GEOrgPOLITIKA – Scholz kancellár kötéltánca és légi csapások Ukrajnában
Kínai-német kormánykonzultáció kezdődik ma Berlinben Li Csiang kínai miniszterelnök részvételével. Scholz kancellárnak nincsen könnyű helyzete, mivel a liberális kormánykoalíció és Washington DC is elvárásokat támaszt az új Kína-politikával szemben. Kérdés persze az, hogy lesz-e változás? Berlin kidolgozott egy stratégia papírt, amely természetesen nem olyan hangvételű, hogy megsértse a „Középső Birodalmat” de felvet olyan fogalmakat, mint demokrácia, emberi jogok és a gazdasági függőség elkerülése. Eddig szép és jó, csak kérdés, hogy Peking mennyire hatódik meg néhány A4-es laptól, még akkor is, ha azon a német kormány fejléce található.
Kár lenne tagadni, hogy Németország már régen (akár csak a világ sok más országa) függőségbe lavírozta magát a kínai iparóriásoktól és tech-cégektől. A németországi mobilhálózatok kiépítését a Huaweire bízták és persze sokan sipákoltak, hogy Peking majd kémkedésre használja a G5 rendszert. Most őszintén, ha az amerikaiakra bízták volna ők nem használták volna ki ezt a hírszerzési előnyt? Dehogynem. Hasonló a helyzet a gyógyszergyártással is. Németország kiszervezte sok fontos gyógyszer, így az antibiotikumok gyártását is Kínába. A covid és a vele egyidőben fellépő influenzajárvány gondokat okozott a németországi ellátásban, mivel Kína első körben a saját piacát látta el és csak utána tett eleget az export szerződéseknek. Az autógyártók hatalmas microchip igényét is csak Kína tudja fedezni. Így Scholzéknak egy drótkötéltáncot kell bemutatniuk Kína és az USA között. Joe Biden kormánya elvárná, hogy Berlin egy „de-coupling” Kína-politikát jelentsen be és álljon ki Tajvan szuverenitása mellett, ám erre nagyon kevés esély van.
Antony Blinken kínai útját sem lehet sikerként elkönyvelni. Az USA külügyminisztere maga jelentette be, hogy nem volt áttörés és a legtöbb kérdésben, mint például Tajvan önállóságának garantálására, nem közeledtek az álláspontok. Blinken azért járt Pekingben, hogy előkészítse Joe Biden elnök látogatását. Pozitív viszont, hogy mindkét ország bővíteni szeretné légijáratait Kína és az USA között, mivel ez pozitívan hatna mindkét állam turizmusára.
Az éjszaka folyamán folytatódtak a légicsapások ukrán célpontok ellen, még a nyugat-ukrajnai Lvivből (Lemberg) is több robbanást jelentettek. Az ukránok ahogy azt a német sajtó lehozta kritizálták Magyarországot. Oleg Nikolenko, ukrán külügyi szóvivő szerint a magyar kormány nem engedi meg Kijevnek, hogy felvegye a kapcsolatot az ukrán „hadifoglyokkal”, akiket Oroszország átadott hazánknak. Láthatóan Zelenszkij kormány nem fogja fel, hogy ők már nem „hadifogoly” státusszal rendelkeznek, hanem szabad emberek, hiszen magyar állampolgársággal is rendelkeznek. Csak ők maguk dönthetik el, hogy vissza karnak-e menni Ukrajnába, vagy itt maradnak Magyarországon.
A NATO-nak “erősebb” iparra van szüksége ahhoz, hogy feltöltse a Kijev ellátásának egy éve alatt kiürült fegyver- és lőszerkészleteket – mondta Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hétfőn egy németországi ipari konferencián. Az Egyesült Államok vezette katonai szövetségnek továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, ahogyan azt 2014 óta teszi – hangsúlyozta Stoltenberg a berlini ipari napon, amelynek a Német Iparszövetség (BDI) adott otthont.
