A kommunizmus a polgárság megtévedése volt – Alexa Károly járt Az Öregnél
A kommunizmus forrása a jólétében és kiégettségében szellemi csapongásokba süllyedt polgárság volt, kezdeti alakjai mind művelt és olvasott emberek voltak, kivéve talán Sztálint. A polgárságnak pont ezért kell vigyáznia magára, hiszen a jó ötletek végül népirtáshoz vezetnek. Az Öreg vendége Alexa Károly József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész volt.
Alexa Károly író szemléletesen ábrázolta az 1930-as évek Szovjetunióját: Németh Lászlót idézte, aki azt írta, hogy Sztálin volt az, aki szemöldöke magasságába húzta le az égboltot. Bolsevista cár volt, és ez a fajta kegyetlenség Rettegett Ivánnal kezdődött. Sztálin nevéhez a GULAG 30 millió áldozata fűződik, kivégezte a szovjet tisztikar színe-javát, de áldozatul estek magyar kommunisták is, mint Kun Béla vagy Mészáros László.
A kommunizmus áldozatainak igazi arcát Paszternak és Szolzsenyicin írásain keresztül ismerte meg a világ. De a kommunizmus eszméjének borzalmait előre jelezte már Dosztojevszkij is, aki az Ördögök című regényében látnoki képességgel előre jelezte, hogy mi lesz. Az olyan magyar írók, mint Tormay Cécile, Herczeg Ferenc, Kosztolányi Dezső vagy Márai Sándor pedig az 1919-es véres kommünt írták le realisztikusan. Ezeket a könyveket 1945 után a Rákosi-, majd a Kádár-féle kommunista diktatúra indexre tette, nem lehetett hozzájuk férni. Ahhoz a rendszerváltás kellett, hogy ismét a magyar nyilvánosság is tudomást szerezzen a Rákosi- és a Kádár-féle megtorlás időszakáról.
Szó esik arról is, hogy miért elnéző a Nyugat a kommunista diktatúrákkal szemben, annak ellenére, hogy világszerte csaknem 100 millió ember esett áldozatul a kommunista eszmének. Az okokat a francia forradalomban kell keresni, abban a liberális eszmében, aminek első taktusait Voltaire ütötte le, hogy később Marx, Engels és Lenin kidolgozott formában borítsa a világra. A kommunista eszmének – függetlenül az áldozatok számától – mindig jobb volt a PR-ja, mint a fasizmusnak vagy a nácizmusnak. Az is tény – emelte ki az irodalomtörténész –, hogy a bolsevizmus máig él tovább a globalizmus és a genderizmus képében.
