Akár ötvenmillió forintot is ki kell fizetnie a rácalmási önkormányzatnak egy pertársaság részére, amely a tizenhét évvel ezelőtti, a Kis-Dunánál bekövetkezett partfalszakadás után szerveződött. A pertársaságnak eredetileg tizenhét tagja volt, hatan közülük már nem élhették meg a Dunaújvárosi Járásbíróság döntését. A panaszosok azért kezdtek bele egykor a perbe, mert házaik falai a Duna kotrása miatt megrepedtek, több épület életveszélyessé vált, és ígéretet ugyan kaptak a helyreállításra, az azonban csak a tanácselnökből lett polgármester, Schrick István nyaralója esetén valósult meg.
Tizennyolc esztendeje a Kavics-Ker Kft. kezdte el a Duna kotrását Rácalmásnál az önkormányzat megbízásából. Akkoriban kezdődött az M6-os autópálya építése, amelyhez jó minőségű sódert találtak a folyómederben – idézte fel a történteket a feol.hu. A portálnak az egyik érintett elmondta, hogy már a munkálatok megkezdésekor gyanították: összefüggés lehet a partfal melletti kotrás és a környéken lévő házak megrepedezése között. A jelenség egy kétszáz méteres szakaszon jelentkezett, ott, ahol a polgármester, Schrick István nyaralója is található. Schrick azzal hitegette a panaszosokat, hogy megpróbál pénzt szerezni, és megerősítteti a partfalat, de a munkát csak az ő házát érintő szakaszon végezték el. Kiderült, hogy a tanácselnökből lett városvezető kilencvenmillió forintot költött a nyaralója védelmére, a többi károsult esetében azonban nem történt semmi, ezért megalakították az említett pertársaságot.
2004. szeptember 9-én volt az első tárgyalás, miután a túl nagy vagyoni érték miatt Székesfehérvár vette át az esetünket. Nagyon hosszúra nyúlt ez a per, volt olyan nap, amikor estig zajlott a tárgyalás. Tizennégy személy volt benne a csoportos perben, abból hatan meghaltak, öten kiléptek, így összesen ketten maradtunk. Négy alperesünk volt, a Vízügyi Igazgatóság, a Rácalmási Önkormányzat, a Kavics-Ker Kft., valamint a Realitás Kft. Közülük csak az önkormányzat maradt, mivel a Vízügyet kiengedték a perből, a Realitás Kft. csődöt mondott, a Kavics-Ker Kft. pedig kifizetett minket. Mindez már 2013-ban történt
– mondta el a feol.hu-nak a történetet nagyvonalakban Lantos Józsefné. A pert ugyan öt esztendeje megszüntették, de azután perújítás kezdődött. A Dunaújvárosi Járásbíróság döntése jogerős, azt nem lehet megfellebbezni. A 2004 óta tartó eljárásban szakértők számolták össze a keletkezett károkat, az összesítés értelmében a rácalmási önkormányzat várhatóan ötvenmillió forintot is kifizethet a károsultak részére.
A polgármesteri feladatait, jogköreit számos esetben sajátságosan értelmező Schrick István ügyeivel a PestiSrácok.hu itt, itt és itt foglalkozott korábban.
Forrás: feol.hu/PS; Fotó: feol.hu
khm
2020-10-29 at 21:09
16 év kellett hozzá.
Gratulálok a gazságszolgáltatásnak.
Logikus
2020-10-29 at 20:53
Magor
Szerintem nem az önkormányzat a hibás, mert ott is megvehető emberek dolgoznak, mint mindenütt. Az a hibás, aki arra a helyre kérte az építési engedélyt. Itt nem másra kell mutogatni, hanem legelőbb is önvizsgálatot kéne tartani, hogy a lakosok miért költöztek oda? hol volt a józan eszük? Rácalmáson pl csak szép villa kinézetű házak vannak az adott helyen, ami azt mutatja, hogy gazdagok és pénzesek költöztek oda, kizárólag a dunai panoráma miatt. Felvágásból…
Magor
2020-10-29 at 19:28
De gondolom, hogy a jogerős építési engedélyt csak valaki csak kiadta. Némi, talán nem is kevés felelőssége van az önkormányzatnak. Hasonló probléma volt éppen 10 éve a Rácalmás melletti Dunaújvárosban is, ott a pertársaságot szépen kívülről megfúrták és a végére magányos károsultak maradtak, a többség súlyosan ráfizetett. Ott is a korábbi önkjormányzatok, városi tanácsok adták ki a veszélyes területekre az építési engedélyeket. A csapadékvíz elvezetés és csatornázás is elmaradt, no meg a megcsúszott házak elé szívatták ki a vizes iszapot a Duna-ágból. Azután sok ház, üdülő lecsúszott, emberek életének munkája vált semmivé.
Logikus
2020-10-29 at 18:21
Mindenek előtt azt jegyezzük, meg, hogy el kell menni Rácalmásra és megnézni, hogy mennyire veszélyesen közel építkeznek a Dunához az emberek. Épeszű ember nem akar a víz partjára építkezni, pláne nem egy folyamnak a partjára, ami folyamatos erodálódásnak van kitéve. Ráadásul veszélyes löszfalra vagy pedig alá építkeznek, és nem sziklára. Az emberi felelőtlenség határtalan.