Porosenko belpolitikai játszmája állhat a hadiállapot bevezetése mögött

A geostratégiailag mind Ukrajna, mind Oroszország szempontjából kulcsfontosságúnak számító Azovi-tengeren vasárnap kirobbant feszültség már régóta a levegőben volt, hiszen a Kercsi-szoros ellenőrzéséért folytatott harc a Krím-félsziget 2014-es orosz annektálása óta vita tárgya Moszkva és Kijev között – írja a Magyar Idők.

Az utolsó csepp a pohárban azonban kétségkívül a Vlagyimir Putyin orosz elnök által személyesen felavatott Krími híd májusi megnyitása volt, amellyel egyértelműen Moszkva vette át a szoroson áthaladó hajóforgalom ellenőrzését, és ezt alaposan ki is használják – magyarázta a Magyar Időknek Ackermann Sándor, a Külügyi és Külgazdasági Intézet elem­zője.

A szakértő szerint a legfőbb problémát éppen a hajóforgalom korláto­zása okozza, hiszen azáltal, hogy a szoros orosz felügyelet alá került, az ukrán hajók folyamatos feltartóztatásával és ellenőrzésével jelentős csapást mértek az ukrán gazdaságra. Ezzel párhuzamosan az ukrán ellenőrzés alatt álló Mariupol kikötővárosban folyamatosan növekszik az ott állomásozó haderő létszáma, ami nyilvánvalóan nem tetszik az oroszoknak – magyarázta a kutató. Mint mondta, ugyanez a helyzet a Mariupol alatti Bergyanszk kikötővárosban, amelynek szintén rendkívüli jelentősége van kereskedelmi szempontból, hiszen a vas- és acélipar központjának számít, vagyis nagy mennyiségű nyersanyagot exportálnak a kikötőből. Az orosz ellenőrzések miatt azonban ezek rendszerint napokat késtek, ez pedig egyúttal jelentős anyagi veszteséget is jelent – tette hozzá Ackermann Sándor.

A szakértő szerint az sokkal kevésbé érthető, hogy Petro Porosenko ukrán elnök miért éppen most vezette be a hadiállapotot Ukrajnában, amikor gyakorlatilag öt éve dúl a háború az ország keleti régióiban. Mint mondta, az időzítés egyre inkább azokat a forgatókönyveket támasztja alá, amelyek szerint Porosenko belpolitikai játszmája áll a háttérben, hiszen az ukrán elnöknek rendkívül alacsonyak a népszerűségi mutatói, és már alig négy hónap van a márciusban esedékes elnökválasztásokig. Poro­senko szándékával ellentétben azonban nem az egész országra, csupán tíz közigazgatási egységre érvényes az intézkedés – tette hozzá. Ackermann Sándor szerint az sem egyértelmű egyelőre, hogy az események milyen irányba fognak haladni, hiszen bár a hadiállapot bevezetésével Porosenko – mint a hadsereg főparancsnoka egyúttal – szabad kezet kap, az ukrán elnök minden fórumon igyekszik hangsúlyozni, hogy sem a média szabadsága, sem az állampolgárok alkotmányos jogai nem fognak sérülni.

Mindenesetre a hadiállapot belpolitikai szempontból mindig „jót tesz” egy országnak, hiszen az emberek védelmében fellépő politikusok felé általánosságban növekszik az emberek bizalma. Valószínűleg Porosenko is ezt próbálja kihasználni; az elnök honlapja például máris tele van olyan fotókkal, ahol Porosenko terepmintás ruhában tesz látogatást ukrán katonai bázisokon – mutatott rá a kutató.

Forrás: MTI; Vezető kép: MTI, Fotó, grafika: Magyar Idők