Posztkommunista ideológiai támadás sejthető a Dózsa László színművészt, 1956-os forradalmárt ábrázoló plakát körül kialakult botrány mögött. Az RTL Klub kapta fel nemrégiben a hírt, miszerint a fotó nem a művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja, és ezt egy korabeli képaláírás is igazolja. Az 56′-os Emlékbizottság szerint ugyanakkor Pruck személye számtalan kérdést fölvet, például azt, hogyan kerülhette el a forradalom utáni megtorlást, ha neve képével együtt jelent meg a sajtóban. Mint közleményükben írják, Pruck Pálról annyit lehet tudni, hogy többszörösen büntetett, köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Dózsa László ellen Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa is támadást indított nemrégiben a 168ora.hu portálon, kétségbe vonva a művész sorstörténetét. Kérdés ugyanakkor, hogy Eörsi miért burkolózott 26 éves hallgatásba Dózsa Lászlóval kapcsolatban, és miért tűrte eddig, hogy intézete asszisztáljon Dózsa László kitüntetéseihez. A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve… című dokumentumfilmet ma vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban.
Emlékezetes, a Budapest több pontján is elhelyezett plakátokon egy 15 éves fiatalember látható puskával a hátán, a feliraton pedig Dózsa László neve szerepel. Az RTL Klubnál ugyanakkor jelentkezett egy néző azt sérelmezve, hogy a kép nem Dózsát, hanem unokatestvérét, az azóta elhunyt Pruck Pált ábrázolja. Ezt az állítást látszik igazolni a Life magazinnak az 1956-os forradalommal foglalkozó különszámában megjelent fotó, amely alatt Pruck Pál neve szerepel. Dózsa László bár továbbra is határozottan állítja, hogy a fotón ő szerepel, sőt állítását a képen is szereplő sapkával is igazolta a nyilvánosság előtt, kegyeleti okokból lemondott neve fotón való szerepeltetéséről.
Szemtanúk híján legenda
A 168ora.hu szerdán külön foglalkozott Dózsa Lászlóval már a címében is igazolatlan legendának titulálva a művész sorstörténetét. A portál által megszólaltatott Eörsi László, az 1956-os intézet munkatársa többek közt arról beszélt, Dózsa László minél nagyobb szabadságharcosnak akarja láttatni magát, emiatt nevét még csak meg sem említette a Baross Köztársaság című munkájában.
Eörsi László; Fotó: NAVA
Véleménye szerint Dózsa László történetét semmilyen adat nem támasztja alá, így kétségbe vonja, hogy sortűz végzett volna társaival, hogy kalasnyikov gépfegyver lett volna a fiatal lázadóknál, hogy a művész barátja „Klein Robika” egyáltalán a harcokban vesztette volna életét, és hogy a kórházból bárkit akasztani vittek volna. Eörsi László szerint a történeti levéltár iratai sem igazolják Dózsa szerepét, ráadásul mégcsak megtorlásnak sem tudja értékelni, hiszen 7 év múlva, érettségi nélkül vették fel a színművészetire Dózsát.
Eddig nem kérdőjelezték meg Dózsa László sorstörténetét
Schmidt Mária kormánybiztos, az 1956-os Emlékbizottság társelnöke az esettel kapcsolatban kiadott nyilatkozatában arról ír, a magyar média egy „jól körülhatárolható” része október 30-a óta kiemelt figyelmet fordít Dózsa Lászlóra. Állításuk szerint az egyik plakáton szereplő tizenéves szabadságharcos fotója nem a színész, rendező, érdemes művészt, hanem Pruck Pált ábrázolja. A kormánybiztos nyilatkozatában tételesen cáfolja a felhozott vádakat. Mint elsőként kiemeli, Dózsa László minden kétséget kizáróan ’56-os hős, akinek szabadságharcos múltja és története több évtizede ismert, több emlékérem és érdemrend is tanúsítja, hogy a rendszerváltoztatás óta sem történészek, sem a szabadságharcosok szervezetei nem kérdőjelezték meg érdemeit. Hozzáteszi, a Dózsa László sorstörténetét megörökítő „Bohóc vérben és vasban” című kötetet sem érte soha, semmilyen kritika.
Az ominózus fotón látható személlyel kapcsolatban kifejtette, nem csak Michael Rougier, a Life magazin híres 56-os kiadásának fotósa, de Erich Lessing is lencsevégre kapta, így szerepel róla fotó egy, az 56-os Intézet gondozásában megjelent kötetben is, mégpedig név nélkül. Hangsúlyozta, a gyakorlott tudósítók a forradalmárok védelmében eleve nem írtak neveket a fotók mellé, vagy gyakran tudatosan hamis névvel látták el a felvételeken szereplőket. Mindez már csak azért is indokolt volt, mert a későbbi megtorlások egyik alapjául éppen a Life magazin említett számának fényképei szolgáltak. Emellett Dózsa László évekkel ezelőtt egyértelműen beazonosította önmagát. Azt állítani, hogy csupán külső szakértő azonosíthatja a fotón szereplőket, nélkülöz minden jogi alapot és nem egyeztethető a történész-szakmai megfontolásokkal sem.
Pruckról annyit tudni, köztörvényes bűnöző volt
Pruck Pállal kapcsolatban a közlemény úgy fogalmaz, az illető 1956-os szabadságharcos tevékenységéről semmilyen dokumentum nem áll rendelkezésre. Korábban ugyanakkor egy „ellenforradalom”-párti dokumentumfilmben úgy fogalmazott, „én senkinek be nem mutatkoztam, én nem is álltam senkinek oda, hogy fényképezzen le. Hogy hogy fényképeztek le, vagy ki fényképezett le, honnan tudják a nevem, az ma is titok előttem”. Emellett Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására. Pruck Pál családtagjai 1990 óta egyszer sem jelentkeztek, pedig a nevezett felvétel és Erich Lessing fotója széles körben ismertek voltak. További kérdéseket vet fel, miképp kerülhette el Pruck Pál az 56 utáni megtorlást, szemben más tizenéves szabadságharcosokkal, holott a Life magazin rendhagyó módon szerepeltette nevét?
Mint a közlemény végén Schmidt Mária fogalmaz,
szégyenteljesnek tartom, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot a közösség egészétől elvenni, azt kisajátítani akaró szűk és jól behatárolható csoport 2016-ban is az MSZMP szellemiségét idéző gátlástalansággal igyekszik megfélemlíteni és hiteltelenné tenni nemzetünk legnagyobbjait! Különösen felháborítónak tartom, hogy a 168 óra című hetilap és annak online kiadása folyamatosan meggyalázza szabadságharcosaink fotóit. Nem elég a kegyeletsértés, amelyet a hetilap október 20-i címlapjával követett el, most egy igazolt szabadságharcost igyekeznek hiteltelenné tenni.
Dózsa László
Az ’56-os intézet egyelőre nem nyilatkozik
Portálunk szerette volna megszólaltatni Rainer M. Jánost, az 1956-os Intézet vezetőjét, akitől arról érdeklődtünk volna, kikérték –e korábban az intézet véleményét Dózsa László állami kitüntetéseivel kapcsolatban, illetve hogyan fordulhat elő, hogy miközben az intézet többször is delegálhatott a Dózsa László kitüntetéseit elbíráló bizottsági tagokat, most éppen az intézet egyik munkatársa, Eörsi László vonja kétségbe Dózsa László sorstörténetének hitelességét. Szerettük volna kikérni az intézet véleményét magáról Pruck Pálról is és arról, ha fotó és név alapján egyértelműen beazonosítható volt, hogyan kerülhette el a megtorlást, illetve miért csak 2016-ban került elő a neve. Cikkünk megjelenéséig azonban az 1956-os intézet vezetőjét nem értük utol.
Dokumentum-játékfilm Dózsa életéről ma az Emlékparkban!
A szovjet kivégzőosztagot és az ávéhás verőlegényeket is túlélő Dózsa László portréját bemutató Nem vallott, eltemetve… című dokumentumfilmet a november 4-i gyásznapon, pénteken 18 órakor vetítik a Pesti Srácok Emlékparkban. A Stefka István által rendezett dokumentumfilm fiatal színészekkel, korhű díszletek között eleveníti fel Dózsa kiállását és drámai történetét a szabadságharcban, hátteret adva a forradalmár-színművésszel készült portréinterjúnak. A Pesti Srácok Emlékpark utolsó napján a filmvetítés után a Magyar Tartalékosok Szövetsége szabadságharcos hagyományőrzői bevonják a forradalom zászlaját a barikádról, majd Cseh Tamás emlékesttel zárul a hét hetes programsorozat. Az emlékpark a józsefvárosi Horváth Mihály téren található, 2 percre a 4-es 6-os Baross utcai megállójától. Honlap: emlekpark.pestisracok.hu. A dokumentumfilmről ITT olvashat bővebben.
Forrás: PS/rtlklub.hu/444.hu/az 1956-os emlékbizottság nyilatkozata/168ora.hu
Facebook
Twitter
YouTube
RSS