Mengyán Albert a délvidéki eseményekről a PS-nek: "Van, hogy barátságban is oda kell csapni az asztalra"
Mengyán Albert fiatal orvos, topolyai képviselő, influenszer is megosztotta a közösségi oldalán a fotót az összetört magyar Szabadka-feliratokról. Azt írta a kép mellé: "Csúcson a szerb–magyar barátság..." Később egy másik posztban megmutatta, hogy bezzeg Magyarországon soha senkinek nem jutott eszébe megrongálni, lefesteni a déli területeken kihelyezett szerb településtáblákat. "Két nemzet viszonya abból áll, hogyan viszonyulnak egymáshoz. Nem elég, ha csak az egyik akarja a barátságot!" – mondta. Az elmúlt napokban szerb politikusok egymás után ítélték el a magyarellenes vandálkodást és utasították vissza a provokációt, amely rendkívül káros a jelenlegi szerb–magyar jóbaráti kapcsolatra. Mengyán Albert többet vár. "Egyelőre diplomáciai oda-vissza mondogatások vannak. Azt várnánk, hogy valaki lépjen is a tettek mezejére. Elvárható, hogy a megrongált feliratokat ne mi, magyarok hozzuk helyre, hanem azok, akik elkövették, és nyilvánvaló, hogy a tettes a szerbek közül való. Azon kívül kapják el az elkövetőket és büntessék meg őket. Mert eddig mindenki, aki ilyet csinált, az nagyjából büntetlen. Tudják, hogy szabadon lehet garázdálkodni. A magyarok úgyis hallgatnak. Hát nem szeretnénk tovább hallgatni" – mondta Mengyán a PS-nek. Az orvos, influenszer a déli határnál zajló eseményekről is osztja az érintett településeken élők aggodalmát és kritikáját, miszerint a politika elárulta és magukra hagyta őket.
A PestiSrácok.hu megírta, hogy vasárnapra virradóan három magyar nyelvű Szabadka-táblát is ripityára törtek ismeretlenek a délvidéki magyar városban. Azokról a nagy üveg világító táblákról van szó, amelyek Szabadka határában, több oldalról is ki lettek helyezve, két nyelven: szerbül a szerb színekkel, Subotica felirat, mellette pedig piros-fehér-zölddel, hogy Szabadka. Érdekes, hogy pontosan az előtte való napon, a városi nagy rendezvényen, ahol Aleksandar Vučić szerb elnököt Szabadka díszpolgárává avatták, Vučić még meg is említette ezeket a táblákat a szerb–magyar jó kapcsolatra utalva. (Nem mintha a kétnyelvűség biztosítása amúgy jófejség lenne; arra törvény kötelez mindenkit Szerbiában, hogy ahol több nemzetiség él együtt, ott mindegyiknek a nyelvén fel kell tüntetni a feliratokat, kiírásokat.)
A Szabadka-táblákat úgy törték össze, hogy bár a háromból kettő rendkívül forgalmas helyen van, van, ahol kamerának is lennie kell. A nyomozásnak egyelőre még sincs eredménye. Nem tudni, kik az elkövetők. Az azonban, hogy csak a magyar feliratokat törték össze, a szerb kiírásoknak nem esett bántódása, egyértelműsíti, hogy magyarellenesség, illetve a magyarsággal kapcsolatos üzenet áll a történtek mögött. Szabadka szerb polgármesterétől a szerb kisebbségi miniszteren át az esélyegyenlőségi miniszterig sokan megszólaltak és elítélték a rongálást. Ennél több egyelőre nem történt.
Mengyán Albert nevét akkor ismerte meg az ország, amikor 2020-ban több fiatal társával letakarították a Bácskában összefirkált, lefestett magyar településfeliratokat. Az akció híre elterjedt, Albert lett a táblatörlő. Persze sokkal több ennél. Az a határon túli fiatal, aki példát mutatott, mit jelent őrizni a magyar identitást, kiállni a magyarság és a magyar öntudat mellett, és azt is bebizonyította, hogy tettrekészségével nincs egyedül. Ha vannak vezéregyéniségek, mindig lesznek követők, akik ki mernek állni a magyar ügyért.
A Szabadka-feliratok kapcsán Mengyán Albert azt mondja, nem az a megoldás, hogy mi hozzuk helyre szerb vandálok tettét. Ha a szerb politika – és bízik benne, hogy a szerb társadalom többsége – elítéli, ami történt, akkor azt ne csak szavakban tegyék, hanem hozzák helyre ők. A rongálásról a fiatal orvos, influenszer a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, nincs új a nap alatt.
Évek óta ez megy. Van, amikor lefestik, van, amikor letörik. Változó, hogy milyen módszerekhez nyúlnak azok, akiknek ez örömöt okoz. És egy ilyen tettel nagyon könnyű felborítani hosszú évek munkáját, ami arra törekszik, hogy a két nemzet egymás mellett békében éljen
– fogalmazott Mengyán Albert. Mint mondta, a jó kapcsolatra azt gondolja, mindkét fél oldaláról megvan a szándék, de az nem mindig elég.
Alapvetően azt várnánk, hogy az ilyen eseményeket szerb nemzeti téren ne csak elítéljék. Az alap. Az is elvárható lenne, hogy ne a magyarok hozzák egy helyre. Az lenne szerintem a fejlődés, akárcsak a táblák ügyében, ha nem mi, magyarok törölgetnénk le, hanem ők, és ezzel elhatárolódnának azoktól, akik ilyet tesznek. Nyilván idióták mindig lesznek. Tehát alapvetően teljesen elkerülni sose lehet a hasonló incidenseket, de ha a többség ettől elhatárolódik, az már azt jelenti, hogy haladunk
– hangsúlyozta. Mengyán Albert véleménye szerint egyelőre csak diplomáciai oda-vissza mondogatások vannak, és ennél azért több kell. Őszintén reméli, hogy a szavakat tettek fogják követni, elsősorban azzal, hogy kézre kerítik az elkövetőket és megbüntetik őket.
Eddig mindenki, aki ilyet csinált, az nagyjából büntetlen. Tehát tudják, hogy szabadon lehet garázdálkodni. A magyarok úgyis hallgatnak. Hát nem szeretnénk tovább hallgatni
– jelentette ki az influenszer. Azt is megjegyezte, hogy a politikusokat, szerb minisztereket, akik elhatárolódtak, elítélték a történteket, ők kérték erre. Kíváncsi lenne – mondta –, mi lenne, ha egyszer nem szólnának: maguktól is tudnák-e, megtennék-e, hogy kiállnak és megszólalnak, ha a magyarságot ilyen támadások érik.
Nem állítom azt, hogy nincs javulás a két nemzet viszonyában. Egyértelmű tény, hogy van, aki azt mondja, hogy nincs, az se mond igazat, de az se igaz, hogy nem lenne hova fejlődni
– vélekedett Albert. Úgy látja, hogy két ember nemzetiségtől függetlenül mindig jóban tudott lenni még akár egy konfliktusos időszakban is. Neki is vannak szerb nemzetiségű barátai, de a különböző nemzetiségű emberek közötti kapcsolat alapvetően sosem attól függ, hogy milyen a két nemzet között a viszony, és két, egymás mellett élő nemzetiségi csoport közötti valós viszonya sem feltétlen tükörképe a politikai, diplomáciai kapcsolatnak két ország között:
Budapestről és Belgrádból biztos könnyebb barátkozni, mint helyben, amikor megtörténnek ilyen incidensek, de ez nem azt jelenti, hogy most akár mondjuk én ne barátkoznék ezután a szerb barátaimmal, vagy akár ők emiatt orrolnának rám. Csak azt várnám el, hogy a többség ítélje el ennek az erőszakos kisebbségnek a cselekedeteit, és hozzák ők helyre. Akkor azt mondom, hogy megteszik, ami tőlük telik. Remélem, hogy nemsokára majd ebbe az irányba fogunk tartani.
Mengyán kitért a magyar példára is, hogy mi miként viszonyulunk a szerb nemzethez itt, Magyarországon. Mint mondta, Magyarországon számos helyen van szerb felirat. A városneveknél rögtön ott van Deszk, Szeged mellett. Még nem látta, hogy a szerb tábla valaha is meg lett volna rongálva. De nemcsak a szerb, egyik nemzet nyelvén kihelyezett felirat sem.
Ez egy gyáva, utolsó gyáva dolog
– fogalmazott Mengyán Albert. Az orvos, influenszer arról is beszélt, hogy soviniszta csoportok mindegyik Trianon utáni utódállamban mindig is voltak. Kihangsúlyozta, hogy az ilyen megnyilvánulásokat nem lehet nacionalizmusnak nevezni; ez nem más, mint primitív félelemből, és tudatlanságból táplálkozó sovinizmus. Azzal nincs baj, ha valaki szereti a saját nemzetét, sőt, az nem tesz ilyet. A soviniszta a másikat gyűlöli. Két nép kapcsolata azon múlik, hogy mennyire enged teret a társadalom ezeknek a soviniszta csoportoknak és megnyilvánulásaiknak. Felidézte, hogy Szerbiában a magyarok éveken át csendben tűrték, hogy megrongálják, lefestik a magyar nyelvű településtáblákat. Megunta, és ő lett, aki arccal és névvel az ügy mögé állt és a tettek mezejére lépett. Odament és letörölte az átfestett táblát, majd egyre többen csatlakoztak hozzá. Aztán már mintha elvárták volna. Úgy voltak vele, "majd a Mengyán letörli".
Nem azért csináltam, hogy én törölgessem, hanem azért, hogy felhívjam a figyelmet otthon is és itthon is, hogy a Délvidéken van ilyen és nem kell szó nélkül tűrni. De sajnos azt tapasztalom, hogy emberekben van egy ilyen is, hogy majd valaki más megoldja...
– mondta Albert. Hozzátette, hogy amit évek óta eltűrnek, az véleménye szerint nem normális. Úgy látja, hogy most elég nagy a felháborodás, és elég nagy visszhangot kapott, ami történt. Épp ezért valami talán történni is fog végre, de ez, ahogy fogalmazott, csak egy csepp a tengerben. Megjegyezte, hogy a migráció miatti események okán a magyarságban joggal van egy bizalmatlanság a hatóságok felé is, hiszen a lövöldöző embercsempészekkel szemben nem kapnak érdemi védelmet, segítséget.
Kérdésünkre, mit szól ahhoz, amit délvidéki magyarok Az Akta riportjában mondtak, miszerint úgy érzik, cserben hagyta, elárulta őket a nagypolitika, Mengyán Albert azt mondta, ő is így látja. Mert amíg Magyarországon meg tudtak hozni olyan törvényeket, amelyek érdemi gátat jelentenek az embercsempészetnek, Szerbia ezt nem teszi meg.
Magyarországon illegális migránst szállítani embercsempészet. Szerbiában nem az. Itt a taxisok vígan furikáznak a migránsokkal. Nyugodtan közlekednek az embercsempészek. Sokan átjutnak a határon is. Kiskunhalas és Szeged között most tíz autót láttam az árokban. Mind embercsempészek autói. Migránsok nem jönnének a határhoz, ha nem jutnának át. Aztán nagyobb részüket szerencsésen összeszedik és viszik tovább Ausztriába, tehát hál' Istennek nem maradnak itt. Egy részük visszafordul
– magyarázta Mengyán Albert. Véleménye szerint, még ha így is vannak, akik átjutnak – lehet, hogy nem is kevesen –, akkor is jó a kerítés és a szigorú határvédelem a magyarok részéről, mert így legalább nem az egész országon van a teher, hanem csak ezen a sávon, pár magyar településen, mint Ásotthalom, Mórahalom, Tompa.
Nyilván nekünk a túloldalon határozottan rosszabb, főleg azóta, hogy lőnek. Ebben is sokaknak van felelőssége. Szerbiában még mindig rengeteg illegális fegyver van kint a lakosságnál. Hiába adtak vissza most is ötszázezret, még mindig milliós számban van kint az emberek közt fegyver, és érdekes módon, ahol a migránsok lövöldöznek, mindenfelé, csupa szerb lőszert találni
– jegyezte meg. Kíváncsiak voltunk, Mengyán Albert hogy látja, Magyarország, a magyar politika tudna-e tenni bármit a délvidéki magyarság helyzete, biztonsága érdekében. Az influenszer szerint igen. Egyfelől Magyarország óriási elszívó erő: rengetegen hagyják el a a Délvidéket, és többségében Magyarországra jönnek.
Minél kevesebben vagyunk, annál gyengébbek is
– fogalmazott Albert.
A másik dolog a szerb–magyar barátság, a diplomácia. Most nagy barátság van, de néha egy barátságban is az asztalra kell csapni, ha magasabb politikai érdek, nemzeti érdek úgy kívánja
– jelentette ki Mengyán. Hozzátette: Szerbiában egészen más habitusban politizálnak, és neki is volt már tettlegességig fajuló táblatörlése.
Ezért is vagyunk mi, délvidékiek kissé vadabbak. Szokták mondani a magyarországi magyarok, hogy nyersek. Hát másképp nem lehet túlélni
– vélekedett.
