz viszony kialakításának szükségességéről. Orbán Viktor hangsúlyozta: ez nem lehet és nem is célja a magyar kormánynak, és a lengyelek különben is hajthatatlanok az Oroszországgal való viszonyukkal kapcsolatban, amit tiszteletben kell tartani. Mint elmondta, a magyar kormány egyetlen célja, hogy mindig a lengyelek mellett álljon. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ilyen világpolitikai légkörben is megőrizze Magyarország józan ítélőképességét, súlyát és erejét ne értékelje se fölül, se alul.

2,5 millió magyar él a diaszpórában

A magyar diaszpórára térve Orbán Viktor elmondta: a legutóbbi összesítés szerint mintegy 2,5 millió magyar él szétszórva a világban, a diaszpóra magyarsága tehát lényegesen nagyobb súlyt képvisel, mint amennyi figyelmet fordítanak rá. Mint kifejtette, az Egyesült Államokban a 2015-ös adatok szerint 1,4 millió, Kanadában a 2011-es adatok szerint 316 ezer, Dél-Amerikában 125 ezer, Izraelben 200 ezer, Ausztráliában 69 ezer, Nyugat-Európában Németországban 178 ezer, Nagy-Britanniában 80 ezer, Ausztriában 60 ezer, Hollandiában pedig mintegy 22 ezer magyar ember él, akiknek nagyon eltérő a kötődésük a magyarsághoz. Mint kiemelte, a diaszpóra magyarságának támogatása érdekében több programot is létrehoztak, köztük a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében 150 ösztöndíjas segítette a diszapóra magyarságának önszerveződését. A Mikes Kelemen Program keretében 3700 doboznnyi veszélyeztetett hagyatékot sikerült összegyűjteni, a Julianus Program 434 magyar emléket azonosított be a világ minden táján, és mind a Határtalanul Program, mind a Rákóczi Szövetség tevékenységének köszönhetően évenként több tízezer gyermek látogathat el határon túli magyar nemzettestvéreihez.

Érzékeny veszteségek mellett megmaradt az erős felhatalmazás

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy jelenleg egy választási ciklus közepén tart a kormány, ugyanakkor az eddig elvégzett munka sikerességét lemérhették az EP-, illetve az önkormányzati választásokon. Mint hozzátette, bár érzékeny veszteségeket szenvedett el a polgári oldal fontos városokban, egyértelmű a választói felhatalmazás a kormányzati program folytatására, amelynek középpontjában az erős Magyarország áll. Mint kiemelte: az ellenséges külföldi sajtó sem vitatja, hogy a magyar gazdaság erős lábakon áll, évről-évre folyamatosan csökken az államadósság, továbbá sikerült az uniós gazdasági növekedés felett tartani hazánk teljesítményét.

A kormány fontos vállalásának nevezte a szegénység felszámolását és a cigányság integrációját. Hozzátette: mértékadó külföldi gazdasági elemzések is kiemelik az egyenlőtlenség felszámolása érdekében tett erőfeszítések sikerességét, sőt, azt is, hogy tavaly többen jöttek haza, mint amennyien kivándoroltak. Ugyanakkor úgy vélte, hogy az adóssággyarmattá süllyesztett Görögországhoz képest hazánk hiába kezelte sikerrel a gazdasági válság kihívásait, az Egyesült Államokban, vagy Nagy-Britanniában senki nem mondhatná ki, hogy a magyar kormány gazdaságpolitikája eredményes, mert egyszerűen nem hallgatnák meg.

Tíz-tizenöt évig fenn kell tartani a családtámogatási rendszert a demográfiai folyamatok visszafordításához

A miniszterelnök elmondta: az erős Magyaroszág megteremtésének egyik alapvető feltétele a családközpontúság, a kormány ezért sokat tesz azért, hogy a magyar családok megerősödjenek. Kiemelte: egy 40 éves tendenciát kell megfordítani, hiszen ennyi ideje halnak meg többen hazánkban, mint ahányan születnek. Mint megjegyezte, a programoknak ugyanakkor tiszteletben kell tartania a magyar emberek nagyfokú autonómiaigényét: nem szabad azt éreztetni, hogy a gyermekvállalás kényszer. Kiemelte: távoli cél a kitűzött 2,1-es születési arány – jelenleg csak lassítani tudják a negatív folyamatokat –, ugyanakkor, ha a családtámogatási rendszer 10-15 évig fennmarad, akkor jelentős eredményeket lehet elérni. Mint megjegyezte, vannak nemzetek, amelyeknek nem kell azon gondolkodniuk, milyen lenne a világ nélkülük, a magyarság azonban kis számú, és szétszóratva él a világon, ezért a nemzeti kultúra fenntartása állami kötelesség.

Berlin–Moszkva–Isztambul háromszögében

Beszédében Orbán Viktor hangsúlyozta: a '90-es években még élt az a nézet, hogy a NATO-tagság önmagában megoldja Magyarország biztonságának kérdését, mára azonban bizonyossá vált, hogy elengedhetetlen ezt kiegészíteni a nemzeti haderő fejlesztésével. Mint kifejtette, ezt a szomszédos országok hadseregének nagy volumenű fejlesztése is szükségessé tette. A miniszterelnök elmondta: 2026-ra juthat el Magyarország arra a szintre, amikor a NATO nélkül is képes az emberileg elképzelhető veszélyekre, esetleges regionális konfliktusokra is önerejéből reagálni úgy, hogy a térség legfejlettebb hadseregét mondhatja magáénak. Ugyanakkor hangsúlyozta: a magyar külpolitika alapvetései továbbra is a béke, az együttélés és a szövetségkeresés. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a külpolitika a realitások tudománya, ezért tudomásul kell venni, hogy hazánk a Berlin–Moszkva–Isztambul hatalmi háromszögben helyezkedik el; ebben a helyzetben kell érvényesülnie, gyarapodnia úgy, hogy nem áll egyik hatalmi gócpont oldalára sem. Mint kiemelte, Magyarország számára az a legfontosabb cél, hogy mindhárom országnak érdekében álljon hazánk sikeressége akkor is, ha különben ellentétesek is az érdekeik, és a magyar külpolitika sikerének nevezte, hogy ez az állapot jelenleg megvalósult.

A magyar gazdaságpolitika nem választható le a szomszédos országoktól

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyarság közös érdeke, hogy mindenki szülőföldjén legyen képes boldogulni, hiszen a kárpát-medencei magyarságot is sújtja a Kelet-Európára jellemző elvándorlás problémája. Mint hangsúlyozta, Magyarországnak ezért az az érdeke, hogy szomszédságpolitikájában a szomszédos országokat, ahol ez szükséges, "magával húzza", hogy ne nőjenek az elvándorlást ösztönző gazdasági különbségek. Úgy vélte, Magyarországnak olyan szomszédságpolitikát kell folytatnia, amely jó a szerbeknek, a románoknak, és ha hagyják, az ukránoknak is.

Magyart csak magyarral lehet pótolni

Orbán Viktor elmondta: az elmúlt években többször is felvetődött a magyar bevándorláspolitika lelki, erkölcsi megítélése. Hozzátette: a magyar kormány bevándorlásellenes politikát folytat, mert úgy látja, Magyarország nem ringathatja magát abba a liberális illúzióba, hogy külföldiekkel is lehet pótolni a kieső népességet. Mint kiemelte: magyart csak magyarral lehet pótolni. Ugyanakkor hangsúlyozta: nem jóleső érzés a kemény bevándorláspolitika képviseletében, hogy nehéz helyzetben lévő, a jobb élet reményében útnak induló migránsokat kell feltartóztatni a határon. Hozzátette: Brüsszel a bevándorlás támogatásának központja, a nyugati országok kormányai mind bevándorláspártiak, akik azzal támadják hazánkat, hogy a magyar embereknek kőből van a szívük, nem akarnak segíteni. Orbán Viktor kiemelte: a magyar egy jóra törekvő nemzet, az emberek hajlandóak tenni a bajbajutottak megsegítéséért, de azt a nézetet képviselik, hogy a segítséget kell helybe vinni, nem a bajt Európába importálni. Beszédében ezután hosszan idézte az elmúlt években indított közel-keleti és afrikai programokat, amelyek révén számtalan menekülttábor, kórház és iskola részesült támogatásban, otthonokat építettek fel a hazatérő menekülteknek, illetve mezőgazdasági programokat indítottak a megmaradásukat elősegítendő.

Fotó: MTI