Pénteken emlékeztek a magyar haditengerészet emléknapjára, az Osztrák-Magyar Monarchia flottájában huszonhétezer magyar tengerész teljesített szolgálatot, az ő hősiességük alkalmából tartott ünnepségeknek most különös jelentőséget adott a közelmúltban kirobbant vita Horvátország és Magyarország között.
Orbán Viktor miniszterelnök még május elején beszélt arról a közrádióban, hogy az akkor még csak tervezett európai uniós olajembargó nem azonosan érintené a tagországokat.
…akinek van tengere, és vannak tengeri kikötői, az hajókon tud szállítani olajat a világ bármely pontjáról, de vannak országok, amelyeknek nincsenek tengerei, nekünk is lenne, ha nem vették volna el őket, de nincsenek jelen pillanatban…
– idézte a kormányfőt a Magyar Nemzet. Erre a horvát külügy bekérette a magyar nagykövetet, a magyarországi nagykövetük pedig a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumtól kért magyarázatot Orbán Viktor nyilatkozata miatt. Kiadtak egy közleményt is, amelyben bírálták Orbán Viktor kijelentését, hozzátették: „elítélünk minden területi követelést szuverén államokkal szemben”. A magyar válasz rövid úton megérkezett, Menczer Tamás államtitkár reagált a horvátok közleményére, kiemelte: félreértésről van szó, és Orbán Viktor kormányfő csak egy történelmi tényt említett.
S hogy mennyire történelmi tényekről beszélhetünk, azt a magyar haditengerészet emléknapja is bizonyítja. Nyilvánvaló ugyanis, hogy tenger nélkül soha nem lehetett volna haditengerészetünk sem. Az emléknapról szóló kereszténydemokrata javaslatot egyébként a magyar Országgyűlés 190 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el, vagyis még a DK is támogatta az előterjesztést. Ez az emléknap mellett arról is szólt, hogy Magyarország a pulai haditengerészeti temetőben állítson emlékművet a magyar hősöknek, amely később megvalósult.
Az emléknap történelmi hátterét pedig az adta, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének húsz százalékát magyar tengerészek képezték, összesen 27 ezer magyar teljesített szolgálatot a flottánál, amely az első világháború idején a világ hatodik legerősebb flottája volt. Hazánk egyetlen csatahajója a Szent István volt, amelyet 1914-ben Fiuméban bocsátottak vízre. Ez a maga 152 méteres hosszával és 20 ezer tonnás vízkiszorításával korának egyik legnagyobb hajója volt. A csatahajó építése annak idején nemzeti ügy volt, a sajtó folyamatosan tudósított a fejlesztésről. Az egyik korabeli cikk így kommentálta az eseményeket:
A Szent István az első nagy csatahajó, mely magyar földön, magyar szakértelemmel, a magyar ipar igénybevételével épült.
Az eseménnyel kapcsolatban a Magyar Nemzet megkereste idősebb Lomnici Zoltánt, a Legfelsőbb Bíróság volt elnökét, aki az emléknap és az emlékműállítás ötletgazdája volt, és közel tíz évig harcolt az ügyért. A volt főbíró elmondta: szomorú amiatt, amilyen magatartást a horvátok tanúsítottak az ügyben.
A hegyeink mellett most már a történelmünket is el akarják venni
– tette hozzá.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: Emberi Méltóság Tanácsa
Facebook
Twitter
YouTube
RSS