Káoszból kozmosz: reakciós gondolatok – Szilvay Gergely legújabb kötete túlmutat a hagyományos könyveken (videó)
A napi politikai és társadalmi kérdések megvitatásához elengedhetetlen a múlt átfogó ismerete. Hiszen hogyan is tudnánk megítélni egy adott helyzetet, ha nincs a birtokunkban megfelelő tárgyi tudás? A Káoszból kozmosz: reakciós gondolatok ebben lehet a segítségünkre. Szilvay Gergely könyve azonban nem egy hagyományos olvasmány. A Mandiner főmunkatársának kötete több szempontból is különleges. Egyrészt azért, mert az itt összegyűjtött publicisztikáinak egy jelentős része túlmutat a napi politikán, és akár évek elteltével is aktuális lehet. Másrészt pedig azért, mert az olvasó gyakorlatilag bárhonnan elkezdheti az olvasást. Bárhol nyitjuk is ki, „az elején” járunk. A mai beszélgetésben a könyv ezen tulajdonságát teszteltük.
A fülszöveg úgy fogalmaz:
Reakciós indulat, ellenforradalmi hevület, konzervatív gondolat – talán így lehetne leginkább összefoglalni e kötet szövegei mögött megbúvó késztetést. Olyan publicisztikák ezek, amelyek túlmutatnak a napi politikai „megmondáson”. Így is érződik némelyiken a közélet heve, de a szerző a napi aktualitások ürügyén távolabbra tekint, és minden esetben valami messzebb hatóról szól. Időnként a düh, máskor a melankolikus derű jellemzi az írásokat. Néha legyintenek, néha megálljt kiáltanak. A tematikus egységekbe rendezett szövegek összességében a (poszt)modern szellemi káoszban a szellemi kozmosz, a rendezett világ és az otthonos állandóság helyreállítását segítik. Egyfajta rendrakást a fejünkben és lelkünkben. Ha tetszik: a restaurációt.
Jobboldal és lokalizmus – Reflexiók a Mérce cikkére
Szilvay Gergely elmondta, hogy a Mércével folyatott adok-kapok akkor kezdődött, amikor ő írt egy szöveget a lokalizmusról egy amerikai kiáltvány kapcsán. A szöveg arról szólt, hogy a helyi ügyekben miért a helyieknek kell dönteniük a „messziről jött” mecénások helyett. A Mérce egyik szerzője az írás egy részét szándékosan félreértette, és olyan dolgokat magyarázott bele, amik nincsenek ott. Továbbá az is kiderült, hogy a Mérce szerint minden olyan közösség, amely kisebb a mindent (is) átfogó „emberiségnél”, az kirekesztő... mint például a nemzet.
Politizál-e az egyház?
Ez az írás a történelem hajnalán született. Jóval a közösségi média és az influenszerek előtt. Akkor, amikor az egyéni online megjelenés csúcsa a blogolás volt. Az említett írás válaszként született a már akkor is népszerű „ne politizáljon az egyház” című baloldali toposzra. A baloldal akkoriban ezt annyira komolyan gondolta, hogy a képviselőik választási kampány idején azért jártak misékre, hogy megnézzék, politizál-e a pap. Ennek ellenére a korabeli baloldal valósággal követelte az egyházat, hogy a kereszténység nevében határolódjon el az akkori Jobbiktól az egyik aktuális botrány kapcsán. Ekkor merült fel az ominózus kérdés: most akkor politizálhat az egyház vagy nem?
Kié az egyetem?
Ez egy viszonylag friss, 2020-as írás. „Az SZFE diákjai annyira magukénak érezik az egyetemet, hogy úgy gondolják, ők – és tanáraik – a kizárólagos jogosultak arra, hogy megmondják: milyen képzés folyjék az intézményben, milyen szellemben” – olvashatjuk a 445. oldalon. Az egyetemi modellváltások idején az SZFE diákjai elbarikádozták magukat és átlagosan középszerű performanszokkal mutatták be a velük szemben tanúsított elnyomást. Azóta persze kiderült, hogy a diákok (és tanáraik) által vizionált veszély csupán a képzeletük szüleménye, azonban az üldözési mánia és pénzéhség által vezérelt hangadók egy része FreeSZFE néven saját kis központot alapított, ahol bár diplomát nem adnak, de havi 70–80 ezer forintos tandíjért cserébe képzik a modellváltás utáni SZFE elnyomásától rettegő, jobboldalfóbiás színészpalántákat.
Bátran kijelenthetjük tehát, hogy Szilvay Gergely könyve kiállta a próbát. Bárhol és bármikor kinyithatjuk. Olyan, mint egy Szilvay Gergely stílusával megfűszerezett modern történelemkönyv.
