Pesti Srácok

Pórnépi voksparádé

Pórnépi voksparádé

Indul a visszaszámlálás. Lassan kirajzolódik a két szavazótábor, jobb kontra bal, vagyis egyik oldalon a szavazók, a másik oldalon az ellenszavazók. Nehéz lenne megjósolni a végeredményt, de aki követi az országos komment-háborút vagy napi kontaktban van a pórnéppel, esetleg agyinfarktus kockázatával bele mer hallgatni az ATV és a HírTV betelefonálós műsoraiba, az tudja, hogy vannak jól látható sablonok, rengeteg a mérgezett fül, az agyrázkódás pedig ma már nem egy ütés miatt bekövetkezett traumás agyi sérülés, hanem egy politikusok által terjesztett fertőző betegség. (PolgárPortál-publicisztika)

- Ambrus Csaba, erdélyi író, a PolgárPortál állandó szerzője (Kolozsvár)

Nézzünk hát körül kicsiny hazánkban, ismerjünk meg néhány átlagos voksolót, az említett sablonok mentén! Közvélemény-kutatás helyett, jöjjön egy kis közvélemény-mutatás.

ZOLI Karcagról a Demokratikus Koalícióra szavaz, mert elege lett abból, hogy a Fidesz rendszeresen szavazatvásárlásra költi az ő befizetett adóját. Ameddig csak Gyurcsány Ferenc szajkózta ezt napkeltétől-napnyugtáig, Zolit kétségek gyötörték, hitte is meg nem is, de most, hogy Molnár Gyula is ráerősített a „közpénzen létrehozott népbutítás” kijelentésével, láss csodát, emberünk megvilágosodott. Oké, hogy liberálisként amúgy sem kell neki túl sok fény a megvilágosuláshoz, de a jobbikos szavazókkal ellentétben, ő legalább már tudja, hogy áprilisban hova húzza be az X-et. Különben Jani barátja is mondta neki valamelyik este a kocsmában, hogy a papok is mind le vannak fizetve, most az Isten következik, de ez húzósabb lesz, mert az Úrnak viszonylag korlátozott az elérhetősége. A szomszéd Borika pedig hallotta a rádióban, hogy a békemeneten résztvevő „programistákat”(?) – gondolom propagandistákat – állami pénzből bérelt buszokkal szállították Budapestre, és aki elsőre nemet mondott, azt megfenyegették, mint az Alföldi Robit.

PestiSracok facebook image

JUCIKA Szentendrén az LMP-re fog szavazni, mert torkig van a rendszerrel, a lánya, a kis Vivien, már két éve Londonban mosogat, mert „itthon mihez kezdjen egy fiatal”? Pedig a Vivien talpraesett leányzó, idehaza tényleg mindent kipróbált, jelentkezett az X-Faktorba, a Megasztárba, ilyen-olyan valóságshow-ba, de csak egy alkalmi fotózás jött össze valamelyik hazai férfimagazinnál. Úgy néz ki, neki Fidesz kormány alatt csak akkor lenne esélye, ha minden második állami hirdetést a CKM vagy a Playboy kapná.

Felháborító, hogy már ilyen fiatalon külföldre kényszerülnek a gyerekeink. Vivien például két diplomát is szerzett, eredetileg kutyakozmetikusnak tanult, de átképzéssel szerzett egy fehérneműmodell ajánlást, amire egyébként nagyon büszke, és jót tesz az önbizalmának. Már csak egy ennek megfelelő társadalmi légkör hiányzik az életéből. Addig inkább mosogat Londonban, mert itthon egyelőre reménytelen a helyzet.

A budapesti TIVADAR, ő törzsgyökeres Fidesz szavazó. Nála nem kérdés a helyes út, mert nem szeretné, ha egy szép napon azzal térne haza Máté fia az iskolából, hogy a kötelező gender-tesztje alapján csak harminchárom százalékban férfi, így a hátralévő életében a szebbik nemet hivatott erősíteni. Tivadar azért sem szeretne kockáztatni, mert irtózik annak gondolatától, hogy felfüggeszthetik a lányát az egyetemen, ha kiderül Krisztáról, hogy számára csak egy trendi baromság az egy testbe szorult félig férfi és félig nő esete, ilyeneket csak a Star Trek-ben és a Csillagok háborújában szeretne látni.

SZABINA a hetedik kerületből úgy döntött, most a DK-t tünteti ki bizalmával. Nem tartja korrektnek, hogy a hátrányos helyzetűek integrációjának szánt segélyezés hirtelen közmunkás rabszolgasággá formálódott. „Az ukrán meg a román parasztokra bezzeg van pénz”. A pasija is utálja őket, szerinte a Moszkva téri rafiatáskás csángólárvák utódjainál nincs fösvényebb banda a világon. A múltkor lement a Nyugatiba, szóba elegyedett ott egy erdélyi gyerekkel, kért tőle egy cigit, mire az beszólt neki, hogy húzzon el dolgozni, mert neki se a Hargitán termett a dohány. Mario majd szétkapta a köcsögöt, de végül csak odavágta az orra alá, hogy „csak egy cigit kértem rohadjál meg, nem azt, hogy eltartsál”! De ezt leszámítva, már az mekkora segítség, hogy nem lesz gázszámla, és muter megkaphatja a tizenharmadik havi nyugdíjat. A parlamentben pedig állítólag meg fogják szavazni a tizenharmadik hónapot is, ami egy harmincnapos munkaszüneti hosszú hétvégét jelent, mert ha nincs ellopva a pénz, akkor rögtön futja mindenre. A Dzsenifer anyja valami olyasmit is hallott, hogy kilencvenhét évre emelik az átlagéletkort, január elsejétől pedig ingyenessé teszik a kisgyermekes családoknak az alapélelmiszereket. Igazán kár, hogy Gyurcsányék nem fogtak össze a kétfarkú kutyákkal, mert akkor a sör is ingyen lenne. Szabina szerint ez stratégiai hiba, mert a kétfarkúak nagyon erősek lehetnek, hiszen az egyetlen konkurenciájuk a szemközt lakó Tóni bácsi Buksija lehet, a veleszületett három heréjével.

SAROLTA Kispestről a Fideszre fog szavazni, mert nem szeretne Göncz Árpádról elnevezett metrómegállót, se hidat, se utcát, se padot. Mert aki ma Gönczre cseréli Árpád fejedelem nevét, az holnap már Kádár János körutat akar az Andrássy helyett, az unokája pedig húsz év múlva Gyurcsány teret fog ajánlani a Kossuth térért cserébe. Nem! Akire esetleg rátört a retró hangulat és hiányzik neki a Göncz Árpi, az kimehet az Óbudai temetőbe nosztalgiázni. Nyitva tartás 7:30 – 17:00

ZOZÓ, aki egy igazi rocker, nála a DK a befutó. Mit kamuzik az Orbán, „nincsenek is migránsok”! Még hogy ezt csak egyszer lehet elcseszni. Milyen háborús helyzetről beszélnek ezek? Nincs itt semmilyen konfliktus. Ahogy a Feri haverja is mondta, a Gyula, ennek bizonyítására „elég, ha kinézünk az ablakon”. Az csak este a nemzetközi híradásokból derült ki, hogy a Gyula valószínűleg elfelejtette elhúzni a sötétítőt, mielőtt kinézett az ablakon.

BOLDIZSÁR Gödöllőn az MSZP-re esküszik. Jó ízlésű baloldali tanárként elfogathatatlan számára egy olyan közösségi létforma, melyben egy faragatlan gázszerelőből sikeres vállalkozó lehet. Az ő… Bocsánat az Ő kőbevésett ranglétráján a gázszerelő, a pultos, az autószerelő, a pék, a kőműves, az mind-mind köteles csórón meghalni, mert ez a világ rendje. Nekik az lenne a dolguk, hogy kiszolgálják az értelmiséget. Megfőzik és kihozzák a kávét, elviszik a ház elől a szemetet, eltalicskázzák a sittet, megjavítják az autót, és hasznos háziállatként hálásan megköszönik a pár filléres borravalónak szánt jutalomfalatot.

Testépítő NORBI Mosonmagyaróvárról, ő egyértelműen az Együtt-re szavaz, mert ameddig a törvény szigorúan tiltja a családon belüli „dulakodást”, addig Etelka fékek és ellensúlyok nélkül fog vele üvöltözni minden este, következmények nélkül, hiszen simán megteheti.

ILONA Várpalotán a Fideszt támogatja, mert nem érti, hogy a székelyföldi rokonaitól miért akarják a „demokraták” elvenni a szavazati jogot, ha az afrikai bevándorlókat szerte Európában „terülj, terülj, asztalkám” várja.

GIOVANNI, aki turistaként érkezett Budapestre, ha tehetné, akkor Molnár Gyulára szavazna, mert ő az egyetlen magyar politikus, aki olasz zászlót tűzött ki a mellére március 15. alkalmából. Ez az, amikor egy embernek a zászló csak egy kellék, hogy ne lógjon ki a lóláb, a nemzeti ünnep pedig csak egy újabb alkalom a lejárt lemezek gyűjteményébe tartozó orbánozásra. Nem számít, hogy mi történt negyvennyolcban, nem számít, hogy mi zajlik jelenleg Európában, az izzadságszagú demokratikus és jogállami csatakiáltások hevében a nemzet történelme és jövője náluk kispadra szorult.

KARCSI bá Szegeden még nem tudja, hogy kire nyomja a pecsétet, de ami biztos, hogy ő a halálos ágyán is – ha teheti – a Fidesz ellen fog szavazni. Ettől függetlenül, most nagyot csalódott a saját táborában. Eljött a várva várt nap, leült a tévé elé egy pohár zamatos fehérborral, és várta, hogy akik vérfürdőt és golyózáport ígértek a békemenetre, azok végre betartsák ígéreteiket. De hiába. Még hogy ünnep. Csak egy rohadt szürke hétköznap az elmúlt nyolc évből. Semmi több.

DÁVID Tatabányán DJ-ként dolgozik, ő az MSZP mellett döntött. Szerinte a Kunhalmi Ági a legbulisabb csaj a magyar politikában, időnként igazi partyarc. Dávidnak más érve nincs a szocialisták mellett, ez annak is betudható, hogy ő korábban jobbikos szavazó volt, legalábbis amíg a néppártosodással jól pofán nem vágták. Nem könnyű az átállás, kénytelen gyakorolni a voksot, bemelegítésként telefonfülkékben ikszelget, hogy szokja az érzést.

DEZSŐ Kistarcsán két nő „csábítása” között őrlődik, egyelőre fogalma sincs melyiküknek higgyen, Erős Antóniának vagy Kálmán Olgának. A köztévés „propaganda” alapból kilőve, ott úgy is csak azt látod, hogy minden héten átadnak egy új gyárat, mint a kommunizmus hajnalán. Emberünk arra a kérdésre már nem tudott válaszolni, hogy miért annyira nyomasztó számára, hogy új munkahelyekkel bővül a magyar gazdaság.

Dezső tipikusan az a fajta polgár, akinek minden bajáért, nyomorúságért más a felelős. Az anyósa, a bank, a kormány, a volt felesége, a főnöke, és az a cimborája, aki valamiért kihagyta a hétvégi sörözést, így távollétében nyugodtan bele lehetett állni a haverokkal.

MIHÁLY Tapolcán az LMP-t fogja támogatni, mert az igaz szót vette ki a szájából Szél Bernadett, amikor azt mondta, hogy Petőfi is kritizálná a jelenlegi kormányt, ha élne.

Bizonyára így van, hiszen Petőfi Sándor azért halt meg karddal a kezében a magyar nemzetért, hogy mi most politikailag korrekt multikulturális Európában gondolkodjunk, és idegen földrészek népeivel árrasszuk el hazánkat. Ha jobban belegondolunk, minden verse erről szól, de ha mégse, akkor sincs veszve semmi, hiszen köztudott, hogy a költészet az bizony értelmezés kérdése. Mire gondolhatott a költő? Nos, mivel a költő halott, ezért hálás köszönet Szél Bernadettnek, amiért évente legalább egyszer elmagyarázza nekünk, hogy mire is gondolt verseinek írása közben Petőfi Sándor. Volt is az a mondás, hogy „az irodalomtanárok azért utálják Faludy Györgyöt, mert még életben van”.

Míg Szél Berni verselemzést tart nekünk, addig Gyurcsány Ferenc megtanít minket számolni, így nem is értem a sok rosszindulatú fideszest, akik szerint a baloldali agymenők jobbára hasznavehetetlenek. Azért megnézném, hogy a kormányinfón Lázár János milyen gyorsan számolja ki a kétszer-hármat. A legnagyobb kétszámjegyű prímszámról nem is beszélve. Ez Gyurcsánynak se jött össze első nekifutásra, de tutira nem a matek miatt, inkább csak váratlanul érte a saját kérdése.

JÓZSI Hajdúszoboszlón még nem döntött. Különben sem érti, hogy azok az alakok, akik eddig csak Unicummal viselték el egymást, azok most mitől lettek ennyire jó cimborák. Józsi azt sem érti, hogy a kiváló szakpolitikusokkal és felülmúlhatatlan kormányprogrammal rendelkező ellenzéki pártok, ilyen erények birtokában, miért kényszerülnek a „kertek alatt” találkozgatva, ilyen-olyan szövetségekbe verődni, és miért lép vissza egyik a másik javára, ha elmondásuk szerint ők igenis tisztességesen játsszák ezt a játékot. Józsi azzal sincs tisztában, hogy akik nem akarnak atomerőművet, olimpiát, kisvasutat, nagyvasutat, uszodát, városfejlesztést, és úgy általában nem akarnak semmit, azok valójában mit akarnak?

Nagyjából ez várható április nyolcadikán. Az egyetlen kérdés, hogy a szavazatok vagy az ellenszavazatok nyernek. Sovány vigasz, hogy ez utóbbiak győzelme a saját vesztüket is elhozza.

(Vezető kép: CNN)

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.