Pesti Srácok

Rétvári Bence és Bedő Dávid vitája a Tranziton! (Videó)

Nemek vagy nemzetek? Melyek Európa mai értékei? Rétvári Bence a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára és Bedő Dávid a Momentum Mozgalom frakcióvezető-helyettese vitázott a Tranzit "Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz" mottóval meghírdetett hétvégi rendezvényén, Keszthelyen.

Bedő Dávid szerint a kereszténységnek van helye Európa jelenében és jövőjében, „az egyik fontos európai alapérték a szabadság, ez a vallás szabadságára is vonatkozik”, de más vallásoknak is van helye. Rétvári Bence nem igazán látta a helyét az iszlámnak Európában, csak akkor, ha "légüres tér" keletkezik a kereszténység helyén, hiszen egyébként a kereszténységnek köszönhető a vallásszabadság Európában.

Bedő Dávid nemes egyszerűséggel világossá tette, hogy ők soha nem szólaltak fel a határkerítés ellen, és ellenzik az illegális migrációt. Rétvári Bence nem mondhatott mást:

PestiSracok facebook image

Brüsszel egyébként szómágiával "irregulárisnak" hívja az illegális migrációt. És persze egyetlen ország sem akarja átvenni a Magyarországon lebukott és elítélt embercsempészeket.

Bedő Dávid természetesen az állítólagos kínai és az orosz befolyással jött, és megismételte a brüsszeli kliséket.

–fogalmazta meg az államtitkár. Bedő természetesen megkerülte azt a problémát, hogy az ellenzék és a Momentum miért is akadályozza a jog szerint járó EU-s pénzek érkezését.

Bedő Dávid a gyermekvédelmi törvényt propagandának nevezte és persze homofóbnak.

Az államtitkár arra a tényre hívta fel a figyelmet, a Fidesz–KDNP-re körülbelül hárommillióan szavaztak 2022-ben, de a gyermekvédelem népszavazáson ennél is többen szavaztak a kormány és a Fidesz álláspontjára. Ez a szám túlmutat a kormánypártok szavazótáborán, alapvetően benne van a magyar emberek gondolkodásában, „ez is lehetett volna nemzeti minimum”. Rétvári Bence szerint a jogértelmezési gyakorlatnak még ki kell alakulnia.

Rétvári Bence felhívta a figyelmet arra, hogy lehetetlen lenne az a "végtelen" kiterjesztés az iskolában, amelyet az LMBTQ mai értelmezése megkívánna, és az erről szóló ismereteket ne külső szereplők vigyék be az iskolákba, mint a "Meseország mindenkié" című könyvet, kéretlenül, hanem ezt a tájékoztatást a szülők tudják kontrolálni. "Ez ki volt találva professzionálisan", ami ellen fel kell lépni, 3,6 millió szavazó akarata alapján.

Vezető kép: képernyőfotó

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.