Pesti Srácok

Orosz nagykövet: Kanada megtagadta, hogy kiadja a Waffen–SS egy ukrán veteránját

Orosz nagykövet: Kanada megtagadta, hogy kiadja a Waffen–SS egy ukrán veteránját

Jegyzékben tagadta meg a kanadai külügyminisztérium Jaroszlav Hunka 98 éves kanadai állampolgár, a Waffen–SS Galícia ukrán hadosztálya veteránjának kiadatását – közölte Oleg Sztyepanov kanadai orosz nagykövet kedden a TASZSZ orosz hírügynökséggel.

Az orosz főügyészség december 7-én kérte Ottawától Hunka kiadatását. A vonatkozó dokumentumot december 19-én juttatta el a kanadai diplomáciai tárcához az orosz misszió. Sztyepanov elmondta: a kérelem visszautasításának hivatalos oka az, hogy Oroszország és Kanada között nincs kiadatási megállapodás. A nagykövet szerint az elutasító jegyzék hétfőn érkezett meg az általa vezetett képviseletre. Elmondta, hogy kedden a tervek szerint a dokumentum átvételével kapcsolatban a kanadai külügyminisztériumban megbeszélést tartanak majd, amelyen az orosz fél fel kívánja vetni, hogy Kanadában nemzeti szinten megvizsgálják-e Hunka múltját, és a kanadai állampolgárság megszerzésekor nyilatkozott-e SS-múltjáról. Az orosz diplomata rámutatott, hogy ha a kérelmező hazudott, akkor ez az észak-amerikai országban indok állampolgárságának automatikus visszavonására.

Sztyepanov azt mondta, hogy a kanadai hatóságok hajlamosak elhúzni a volt nácik elleni pereket. Példaként hozta fel a német Helmut Oberlander ügyét, akinek kitoloncoltatási pere 2021-ben bekövetkezett haláláig elhúzódott. Oberlander az SS Einsatzkommando 10a halálbrigád tagjaként szovjet-oroszországi és ukrajnai lakosok, főleg zsidók tömeges legyilkolásában volt bűnrészes.

Az orosz belügyminisztérium október 26-án adott ki körözést Hunka ellen, miután az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) büntetőeljárást indított ellene az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság területén a Nagy Honvédő Háború idején a polgári lakosság ellen elkövetett népirtás miatt, az orosz büntető törvénykönyv 357. cikke alapján. Az SZK szerint Hunka a Waffen–SS-hadosztály tagjaként "gyilkosságokat követett el", és "súlyos egészségkárosodást okozott" a megszállt ukrajnai Lviv megye lakosainak. A nyomozás szerint a Waffen–SS Galícia katonái 1944. február 23. és 28. között a Lviv (Lemberg) megyei Huta Penjatyszka területén legkevesebb 500 szovjet állampolgárt öltek meg. Az SZK az ügy további részleteinek feltárása érdekében Kanada, Lengyelország és Fehéroroszország segítségét kérte.

PestiSracok facebook image

Az orosz főügyészség az ENSZ által 1948-ban elfogadott és 140 ország – köztük Kanada – által ratifikált, a népirtás bűntettének megelőzése és megbüntetése tárgyában megkötött egyezményre hivatkozva kérte Hunka letartóztatását és kiadatását büntetőjogi felelősségre vonásának érdekében. Az orosz kérelemben garantálták, hogy a kiadatási kérvény célja nem a vádlott politikai alapú üldöztetése faji, vallási, nemzetiségi vagy politikai nézetei miatt, és Hunkának Oroszországban minden lehetőséget megadnak a védelemre. A levélben kitértek arra is, hogy a Hunka elleni vádak nem vonnak maguk után halálbüntetést, és a vádlottat az előzetes letartóztatási központban, megfelelő körülmények között tartják majd fogva, amiről Kanada moszkvai nagykövetségének tisztviselői is meggyőződhetnek, ha odalátogatnak. A kiadatás elutasításának esetére Moszkva azt kérte, hogy a migrációs jogszabályok keretében vizsgálják meg Hunka kitoloncolásának kérdését.

Anthony Rota házelnök a kanadai parlament alsóházának szeptember 22-i ülésén, az Ottawába látogató Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelenlétében tapsot kért Hunkának, akit "az oroszok elleni harc veteránjaként" mutatott be. Később derült ki, hogy a férfi a Waffen–SS Galícia hadosztályában szolgált. Rota azt állította, hogy nem tudott a férfi múltjáról, és lemondott tisztségéről. Justin Trudeau kanadai miniszterelnök bocsánatot kért az eset miatt. Sztyepanov nagykövet elégtelennek minősítette akkor Trudeau bocsánatkérését, és úgy vélekedett, hogy az orosz–kanadai geopolitikai nézeteltérések ellenére a kanadai kormánynak és a parlamentnek mások mellett kötelessége lett volna bocsánatot kérnie minden orosztól és a kanadai orosz közösségtől is a "szégyenletes incidens miatt, amelyet az egész világ végignézett".

Forrás: MTI; Fotó: CTV

Ajánljuk még

Vajon minek és hogyan állított ki százegy kutyaútlevelet a határzár idején az állatorvosi praxisát szüneteltető Hadházy Ákos? - Frissítve: reagált Hadházy

Exkluzív 2021 március 23.
2020 januárja óta összesen száznál is több kutyának állított ki útlevelet Hadházy Ákos, a két pártot már elhagyó, jelenleg független országgyűlési képviselő, aki leadott vagyonnyilatkozata szerint hivatalosan szünetelteti állatorvosi praxisát – tudta meg a PestiSrácok.hu. A helyzet több szempontból is kínos: először is, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény szerint parlamenti képviselő kereső tevékenységet nem folytathat, még ha valamilyen szellemi tevékenységet végez is, azért pénzt nem fogadhat el. A kisállat útlevél kiállítása azonban nagyon is pénzbe kerül, az okmányt kiállító állatorvos is kötelezően fizet ezért a kamarának. Ha saját cégen keresztül jutna a tevékenysége ellentételezéséért pénzhez egy honatya, azt is be kell jelentenie az Országgyűlés elnökének. Csakhogy Hadházy Ákos – úgy tudjuk – nem ezt jelentette be, hanem az ellenkezőjét, hogy szüneteltetni a praxisát. Mellesleg ezt saját kézírással is leírta és ellenjegyezte, a vagyonnyilatkozatában. Ha mindez nem lenne elég, még egy kérdés felvetődik: mégis kinek, kiknek és miért állít ki valaki több mint száz kutyaútlevelet a koronavírus-járvány kellős közepén, amikor szinte az egész világ zár alatt van és az emberek sem utaznak. Cikkünk megjelenése után válaszolt kérdéseinkre Hadházy Ákos, aki a tőle szokásos diktatúrázás, orbánozás, fideszezés mellett elárulta: annyira szeret állatokat gyógyítani, hogy ingyen is megteszi, sőt, a jelek szerint az útlevelek kiállításakor szívesen megfizeti a kötelező illetéket is. A képviselő válaszát kérésére változtatás nélkül közöljük.

Vasárnapi autóbusz-szerencsétlenség: voltak már problémák a szervezőkhöz köthető utak körül

Exkluzív 2021 augusztus 17.
Nem először került a sajtóhírekbe és a figyelem középpontjába az az utazásszervező cég, amelynek bérelt autóbusza vasárnap hajnalban 8 ember halálát okozó balesetet szenvedett az M7-es autópályán – tudta meg a PestiSrácok.hu. 2019-ben több sajtóorgánum is beszámolt róla, hogy magyar egyetemisták franciaországi síútja vált tortúrává, miután a magyar utazásszervezők hibás műszaki állapotú, román buszokkal vágtak neki a több ezer kilométeres útnak, végül az utasok egy része saját költségére, önállóan utazott haza. Majd még kártérítést sem kaptak. A "Suli Sí" szervezőcsapat és a hétvégi szerencsétlenségben érintett Rolitúra gyakorlatilag azonos céges hátteret mutat. Az Index és az Origo korábbi cikkei szerint az utakat szervező vállalkozók korábbi utazási irodáit többször megbüntették; volt olyan iroda, amely éveken át engedélyek nélkül hirdetett utakat.

A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány

Exkluzív 2021 június 2.
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.