Igazgyöngy, datolya, olaj és dől a „moné” – Georg Abu-Dzabiban
Az igazgyöngy és a datolya helyett az olaj és a turizmus az Emirátusok bevételi forrása. Mivel az olaj vészesen fogy, a jövőt a turizmusra építik. A közel 10 milliós lakosság 90 százaléka vendégmunkás, akik a jó kereset miatt jönnek az emírségekbe. Indiából, a Fülöp-szigetekről, az afrikai országokból rengetegen érkeznek a folyamatosan épülő metropoliszokba. Az állampolgárok a hadseregben, a rendőrségben és az államigazgatásban dolgoznak. Sokan már ott sem, mivel részesedéseik vannak nagy cégeknél.
Ha az Egyesült Arab Emirségek szóba kerülnek, akkor szinte mindenki Dubajra gondol, pedig a hét emírség fővárosa Abu-Dzabi. Itt van az alkotmánybíróság, a központi bank és a minisztériumok. Abu-Dzabi azt jelenti, a „Gazellák Atyja”, mivel régen rengeteg oryx gazella élt a sivatagban. Manapság sajnos már csak az állatkertben lehet megcsodálni ezen kecses állatokat, mivel szinte teljesen levadászták őket. Ha már szóba került a vadászat, akkor meg kell említeni a solymászatot, hiszen ez közös hazánk vadászhagyományaiban és az Emirátusokéban. A vadászsólymok nagy becsben állnak az uralkodói családokban.
Abu-Dzabi történelme talán 1761-ben kezdődött el igazán, amikor Sahbut bin Dijab bin Isza Al Nahajan sejk elkezdte egyesíteni az itt élő arab törzseket. Huszonkilenc évvel később Abu-Dzabi lett a Báni Jász törzsi konföderáció székhelye. 1820–1853 között a britek, akik protektorátusokat hoztak létre az Arab-félszigeten, békeszerződéseket kötöttek Abu-Dzabi, Adzsmán, Dubaj, el-Fudzsejra, Rász el-Haima, Sardzsa és Umm-el-Kaivein sejkjeivel. Ekkor körvonalazódott a ma ismert Egyesült Arab Emirátusok államközösség.
1971-ben Nagy-Britannia kivonta csapatait a térségből, és minden gazdasági, politikai és katonai felelőség átkerült az Emirátusokhoz. A jó klíma és az egzotikus kelet elkezdte vonzani a turistákat, még ha az elején nem is olyan számban, mint mondjuk Egyiptomba, amely már az ókori görögök kedvelt úti célja is volt. Az emírek rájöttek, hogy a turizmus is nagyon komoly bevételi forrás lehet. Az Intercontinental volt az első szálloda, amely 50 éve még magányosan tornyosult a sivatagban, de nem sokáig. A nagy szállodaláncok egymás után jöttek Abu-Dzabiba és a többi Emirátusba. A luxus pedig vonzotta a pénzes amerikai és európai vendégeket.
Hamar kiderült, hogy a néhány százezer helyi lakos nem tud elég munkaerőt a piacnak nyújtani, így az Emirátusok megnyitották kapuikat a vendégmunkások számára. Indiából, Srí Lankáról, a Fülöp-szigetekről és más arab országokból rengetegen jöttek, mivel a fizetés sokszorosa volt az otthoninak. Mára az Emirátusok lakosságának közel 90 százaléka vendégmunkás. Ez a folyamat nem állt meg, mivel Abu-Dzabi sosem készül el. Elképesztő fejlesztések vannak, például a tengerparton most épül a második megalakópark 2000 villával. Az elsőbe már be is költöztek. Új szállodák és turisztikai attrakciók, mint a világ legnagyobb akváriuma, a Sea World szintén rengeteg munkaerőt szippant fel, így a toborzás folyamatos. Állampolgárságot szerezni csak úgy lehet, ha valaki elvesz egy helyit és 35 évet eltölt az országban (tehát szinte lehetetlen). Vendégmunkásoknak sem adnak állampolgárságot, bármennyi időt is élnek és dolgoznak itt.
Egy, a közigazgatásban dolgozó nagyjából 1,5 millió forintnak megfelelő összeget keres, a vendégmunkások ennek töredékét, ám Indiához vagy Bangladeshez képest az összeg elég magas. Jobb szállodák, például a Hilton fizetik az alkalmazottak lakbérét és buszokkal szállítják őket a munkahelyükre. Ez nagy könnyebbség, mivel így nem kell saját gépkocsit fenntartaniuk. Az adó mindössze 5 százalék, ami érvényes az ingatlanoktól kezdve az élelmiszerekig. Külföldiként a repülőtéren ezt is visszakapod. Az alacsony árak pörgetik a vásárlókedvet és a gazdaságot. A kormány tisztában van vele, hogy az olaj véges, ezért a turizmusra épít. Egyre több attrakciót nyitnak meg, legyen az a Warner Brothers filmgyár élményparkja vagy a Ferrari World a világ leggyorsabb hullámvasútjával, mivel ezek egész napos családi programokat kínálnak. Így az olaj utáni világban is biztosított a jólét.
