Potápi: nemzeti összetartozás megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben

A nemzeti összetartozás érzésének, tudatának, élményének megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben – hangoztatta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára pénteken Budapesten, amikor a nemzeti ünnep alkalmából átadta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjakat.

Potápi Árpád János kiemelte: az összetartozás, amely “nemzeti identitásunk záróköve”, a legvilágosabban az együttműködésben érhető tetten: a feladatok végrehajtásában és a sikerek megünneplésében. Úgy fogalmazott:

mi, magyarok közös teherviseléssel osztozunk a nehézségekben és közös ünnepléssel sokszorozzuk meg örömünket. Ezt hirdetik példamutatásukkal a Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatóról elnevezett díjjal kitüntetett közösségépítők, közösségszervezők, politikai, kulturális vagy vallási vezetők.

Szólt arról: a díjat – amely 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét és amelyet évente általában tízen vehetnek át – 2024-ben tizenhárman, hat ember és hét szervezet kapja meg. Három-három díjazott való Erdélyből, Vajdaságból és a diaszpórából – Ausztriából, Ciprusról és Svédországból -, kettő a Felvidékről, egy Kárpátaljáról és egy a Muravidékről – ismertette. Potápi Árpád János felidézte: az egy híján harminc esztendős díj tizennégy éve már a nemzetpolitikai fordulatot is tükrözi. E fordulat szellemisége így foglalható össze:

minden magyar felelős minden magyarért.

Kallós Zoltánt idézte, aki 2004-ben még csak reményekről beszélhetett, amikor azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Néhány évvel később azonban már ezt mondta: “A nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert most már biztosan látom, hogy van jövője a magyar népi kultúránknak.” Az államtitkár hozzátette: 2010-től közösen építjük a jövőt, amely Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik. Azt is mondta: a nemzet ügye túlnyúlik Magyarország határain. A magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát, ezért “gondolatban és felelős cselekvéssel is át kell lépnünk országunk határait, ha meg akarjuk őrizni azt, amit Szent István is a szívén hordozott”. Potápi Árpád János kitért arra is: valamennyi díjazott munkásságában “ott van a népies jelleg”, és mindenki ugyanazt a célt szolgálja, a magyar hazát. Ezért mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt: van jövője a magyar népi kultúrának.

A kalákákban, az énekekben, hitünkben, közösségeinkben és gyermekeinkben ott van a jövőnk, és az Isten, haza, család hármassága, ami évszázadok óta meghatározza nemzetünket, ma is biztos eligazodási pontunk

-fogalmazott Potápi Árpád János. Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés eleinte a Kisebbségekért Díj nevet viselte és két tagozattal rendelkezett: a Hazai Kisebbségekért és a Külhoni Magyarságért Tagozattal. 2011-től a hazai nemzetiségek és a külhoni magyarok külön-külön díjban részesülnek.

A Külhoni Magyarságért Díj – a Magyar Állandó Értekezlet 2018. évi ülésének javaslatára – 2019 óta a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli. Évente 10, kivételes alkalmakkor legfeljebb további 5 díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. A díjjal oklevél és emlékplakett, továbbá – személyenként vagy szervezetenként – egymillió forint jutalom jár. A plakett tervezője és kivitelezője Sárpátki Zoltán Csíkrákoson élő szobrász, képzőművész.

Forrás/fotó: MTI