GEOrgPOLITIKA - Putyin elnök pontosította, hogy Moszkva mikor vethet be nukleáris fegyvereket
„Oroszországnak frissítenie kell nukleáris doktrínáját, hogy világosan meghatározza azokat a körülményeket, amelyek Moszkvát nukleáris csapás indítására késztetnék” – mondta Vlagyimir Putyin elnök szerdán a nemzetbiztonsági tanács ülésén. Ukrajna mindenáron el akarja érni, hogy nagyhatótávolságú fegyverek bevetésére kapjon engedélyt nyugati szövetségeseitől. Több politikus, így Scholz német kancellár is viszont tart az ekkor bekövetkező eszkalációtól és nukleáris válaszcsapástól.
Az orosz elnök javasolta továbbá az ilyen okok listájának kibővítését, amely magában foglalná az Oroszország ellen indított nagyszabású légicsapásról szóló „megbízható információkat” is. Ez azt jelenti, hogyha Zelenszkij szabad utat kapna mélységi támadásokra, nagyhatótávolságú rakétákkal Oroszország ellen, akkor Vlagyimir Putyin elrendelheti a nukleáris válaszcsapást.
„A doktrína frissített változatában ki kell bővíteni a fenyegetések és azon nemzetek vagy katonai szövetségek listáját, amelyek nukleáris elrettentő erőt igényelnek Oroszországtól” – mondta Putyin az ülésen.
A doktrina „finomítása” komoly aggodalmakat váltott ki Németországban. Scholz kancellár és kormánya reálisan látja a helyzetet, hogy az atomháború fele haladunk, ha Washington DC engedne Zelenszkij követelésének. „Az Oroszország elleni agressziót bármely nem nukleáris állam részéről… amelyet egy atomhatalom támogat, közös támadásként kell kezelni” – mondta az elnök.
Ez pedig azt jelenti, hogy példának okáért brit „Storm-shadow” rakétákkal támadja meg Ukrajna Oroszországot, akkor ezzel Nagy Britannia is hadviselő országgá válik és célponttá az orosz nukleáris rakéták számára.
Putyin szerint Moszkva „megfontolná” azt is, hogy nukleáris válaszhoz folyamodjon, ha „megbízható információkat” kapna egy másik állam által Oroszország ellen indított „masszív” rakéta- vagy légicsapásról. Az ellenség esetleges csapásában használt fegyverek között a ballisztikus vagy cirkálórakétáktól kezdve a stratégiai repülőgépeken át a drónokig bármi lehet – jelentette ki. Ez pedig nem mást, mint a megelőző nukleáris csapást jelenti. Megsemmisíteni az ellenséget, mielőtt az elindítja a rakétáit/repülőit.
„Fenntartjuk magunknak a jogot, hogy nukleáris fegyvereket használjunk Oroszország és Belorusz elleni agresszió esetén” – mondta az orosz elnök, hozzátéve, hogy ezt az elvet már egyeztették Minszkkel.
Nukleáris fegyvereket akkor lehet bevetni, ha az ellenség „kritikus fenyegetést jelent bármelyik állam szuverenitására a hagyományos fegyverek használata révén” – magyarázta. Putyin nem részletezte, hogy az orosz nukleáris doktrína változásai mikor lépnek életbe. Magas rangú orosz tisztviselők, köztük Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes és Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az elmúlt hónapokban a doktrína lehetséges változtatásairól tárgyaltak. Augusztus végén Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy a dokumentum „felülvizsgálat alatt áll”.
Az orosz elnök régóta meglehetősen tartózkodó álláspontot képvisel a nukleáris fegyverek kérdésében. Még júniusban reményét fejezte ki, hogy „soha nem fog eljutni” a Moszkva és a Nyugat közötti nukleáris háborúig.
Moszkvának „nincs oka arra, hogy akár csak gondoljon” atomfegyverek bevetésére – mondta akkor a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon. Még abban a hónapban az elnök azt is kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szüksége megelőző atomcsapásra, mivel „az ellenséget egy megtorló csapás során garantáltan megsemmisítik”. Akkor azonban nem zárta ki a doktrína módosítását, amely most bekövetkezett. A labda most egyértelműen Ukrajna nyugati szövetségeseinek kezében, legfőként a Fehérházéban van. Remélhetően a Pentagon szakértői és Joe Biden tanácsadói nem engedélyezik Oroszország megtámadását Ukrajnának nagyhatótávolságú fegyverekkel.
