Pesti Srácok

Az Ukrajnától elcsatolt régiókban is megtartják az orosz elnökválasztást

Az Ukrajnától elcsatolt régiókban is megtartják az orosz elnökválasztást

Megtartják márciusban az orosz elnökválasztást az Ukrajnától elcsatolt négy régióban is, ahol hadiállapot van érvényben – közölte hétfőn az orosz Központi Választási Bizottság.

A választási testület azt követően döntött így, hogy konzultációkat folytatott a védelmi minisztériummal, a Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), valamint az Ukrajnától elcsatolt régiók – a Donyecki és Luhanszki "Népköztársaság", valamint Herszon és Zaporizzsja megye – vezetőivel. A megbeszélésen valamennyi fél úgy vélekedett, hogy ezeken a területeken meg lehet tartani a választásokat. Nyikolaj Levicsev, a Központi Választási Bizottság tagja ugyanakkor megjegyezte, hogy arra az esetre, ha a biztonsági helyzet romlana valamelyik területen, a jogszabályok lehetővé teszik a választások egy későbbi időpontra halasztását.

A négy régióban tavaly – nemzetközileg el nem ismert legitimitású – népszavazást tartottak az Oroszországhoz való csatlakozásról, idén pedig helyhatósági és helyi parlamenti választásokat tartottak, valamint a szövetségi törvényhozás képviselői mandátumairól is voksoltak.

Vaszilij Piszkarjov, az orosz belügyekbe való külföldi beavatkozást vizsgáló alsóházi bizottság elnöke arról tájékoztatta a Központi Választási Bizottságot, hogy több mint száz, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Németországban, Svédországban, Lengyelországban és Ukrajnában működő irányítóközpont által ellenőrzött médiaprojekt készül az oroszországi elnökválasztás lejáratására. Piszkarjov az erről beszámoló Telegram-bejegyzésében közölte, hogy ugyanezek a források az orosz hadsereget is rágalmazzák.

PestiSracok facebook image

Oroszországban a jövő évi elnökválasztás háromnapos lesz, 2024. március 15–17. között rendezik meg.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Photomig

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)