Pesti Srácok

Orosz nagykövet: Kanada megtagadta, hogy kiadja a Waffen–SS egy ukrán veteránját

Orosz nagykövet: Kanada megtagadta, hogy kiadja a Waffen–SS egy ukrán veteránját

Jegyzékben tagadta meg a kanadai külügyminisztérium Jaroszlav Hunka 98 éves kanadai állampolgár, a Waffen–SS Galícia ukrán hadosztálya veteránjának kiadatását – közölte Oleg Sztyepanov kanadai orosz nagykövet kedden a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

Az orosz főügyészség december 7-én kérte Ottawától Hunka kiadatását. A vonatkozó dokumentumot december 19-én juttatta el a kanadai diplomáciai tárcához az orosz misszió. Sztyepanov elmondta: a kérelem visszautasításának hivatalos oka az, hogy Oroszország és Kanada között nincs kiadatási megállapodás. A nagykövet szerint az elutasító jegyzék hétfőn érkezett meg az általa vezetett képviseletre. Elmondta, hogy kedden a tervek szerint a dokumentum átvételével kapcsolatban a kanadai külügyminisztériumban megbeszélést tartanak majd, amelyen az orosz fél fel kívánja vetni, hogy Kanadában nemzeti szinten megvizsgálják-e Hunka múltját, és a kanadai állampolgárság megszerzésekor nyilatkozott-e SS-múltjáról. Az orosz diplomata rámutatott, hogy ha a kérelmező hazudott, akkor ez az észak-amerikai országban indok állampolgárságának automatikus visszavonására.

Sztyepanov azt mondta, hogy a kanadai hatóságok hajlamosak elhúzni a volt nácik elleni pereket. Példaként hozta fel a német Helmut Oberlander ügyét, akinek kitoloncoltatási pere 2021-ben bekövetkezett haláláig elhúzódott. Oberlander az SS Einsatzkommando 10a halálbrigád tagjaként szovjet-oroszországi és ukrajnai lakosok, főleg zsidók tömeges legyilkolásában volt bűnrészes.

Az orosz belügyminisztérium október 26-án adott ki körözést Hunka ellen, miután az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított ellene az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén a Nagy Honvédő Háború idején a polgári lakosság ellen elkövetett népirtás miatt, az orosz büntető törvénykönyv 357. cikke alapján. Az SZK szerint Hunka a Waffen–SS-hadosztály tagjaként "gyilkosságokat követett el", és "súlyos egészségkárosodást okozott" a megszállt ukrajnai Lviv megye lakosainak. A nyomozás szerint a Waffen–SS Galícia katonái 1944. február 23. és 28. között a Lviv (Lemberg) megyei Huta Penjatyszka területén legkevesebb 500 szovjet állampolgárt öltek meg. Az SZK az ügy további részleteinek feltárása érdekében Kanada, Lengyelország és Fehéroroszország segítségét kérte.

PestiSracok facebook image

Az orosz főügyészség az ENSZ által 1948-ban elfogadott és 140 ország – köztük Kanada – által ratifikált, a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában megkötött egyezményre hivatkozva kérte Hunka letartóztatását és kiadatását büntetőjogi felelősségre vonásának érdekében. Az orosz kérelemben garantálták, hogy a kiadatási kérvény célja nem a vádlott politikai alapú üldöztetése faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai nézetei miatt, és Hunkának Oroszországban minden lehetőséget megadnak a védelemre. A levélben kitértek arra is, hogy a Hunka elleni vádak nem vonnak maguk után halálbüntetést, és a vádlottat az előzetes letartóztatási központban, megfelelő körülmények között tartják majd fogva, amiről Kanada moszkvai nagykövetségének tisztviselői is meggyőződhetnek, ha odalátogatnak. A kiadatás elutasításának esetére Moszkva azt kérte, hogy a migrációs jogszabályok keretében vizsgálják meg Hunka kitoloncolásának kérdését.

Anthony Rota házelnök a kanadai parlament alsóházának szeptember 22-i ülésén, az Ottawába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tapsot kért Hunkának, akit "az oroszok elleni harc veteránjaként" mutatott be. Később derült ki, hogy a férfi a Waffen–SS Galícia hadosztályában szolgált. Rota azt állította, hogy nem tudott a férfi múltjáról, és lemondott tisztségéről. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bocsánatot kért az eset miatt. Sztyepanov nagykövet elégtelennek minősítette akkor Trudeau bocsánatkérését, és úgy vélekedett, hogy az orosz–kanadai geopolitikai nézeteltérések ellenére a kanadai kormánynak és a parlamentnek mások mellett kötelessége lett volna bocsánatot kérnie minden orosztól és a kanadai orosz közösségtől is a "szégyenletes incidens miatt, amelyet az egész világ végignézett".

Forrás: MTI; Fotó: CTV

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)