Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.
A turulmadár régóta szúrja az ukrán nacionalisták szemét. A PestiSrácok.hu október 6-án írt arról, hogy bizonyos szinteken tombol a magyargyűlölet Ukrajnában. Egy Українське Закарпаття, azaz „Ukrán Kárpátalja” névre keresztelt ukrán nyelvű blog és hozzá tartozó Facebook-oldal több tízezer követővel nyíltan vette célba többek közt a magyar történelmi emlékműveket, a magyar történelemre emlékező rendezvényeket, magyar múltú várakat. Blogbejegyzéseik között már több mint egy éve céltáblára tűzték a turulmadarat, a magyarok birodalmi jelképének kikiáltva azt, amely a Trianon előtti határok visszaállására hív fel. Majd október 13-án diadalittasan jelentették be, hogy végre megszületett a helyes döntés a madár eltávolításáról.
A turul az ukrán nacionalisták célkeresztjében
Halkan jegyezzük meg, hogy ugyanezen nacionalista oldal – amely helyi szóbeszéd szerint kormányzati támogatást élvez – nemrég a vereckei emlékműre mondta ki, hogy nincs keresnivalója Ukrajna területén. És ugyancsak támadni kezdték a ungvári várnál szereplő tájékoztató táblát, amely felirata szerint a vár magyar földre épült. A blog állítása szerint ugyanis ez „színtiszta provokáció”.
Csak hogy segítsünk az ukrán nacionalistáknak: a turul nem birodalmi jelkép, és semmilyen hódító, területfoglaló, revizionista üzenetet nem hordoz. A mítikus madár a magyarok ezeréves európai jelenlétét szimbolizálja és millenniumi emlékműként állíttatott 1896-ban, a hét millenniumi emlékmű egyikeként. 1924 decemberében a csehszlovák hatóságok, miután a várat kaszárnyává alakították, ledöntették. Két évtizeden át hevert a szobor valahol a vár udvarán, majd Popovics Béla munkácsi helytörténész kutatásai szerint 1945-ben a Kárpátalján berendezkedő szovjet hatalom feldaraboltatta és beolvasztatta. A turulmadár anyagából öntötték a helyi, sőt, a Magyarország és Csehszlovákia területén felállított egyes szovjet emlékművek ötágú csillagait is.
„Visszaszáll a magyar turulmadár!”
Pákh Sándor, Pákh Imre édesapja 100. születésnapján álmában látta, hogy a turul visszaszáll a munkácsi várra. Három évvel később a Pákh család, beteljesítve az édesapa álmát és a család kultúráért, kárpátaljai magyarság megmaradásáért folytatott misszióját, eredeti állapotába állította vissza Munkács várát, fokára pedig visszaállította a 850 kiló súlyú, négy méter fesztávolságú tárt szárnyakkal várat oltalmazó turult, amelyet az eredeti mintájára Belény Mihály szobrászművész készített el. A vár felújítását és az értékmentést Munkács akkori vezetése még segítette.
Pákh Imrét 2008-ban az ukrán államelnök, Viktor Juscsenko a műemlékvédelem terén kifejtett kimagasló tevékenységéért kitüntette. A magas rangú ukrán állami kitüntetést 2009-ban Munkács Díszpolgára cím követte, amit akkoriban sem osztogattak túl sűrűn Ukrajnában a magyaroknak.
Kié a turul? Semmilyen ajándékozási, adományozási dokumentum nem született a Pákh család által fizetett emlékműhöz
A vár felújítását, a turulszobor elkészítését, ahogy a 25 méter magas obeliszkét is – benne az eredeti, 1896-os talapzat darabjaival, az eredeti madár lábaival, amit Pákh Sándor mentett meg és őrizgetett évtizedeken át – egytől egyig a Pákh család finanszírozta, azaz fizette alapítványukon keresztül.
Semmilyen irat, szerződés nem született arról, hogy a város adományként kapta volna a szobrot. Egyedül a 2008-as avatóünnepségen mondtam azt, hogy az emlékmű családunk ajándéka a városnak. Csakhogy az ajándékot szokás megbecsülni – ellenkező esetben az ajándékozó azt teljes joggal kéri vissza
– vélekedett lapunknak nyilatkozva Pákh Imre. Mint mondta, annak ellenére, hogy ha úgy vesszük, az emlékmű az ő tulajdona, sem a döntésről nem értesítették, hogy lebontják azt, sem a madár tényleges eltávolításáról. Csak ismerősöktől, illetve a sajtóból tudta meg a történteket.
Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll
– mondta a PestiSrácok.hu-nak Pákh Imre, aki már kapcsolatban is áll azokkal a magyar jogászokkal, akik szükség esetén bíróság előtt fogják bizonyítani az emlékmű tulajdonviszonyait, ahogy azt is, hogy törvénytelen rongálás történt.
A harmincegy fős végrehajtói bizottság harmada támogatta a bontást, két óra múlva mégis ledöntötték a szobrot
Pákh Imre lapunknak azt is elmondta, folyamatosan nyomon követi az eseményeket és pontos információja van mindenről, ami történt. Véleménye szerint a végrehajtó bizottság ülése, illetve az azon született határozat jogszerűsége is megkérdőjelezhető.
A végrehajtó bizottság jegyzőkönyvéből. A Zoom-konferencián jelenlévők fenn, az igennel szavazók alatta
Több különböző hír jelent meg arról, hogy pontosan mi is volt a Munkácsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága határozatának előzménye. Egyes hírek szerint a vármúzeum igazgatója kezdeményezte a bontást, más források arra hivatkoztak, hogy a tanács utasította a múzeumot.
Egy dolog bizonyos: a turulmadár eltávolítása nem hirtelen, légből kapott ötlet volt, és nem pusztán egy internetes blog jósolta meg a szobor sorsát. A munkácsi vármúzeum már 2018-ban pályázatot írt ki a munkácsi várba egy ukrán címert tartalmazó emlékmű megtervezésére. A kiírás 2018. október 12-én került ki az intézmény Facebook-oldalára. A pályázat szövege mellé csatolt fotón a turul talapzata szerepel, ami egyértelműen arra utal, hogy a vármúzeum – vagy valakik, akik a múzeum vezetését utasították – már négy éve eldöntötték: a turulnak mennie kell.
A pályázati felhívás a vármúzeum Facebook-oldalán jelent meg még 2018-ban
A Kárpáthir.com a minap azt írta, hogy sikerült megszereznie a végrehajtói bizottság ominózus ülésének jegyzőkönyvét: eszerint a bizottság 31 tagjából csak 20 volt jelen és mindössze 13 szavazott.
Nem is személyes megjelenéssel zajlott a végrehajtó bizottság ülése, hanem Zoom-konferencián. A polgármester trükkel érte el, hogy meglegyen a turul bontásához a támogatás. Eredetileg egyetlen napirend volt, a szigonyos ukrán címer állításáról; utólag csempészték be mellé a turul bontását. Úgy tudom, többen, akik az ukrán címer állítását megszavazták, amint rájöttek, hogy támogatásukat ezzel a turul bontásához is adták, vissza akarták vonni a szavazatukat, de erre már nem volt lehetőség. A meghozott végrehajtó bizottsági döntést aztán sebtében, valakik két óra múlva végre is hajtották
– idézte fel lapunknak a történteket Pákh Imre. Hozzátette: már önmagában az is beszédes, hogy nem tanácsüléseken, hanem végrehajtói bizottsági döntésekkel vezetik Balogáék a várost. Arról sem szabad megfeledkezni – húzta alá Pákh Imre –, hogy a turulszobor műemlékvédelem alatt is áll. Mindez nem számított, a végrehajtó bizottság határozatán még meg sem száradt a pecsét, a madárra már köteleket dobtak, úgy próbálták leemelni, majd gyakorlatilag lefűrészelték az obeliszkről.
A turulmadár több darabba tört testét ponyvával letakarva őrzik a múzeumban
A múzeumnak felszerelése sincs a művelethez, ami több cikkben megjelent. Pákh Imre azt is tudni véli, hogy Viktor Baloga cége, illetve annak emberei végezték el a bontást.
A döntés után nem sokkal meg is érkeztek a bontást végző emberek az emlékműhöz. Kötelekkel próbálták lehúzni a madarat, de ez egy 850 kilós szobor. Nyilván leesett és összetört
– mondta Pákh Imre. Azt is elárulta, a szobor több darabban van, de nem hever a várárokban. A vármúzeum egy termében őrzik ponyvával letakarva. Az obeliszknél egyébként korábban egy ember őrködött. Most három…
Az obeliszk, itt még a turullal
Pákh Imre finanszírozná egy ukrán emlékmű felállítását a munkácsi várban, ha visszarakathatja talapzatára a turult
Pákh Imre arról is beszélt lapunknak, milyen kompromisszumot kínál, hogy a konfliktus megnyugtatóan rendeződjön. Ajánlatával azt is szeretné bizonyítani, hogy a turul nem területszerzési, birodalmi, fenyegető szimbólum. Lehetne a békés egymás mellett élés jelképe is.
Ha helyreállítjuk az eredeti állapotot, vagyis visszavonják a határozatot és a saját költségemen helyreállíttathatom a turult, majd az visszakerül az obeliszkre, vállalom, hogy szintén az én költségemen a vár bármely más pontján felállítunk egy ukrán címert ábrázoló emlékművet, ahogy azt szeretnék. Nem kell, hogy a kettő kizárja egymást. De az elfogadhatatlan számomra, hogy a családom által felállíttatott obeliszkre, amely az eredeti 1896-os, tehát történelmi talapzat elemeit tartalmazza, egy ukrán címer kerüljön
– jelentette ki a műgyűjtő. Az idő a helyzet megnyugtató rendezéséhez vészesen fogy, valakik ugyanis már elkezdték az ukrán címer állításának munkálatait az obeliszknél. Erről fotókat is kaptunk olvasóinktól.
Pákh Imre szerint mindaz, ami történt, még visszafordítható, hiszen nem az ukrán állam, hanem alapvetően egy ember bosszúja – vagy inkább egy páros ámokfutása. Ők Viktor Baloga, és a fia, Andrij Baloga, a város polgármestere.
Viktor Baloga: „a magyarok feldughatják maguknak a tiltakozásaikat”
Érdekes egybeesés Pákh Imre vélekedésével, hogy Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő, akinek nem először volt magyarellenes kirohanása, az emlékmű eltávolításával kapcsolatban szerdán posztolt a közösségi oldalán. Azt írta, „a turul a birodalmi ambíciók és a magyarok Kárpátalja egy részére történő betolakodásának szimbóluma”. Meglátása szerint ott csakis ukrán szimbólumoknak van helye. Posztjában a képviselő Magyarországot a háború kapcsán oroszpártisággal vádolja és azzal riogat, hogy ha Oroszország nyerné a háborút, „Kárpátalja egy része ilyen vagy olyan formában, lojalitásáért cserébe Magyarország irányítása alá kerülne”.
Mára Viktor Baloga tovább fokozta a feszültséget. A Kárpáthír.com beszámolója szerint a képviselő azon is kiakadt, hogy Magyarország vezetői, politikusai felemelték szavukat a turuldöntés ellen. Szerinte ugyanis ezzel rossz szomszédságról tettünk tanúbizonyságot. A tudósítás szerint a magyar kormány vezetőit Horthyhoz és korához hasonlította, és kijelentette: „a magyarok feldughatják maguknak egy helyre a tiltakozásaikat”.
Pákh Imre arra is emlékeztetett, hogy Baloga ennél messzebbre is ment korábban és nyilvánosan is vállalta azt az elképzelését, miszerint a magyarokat ki kellene telepíteni Munkácsról, házaikat, otthonaikat olcsón megvenni és helyükre ukránokat költöztetni. Ehhez most apropót is szolgáltat a háború elől otthonaikat elhagyó magyarok és az ukrán belső menekültek által.
A műgyűjtő úgy látja, Munkácson rettegésben tartják a magyar kisebbséget és elindult egy eszkalálódási folyamat. Szerinte a magyar városban kulturális fajirtás zajlik, ami Munkácsy Mihály szobrának eltávolításával kezdődött és nem ért véget a turul ledöntésével.
De ismétlem, ez egy ember kitalációja. Nem vesz benne részt sem Kijev, sem az ukrán vezetés. Most sem egyeztettek senkivel
– hangsúlyozta Pákh Imre.
„Amíg a Baloga-klán fontos szerepet tölt be a politikában, a magyarok nincsenek biztonságban Munkácson”
Megjegyezte, hogy alapvetően az okok is nyomon követhetőek:
Baloga Viktor Medvedcsuk embere. Köztudottan oroszpárti, nem elfogadott politikus Kijevben. Medvedcsukkal pedig tudjuk, mi történt (nemrég kiadták Oroszországnak – a szerk.) Balogának most gyorsan valamivel bizonyítania kellett ukrán hazafiságát, nacionalizmusát. 90 százalékban erről szól a fáma.
Pákh Imre azt is hozzátette, hogy éppen ezért, amíg a Baloga-klánnak hatalma van, amig Viktor Baloga és fia fontos szerepet töltenek be a politikában, addig a magyarok Munkácson nincsenek biztonságban. Megjegyezte továbbá, hogy a Munkácson kialakult diktatórikus rendszeren mielőbb változtatni kell, különben a magyarok üldöztetése a városban fokozódni fog.
Pákh Imre köztudottan istenfélő, mélyen vallásos ember. Az egész család büszkén őrzi a magyarságát, de hitükből is adódóan nemcsak a magyar történelmi és kulturális emlékek megőrzésének támogatását tekintik életcéljuknak, az ukrán nép is mindig számíthatott a Pákh családra. Családi alapítványuk, a Pákh Sándor Alapítvány minden egyes hónapban száz szegény sorsú családot támogat Ukrajnában nemzetiségtől függetlenül. Apjának tett esküje még hangosabb égbe kiáltó szó egy évekkel ezelőtti interjúban elmondott szavai alapján: „Hiszem, hogy a pénz csak akkor boldogít, ha az ember meg tudja osztani ezt másokkal. Az is meggyőződésem, hogy csak Isten segítségével érünk el mindent… Téved az az ember, aki azt hiszi, hogy ő kreál mindent – az Úristen kreál mindent, csak bennünket használ fel céljai eléréséhez!”
Vezető kép: MTI/Czeglédi Zsolt
Facebook
Twitter
YouTube
RSS