Minden október utolsó vasárnapján a Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, amelyek az erdélyi magyarság önrendelkezéséért vívott harcot hivatottak szimbolizálni. Ezzel egy időben Magyarországon és Felvidéken is tűzgyújtással fejezik ki a kezdeményezéshez csatlakozó települések a határon inneni és túli magyarok összetartozását. A székely autonómia gyakorlatilag Trianon óta folyamatos vágya az erdélyi magyarságnak, azonban a román hatalom mindig is elzárkózott ettől a lehetőségtől: az erről szóló törvényjavaslatot a parlament vita nélkül utasította el 2004-ben. Az elutasítás nem érte sokként a közvéleményt, az akkori magyarországi (Medgyessy-féle szocialista) vezetés sem támogatta a kezdeményezést. Ennek ellenére a székelyek folytatják küzdelmüket; ennek egyik fontos eseménye a Székely Autonómia Napja minden október utolsó vasárnapján.
Trianon óta visszatérő kérdés, sőt, igény a székely és/vagy erdélyi autonómia elérése; a román állam erre sosem mutatott hajlandóságot. Az Erdéllyel Magyarországtól elszakított székelyek azonban sohasem adták fel ebbéli követelésüket: 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács, a székely autonómia leghangosabb szószólója. A Tanács már 2004-ben megpróbálkozott egy statútum elfogadtatásával, amely autonómiát adott volna Székelyföldnek, ezt azonban a román parlament természetesen vita nélkül elvetette. Hogy ebből nem lett diplomáciai konfliktus, az nem meglepő: az akkoriban Magyarországot kormányzó szocialisták nyíltan vállalták érdektelenségüket a határon túli magyarsággal szemben.
Farkaslaka, 2018. október 28. Őrtűz ég a székely autonómia napján a Hargita megyei Farkaslaka feletti Gordon-tetőn 2018. október 28-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
Ezek után aztán 2006-ban a székely lakosságú megyék népszavazást írtak ki az autonómiáról, ahol 395 001 szavazásra jogosult állampolgárból 209 304 állampolgár szavazott. 207 864 személy mondott igent, 1108 személy pedig nemet az autonómiára, továbbá mindössze 300 szavazat volt érvénytelen. Vagyis az igenek részaránya 99,31%, a nemeké 0,52%, az érvénytelen szavazatoké pedig 0,14% volt, ami elsöprő győzelmet jelent. Ennek ellenére a román kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni az autonómiáról, mivel félnek, hogy a mozgalom hosszabb távon Erdély Romániától való elszakadásához vezethet. Sokan vélekednek úgy ugyanis – még a románok közül is –, hogy Erdélyt nem sikerült Romániához illeszteni az elmúlt száz évben; néha még román értelmiségiek is beszélnek az önálló Erdély lehetőségéről. Ez a félelem pedig nem alaptalan: felmérések szerint a magyar ajkú lakosság körében 70 százalék feletti a független Erdély támogatóinak száma, de a román ajkú lakosság 10 százaléka is támogatná az elszakadást.
A függetlenség akadályai
Bár milliós támogatóbázissal rendelkezik a független Erdély, illetve a jelenlegi magyar kormány támogatása sem kétséges, egyelőre a román állam ellenállásán rendre elbuknak még az autonómiatörekvések is, egy esetleges kiválás pedig még valószínűtlenebb. Szintén problémát jelent, hogy a független Erdély kiválása esetén minden oldalról körbevenné Románia, amely diplomáciailag és gazdaságilag is kedvezőtlen lenne az országra nézve.
Farkaslaka, 2018. október 28. Őrtűz máglyája a meggyújtás előtt a székely autonómia napján a Hargita megyei Farkaslaka feletti Gordon-tetőn 2018. október 28-án. Fotó: MTI/Veres Nándor
Székelyföld és az erdélyi magyarság számára tehát egyelőre csupán az autonómia marad; ennek eléréséért gyújtanak ma tüzeket szerte Erdélyben, Magyarországon és a Felvidéken.
Programok
A tűzgyújtás mellett különböző programokkal is várják az érdeklődőket a magyarországi helyszíneken. Budapesten, a Hősök terén zenés rendezvényt és mécsesgyújtást rendeznek a Székelyföldért Társaság szervezésében, Székesfehérváron pedig a Székely Nemzeti Tanács felhívásának eleget téve, Székelyföld önrendelkezéséért folytatott küzdelmét támogatandó a Fejér Szövetség, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Székelybál Alapítók Baráti Köre és a Válasz Egyesület őrlángokat gyújt.
Csíkszereda, 2017. október 29. Őrtűz ég Csíkszeredában, a Mikó-vár előtti téren 2017. október 29-én este. Közös imára és őrtüzek gyújtására hívta október 29-re Székelyföld népét Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke. Fotó: MTI/Veres Nándor
Az egyik ellenzéki párt is is megemlékezik a napról: Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője és Kóbor József, az EU Régiók Bizottságának tagja sajtótájékoztatót és Székely Autonómia Napja, az LMP minden erejével támogatja Székelyföld autonómiatörekvéseit címmel háttér-beszélgetést tart Pécsett. A korábbi években is rendszeresen bekapcsolódtak ebbe a rendezvénysorozatba a zöld párt egyes politikusai.
Vezető kép: MTI/Veres Nándor
Facebook
Twitter
YouTube
RSS