Pesti Srácok

GEOrgPOLITIKA – Kaviár, kőolaj, földgáz és remek utak (3. rész)

Az energiahordozók mellett a kaviár is nemzeti kincse a Kaszpi-tengert övező országoknak. A beluga, amely a sugarasúszójúak családjához és a tokfélékhez tartozó csontos hal (latinul Huso huso), sajnos már veszélyeztetett is, mivel az orvhalászat és a kaviár iránti igény nem kímélte ezeket a gyönyörű halakat. A magyarországi vizával rokonságban álló beluga akár négy méteresre is megnő, súlya elérheti a másfél tonnát, és találtak már száz évnél idősebb példányokat is.

Ahogy nálunk is szinte eltűntek a vizák, úgy a Kaszpi-tengerben is erősen megfogyatkozott a belugák száma, pedig a New York-i egyezmény értelmében már csak a belugafarmokon tenyésztett halak ikráját szabad kaviárként értékesíteni. Mivel 10 dekagramm kaviár értéke 80 ezer forint, ezért az orvhalászok továbbra is tizedelik az állományt, annak ellenére, hogy komoly börtönbüntetés jár érte. Már Kaliforniában és Dél-Koreában is vannak kaviárfarmok, ahol tenyésztik a tokhalakat. Állatvédők szerint nem túl etikus, hogy az ikrájuk miatt megölik a halakat, ám a tenyésztők azzal védekeznek, hogy a halak húsát is értékesítik. Valóban, jobb azeri éttermekben is lehet kapni grillezett belugát.

Érdemes megemlíteni hazánk „belugáját”, a vizát, hiszen ezek a gyönyörű halak a Duna és a Tisza legnagyobb ragadozói voltak. A csigákkal, rákokkal és kisebb halakkal táplálkozó vizák már szinte teljesen eltűntek a Fekete-tengerből és az európai folyókból, holott a magyar halászat szerves részét képezte a varsás vizafogás – Budapest XIII. kerületében még egy Vizafogó utca is található. Szerencsére a „Viza 2020” visszatelepítési program mutat eredményeket és a Dunába telepített halak el is jutottak már a Fekete-tengerig.

Itt, Azerbajdzsánban hozták létre az első kaviárfarmot, ahol 1954 óta tenyésztik a tokhalakat ikrájuk miatt. Nemcsak a Kremlbe szállították az ízletes ikrát, amelyet már az ókori görögök is fogyasztottak, hanem maga Winston Churchill is nagy kedvelője volt az azeri kaviárnak. Az ára borsos mindenütt: egy teheráni delikáteszboltban a legolcsóbb kiszerelés 300 euró, azaz több, mint 100 ezer forint volt.

PestiSracok facebook image

Ma egy esős, szürke éggel búcsúzik tőlem Azerbajdzsán. Nagyszerű volt egy ilyen remek, vendégszerető országban eltölteni pár napot, és már most érzem, hogy visszahúz a szívem ide. Már ott van a bőröndben a szép, félholdas zászló, amit a bazárban kaptam ajándékba egy barátságos úrtól. Holnap kikerül az irodám falára, hogy emlékeztessen erre a csodás nyaralásra, a tengerre, a csodaszép azeri lányokra és minden másra, amit itt megtapasztaltam.

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.