Elfogadta a londoni alsóház szerda este azt a sürgősséggel beterjesztett törvénymódosítást, amelynek alapján a terrorcselekményekért elítélteket a jövőben nem lehet teljes büntetésük letöltése előtt automatikusan szabadlábra helyezni.
A tervezetet a képviselők közfelkiáltással, ellenindítvány nélkül hagyták jóvá. A javaslat ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került. A konzervatív párti brit kormány szeretné, ha a tervezetből még e hónap vége előtt törvény lenne. A kormány nem titkolt célja, hogy az új jogszabály alapján már ne lehessen szabadlábra helyezni a következő olyan elítéltet, aki terrorcselekmények miatt tölti börtönbüntetését, ám a jelenlegi gyakorlat alapján február 28-án, büntetése felének letöltése után szabadulna.
A 42 esztendős Mohammed Zahir Khant 2018 májusában ítélték négy és fél év szabadságvesztésre azzal a váddal, hogy vallási gyűlöletre és gyilkosságokra uszító anyagokat terjesztett, és a Twitter portálra feltöltötte az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet felhívását, amely terrortámadásokra szólította fel a csoport követőit. A tervezett jogszabályi szigorítás visszamenőleges hatállyal az összes többi olyan elítéltre is vonatkozik, akik már jogerős bírósági ítélet alapján elkezdték terrorizmushoz kötődő bűncselekmények miatt kirótt büntetésük letöltését. A sürgősségi törvényalkotási kezdeményezés közvetlen előzményeként London egyik déli városnegyedében február 2-án egy késes támadó két embert – egy férfit és egy nőt – megsebesített. A támadás után kiderült, hogy az elkövető, a 20 éves Sudesh Amman, akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek, alig egy héttel korábban szabadult a börtönből a rá kirótt három év és négy hónap szabadságvesztés felének letöltése után. Sudesh Ammant terrorcselekményekre biztató szélsőséges tartalmak birtoklása és terjesztése miatt ítélte el 2018-ban a londoni központi büntetőbíróság.
Robert Buckland igazságügyi miniszter már a támadás másnapján benyújtotta a szigorítási javaslatot a parlamentben. Buckland elmondta: a tervezet alapján a terrorcselekményekért elítélteket a továbbiakban semmilyen körülmények között nem lehet büntetésük felének letöltése után szabadlábra helyezni. Nekik minimum a kiszabott ítélet kétharmadát rács mögött kell tölteniük, és ekkor sem kerülhetnek automatikusan szabadlábra, hanem ügyüket egy erre hivatott szakértői testület bírálja majd el, átfogó egyéni kockázatelemzés elvégzése után. Ha ez a testület nem javasolja a próbaidőre bocsátást, a terrorcselekményekért elítélteknek az utolsó napig le kell tölteniük büntetésüket.
Rövid időn belül a február eleji támadás volt a második olyan terrorcselekmény, amelyet büntetésének letöltése előtt szabadlábra helyezett terrorista követett el. November 29-én Usman Khan a londoni City pénzügyi központjában, a London híd közelében két embert késsel megölt, hármat megsebesített, mielőtt a rendőrök agyonlőtték. A támadás után kiderült, hogy Kahnt terrorcselekmények előkészülete címén 2013-ban 16 évnyi börtönre ítélték, de már 2018 decemberében próbaidőre szabadlábra helyezték.
Forrás: MTI; Fotó: news.sky.com
Gomboc7
2020-02-13 at 07:20
Na, majd mehetnek az európai bíróság elé kötelezettségszegés miatt.
Ja, ők már nem,mert kiléptek.
Béla
2020-02-13 at 07:30
De a libsik még mindig tüntizhetnek…
KapálóParaszt
2020-02-13 at 10:40
Az angoloknak, most a saját genderőrült, liberális csürhéjét kell kiűzniük az országból a rabszolgatartó erőszakoló muszlim migroncsokkal együtt.
DE ez nem lesz könnyű feladat, és lehet, hogy belebuknak.
Esvány
2020-02-13 at 11:46
Nem értem, hogy mi a francnak van a büntetések felezése, harmadolása rendelkezés! Ha egyszer egy bűntény elkövetőjére kiszabta a bíróság a Törvény előírta büntetési tételt, akkor mi értelme van a rövidítésnek? Ugyanígy nem értem a büntetések felfüggesztését sem. Azért, hogy arra az időre kissé visszafogja magát az elkövető? Majd kezdheti előről?