Pesti Srácok

Sorsvágta - Az Öreg vendége Döbrentei Kornél Kossuth-, és József Attila-díjas költő

Döbrentei Kornél új verseskötetének költeményeiben azokat az orwelli (Orwell 1984)  igazságokat kutatja, amelyeket máig a hazugságokkal fedik el. Nem véletlenül írta József Attila Thomas Mann üdvözlés versében: ,,...Te jól tudod, a költő sose lódit: az igazat mondd, ne csak a valódit..." Döbrentei Kornél úgy látja, hogy a XXI. században sem történt meg az erkölcsi megtisztulás. Az életünk tele van a hazugság kényszerképzeteivel és a történelmünk meghamisítói miatt alvajáróként éljük a történelmünket.

A Sorsvágta kötet azért született - erősíti meg a Kossuth-díjas költő, Döbrentei Kornél -, mert mint sok író- s költő társam, én is a magyarság megmaradásáért érzek felelősséget. 

Döbrentei kornél, Sorsvágta
Döbrentei kornél Sorsvágta című kötetéről beszél

Féltem a hazámat, - szögezi le a költő - bár az utóbbi tizenöt évben úgy érzem, hogy  Magyarország jó kezekben van. 

Döbrentei Kornélt nem hagyja nyugodni Trianon és következményei

Ezért bukkan elő verseiben Nyírő József, Kós Károly, Tamási Áron, Sütő András... Ezt írja az Isten igájában című versében, Nyírő József emlékére:,, Kozmikus erővel gyökérzik a tájba,/ mint mind a székelyek,/ Isten igájában nem csappant a válla,/ és a dereka sem görnyedett..." Döbrentei hiszi, hogy a sors vagy akár a sorstalanság előre meg van írva. Mint minden népnek, így a magyarságnak is megvan a maga sorsa. Persze vannak, akiket ez nem érdekli.

Ezért ír a Szamuely utódokról, akik megtagadják a közös sorsot és nem értik ötvenhat üzenetét. Nem értik az olasz-római csapat és szurkolóközönsége dalát, amely kiállt 1956 mellett és megénekelte a budai-pesti srácok és a forradalmár munkások hősiességét. Döbrentei fájlalja, hogy a kommunisták bűneikért nem feleltek - csaknem százmillió embert pusztítottak el- és nem volt egy nürnbergi per a bolsevisták ellen, ahogyan meglakoltak a nácik a bűneikért. A költőt azért az megnyugtatja, hogy író- és költőtársai közül, még ,,az égi csapat is"  sokan vannak, akik a magyarságban és a magyar útban gondolkodnak, gondolkodtak.

 

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.