A nemzet nem lehet kísérleti terep! - Ilyen volt a Szabadságharcos főváros 1919-1989-1956 című emlékgyűlésünk (riport, videók és galéria)
A magyar nép sokszor megküzdött a szabadságért. Ráadásul ezt sokszor a fővárosban, Budapesten tettük. Erről szólt a Pestisrácok csapata és a Nemzeti Maximumért Alapítvány rendezvénye, ahol a felszólalókkal és a fellépőkkel azért gyűltünk össze, hogy megemlékezzünk a legfontosabb eseményekről, amikor a magyarok legyőzték, vagy legalábbis megpróbálták legyőzni a vörös szörnyeteget. Ilyen volt a Szabadságharcos főváros - 1919, 1956 és 1989 című emlékgyűlés.
Fontos, hogy nemzeti emlékezetünkben a helyére kerüljenek a sorsfordító eseményeink, heroikus történelmi tetteinket megtisztítsuk a diktatúra idején rárakódott félreértelmezéstől, marxista történelemszemlélettől. Február 24-én a Pestisrácok.hu csapata és a Nemzeti Maximumért Alapítvány több felszólalóval, fellépővel, korhű ruhába öltözött flottillás, ludovikás, első világháborús, 1956-os pesti srác és a rendszerváltó fiatalokat felidéző hagyományőrzőkkel tartott emlékgyűlést Pesten, a Nemzeti Vértanúk Emlékművénél. A programban Andrási Attila Tisza István és kora című történelmi drámájának jeleneteit előadta az Udvari Kamarszínház, s Nagy Feró felidézett néhány kommunistabosszantó nótát. Az emlékgyűlés főszervezője Huth Gergely volt.
Galéria: Szabadságharcos főváros 1919-1956-1989: ilyen volt a PS-csapat és a Nemzeti Maximumért Alapítvány emlékgyűlése a Vértanúk terén
1/33
Szabadságharcos főváros 1919-1956-1989: ilyen volt a PS-csapat és a Nemzeti Maximumért Alapítvány emlékgyűlése a Vértanúk terén
Budapest háromszor is az antibolsevista harc fővárosa volt
Az idősebbek 1956-ra, míg a fiatalabbak 1989-re emlékeznek jobban, ami természetes. Mindegyik dátum egy győzelem, ami fontos a magyar népnek. 1956 persze sajnos a csatatéren nem járt győzelemmel, de ahogy Stefka István, a PestiSrácok főmunkatársa, a Magyar Út DPK alapító tagja is elmondta, a magyar szívekben mégis a győzelem érzete dobogott tovább, hiszen a világ legnagyobb hadseregének állt ellen a magyar forradalmárokból álló csapat, köztük a pesti srácok is. Később a kommunisták meggyalázták az emléküket, el akarták venni a hőseinket, hogy az árulókat ültessék a helyünkre.
Nem sikerült. Nem véletlenül a szabadságért, a függetlenségért harcoló népek vagyunk. Nem engedtünk a 48-ból, de nem engedtünk 56-ból sem. Mert a magyarokban a túlélés ösztöne mindig erősebb volt a legnehezebb időkben is, mint a feladás. Sajnos a hazánkban felbukkanó, külföldről támogatott árulóink is akadnak, mindig a legválságosabb időben. Most megint válságos időt élünk. A kisebbségben lévő haza árulói ismét a szakadék szélére tolnák Magyarországot. Nem fog sikerülni. Bízzunk abban, mint mindig, hogy a hazát szeretők többen vannak, mint a hazát eladók vagy elárulói
mondta Stefka István. Ezután a rendezvényen megjelent hagyományőrző egyesületek tagjai léptek a színpadra, akik bemutatták a felszerelést, amivel számtalan hősünk szolgálta a hazát.
Majd az Udvari Kamaraszínház társulatának előadásában tekinthettünk meg egy részletet Andrási Attila Tisza István meggyilkolása és az első világháborúba való belépésünkhöz vezető eseménysorozatról szóló darabjából.
Köő Artúr történész a bolsevizmus kártételeiről, az 1918-as politikai káosz következményeiről beszélt, s végül rávilágított:
A történelem arra tanít bennünket, hogy a nemzeti érdek nem kísérleti terep, a bizonytalanság, a politikai vákuum mindig erősebb külső és belső erőknek kedvezett, ezért a legfontosabb kérdés ma is ugyanaz, mint száz évvel ezelőtt ki tudja megőrizni az ország stabilitását akkor, amikor a legnagyobb a nyomás. Emlékezzünk a múlt tanulságaira, nem félelemből, hanem felelősségből.
– fogalmazott.
A kommunisták mindig idegen érdekeket képviseltek
Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil ügyekért felelős helyettes államtitkára szónoklatában kiemelte, hogy a kommunisták idegen érdekeket képviseltek, idegenszívűek voltak, külföldről jöttek ide ebbe a hazába, először a Tanácsköztársaság idején, akkor 133 napra tudták magukhoz ragadni a hatalmat, aztán később sajnos évtizedekre.
Bár '56-ban a magyarság fölkelt ellenük és kis híján győzelemre tudta vinni az ügyét, de még néhány évtizedet kellett várnunk az új lehetőségre. Sajnos Magyarországon hagyománya van annak is, hogy idegen érdekeket próbálnak meg előtérbe tolni. Most is ez történik, ne legyenek kétségeink efelől! A mostani választási kampány, ami ugye április 12-én, vasárnap fog kicsúcsosodni ugyanerről szól. Csak ezúttal az idegen érdekek Brüsszelből és Ukrajnából jönnek. Ezért, mint a Miniszterelnökség egyik állami vezetője, és mint a politikai színtér egyik szereplője arra kérem Önöket, hogy menjünk el szavazni és biztassanak mindenkit arra, hogy a Fidesz-KDNP-re adja a voksát. Szavazzunk a magyar jövőre, nemzetünk jövőjére és utasítsuk el azt a hatalomátvételi kísérletet, amely megint csak idegen érdekeket állítana Magyarország élére!
A következő felszólaló Szabó Gergő (szintén PS-főmunkatárs és Magyar Út DPK-alapító) volt, aki beszédében arra figyelmeztetett, hogy a padlássöprés, a vörös terror bármikor megismétlődhet, ha hagyjuk, hogy belső árulóink, napjaink kommunistái újra a velünk ellenséges hatalmak mellé álljanak a saját hazájuk helyett. Mert ezek a hazaárulók ma is itt vannak, és ma is hatalomra törekednek.
Átjárják a társadalom szövetét, agitálnak és hergelnek, sulykolnak és hazudnak. Ahogy bő száz év alatt nem egyszer tették. És már ácsolják a bitófákat is, nyíltan ezzel fenyegetnek. Meg 20 év letöltendővel. Megállítani és felszámolni őket. Ehhez a mi feladatunk. Különben őseink áldozata hiábavaló volt. Ha most nem fogunk össze és nem állunk ki közösen és határozottan magunkért, akkor a már többször felzúgó lélekharang utoljára szólal meg a nemzet felett. Éljen a magyar szabadság, éljen örökké a haza!
– mondta.
Kertész Dávid, a PS újságírójának felszólalásában a vörösterror kárpátaljai áldozatairól emlékezett meg, köztük nagyapjáról, aki 1956-ban egyetlen mondattal szállt szembe a kommunista agymosással az egyetemen, Balogh Ferencről, aki életét, megélhetését, jövőjét áldozta fel, hogy azt mondhassa a budapesti események kapcsán
Vér nem folyik hiába!
Lakó Anna, a Fidelitas külügyi igazgatója, a Magyar Út DPK alapító tagja kijelentette, hogy a legfontosabb, hogy nem válhatunk áldozatokká. Bármennyire is tönkre akarják tenni az életünket, és hatalomra kerülésük esetén bármennyire is tönkre teszik, nem szabad megadnunk ellenségeinknek azt az örömöt, hogy lássák, ők győztek.
Ennél a gondolatnál maradt Püski István, a legendás Püski Könyvkiadó vezetője, a Magyar Út DPK alapító tagja is, aki kijelentette, hogy hiszi, a többségben erősen él a nemzeti gondolat, de ahhoz, hogy ezt erővé formáljuk, kell a szív is. A kitartás, hogy egymás mellé tudjunk állni, és megmutassuk, hogy egymás mellett állunk, nem pedig egymással szemben.
Tóth Máté energiajogász (aki az esemény főszervezője, Huth Gergely és Bondár Előd mellett a Magyar Út DPK életre hívója) a kommunizmus rombolásának történelmi következményeit foglalta össze. Azt a pestist, amellyel már többször tönkretették az országot, de mindig volt erőnk talpra állni, nem szabad azonban hagynunk, hogy lankadjon a figyelem, mert ez a vész bármikor visszatérhet. Igaz, megújult formában:
Úgyhogy arra kérlek benneteket, legyetek résen, legyünk tisztában azzal, hogy a kommunizmus, a bolsevik, a vörös pestis egészen máshonnan támad, mint ahonnan korábban támadt, és tartsuk mindig szárazon a puskaport. Azt rátok bízom, hogy milyen a jó kommunista? Mindenki fejezze be a maga mondatát.
A felszólalások után Nagy Feró mini-szabadságkoncertje zárta az eseményt, ahol az egykori rendszerbúcsúztató buli slágerei és a szabadságharcainkat felidéző Feró-szerzemények hangzottak el.
