Pesti Srácok

Rossz hír a kiberbűnözőknek: szövetséget kötött a rendőrség és az OTP Bank

Rossz hír a kiberbűnözőknek: szövetséget kötött a rendőrség és az OTP Bank

Együttműködési megállapodást írt alá ma az Országos Rendőr-főkapitányság részéről dr. Töreki Sándor vezérőrnagy, bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes és az OTP Bank képviseletében Bucsek Gábor bankbiztonsági ügyvezető igazgató a kiberbűnözés elleni minél sikeresebb fellépés érdekében. Szimpla hírnek látszik, ám sokkal több annál. Az együttműködés egyebek mellett folyamatos, 24 órás információs kapcsolattartást is jelent.

Újabb jelentős lépést tettünk az online csalások megelőzése és felderítése érdekében, jelentette be ma sajtótájékoztatón az ORFK és az OTP illetékes vezetője. Együttműködési megállapodást kötött a kiberbűnözők elleni fellépésről az Országos Rendőr-főkapitányság és az OTP Bank. Alaptétel: a kiberbűnözők elleni hatékony és eredményes fellépés mind a rendőrség, mind a pénzintézetek számára kiemelten fontos, a sikeres együttműködés nyertesei pedig végső soron az ügyfelek, az állampolgárok. A két fél vállalja, hogy a jövőben még szorosabban összefognak a bűnmegelőzés, a képzések területén, az elkövetési módszerek elemzésében. A gyors információáramlás és az azonnali reagálás érdekében 24 órás ügyeleti rendszert alakítanak ki december 1-el a két szervezet között.

Töreki Sándor vezérőrnagy összefoglalta a sajtó képviselői számára a kiberbűnözés területén tapasztaltakat. Eszerint a rendőri eljárásban regisztrált csalások kategóriájában az elmúlt időszakban az online térben elkövetett jogsértések száma emelkedett a legnagyobb mértékben. A 2021-es évhez képest 2022-ben megduplázódott az esetek száma, míg a 2019-es adatokhoz képest 132 százalékos az emelkedés. Ugyancsak jelentős emelkedés tapasztalható az előző évhez képest az egyéb, kibertérben történt bűncselekmények körében és az ehhez kapcsolódó pénzmosás esetében is. Az év I - X. hónapjában 9515 esetben regisztráltak online csalást a rendőrségen, ugyanekkor 15 ezer regisztrált bűncselekményt történt a kibertérben.

Töreki Sándor vezérőrnagy és Bucsek Gábor kézjegyével hitelesítette a kiberbűnözők elleni közös fellépésről szóló együttműködési szerződést az ORFK és az OTP Bank között (Fotó: ORFK)

Az online csalások elkövetői az idei év első tíz hónapjában mintegy 9 milliárd forint kárt okoztak. A rendőrség már év elején megtette az eddigi legfajsúlyosabb lépést: létrehozta a Mátrix Projektet 300 IT-s nyomozóstátusszal. Az új szervezet 80 százalékban már feltöltött. Eddig 20 ügycsoportban nyomoztak sikeresen, 21 kiberbűnöző letartóztatásban várja az eljárás végét.

– hangsúlyozta a bűnügyi országos rendőrfőkapitány-helyettes. Töreki Sándor PS-nek adott exkluzív-interjújában így fogalmazott:

Az OTP élen jár a kiberbűnözők elleni fellépésben is

Bucsek Gábor bankbiztonsági ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a ma aláírt együttműködés legfőbb haszonélvezői a pénzintézet ügyfelei. Szólt arról, hogy az elemzések szerint az online csalások elkövetési metodikája nagymértékben hasonlít az úgynevezett unokázós csalásokhoz, hiszen az elkövetők napjainkban is a sértettek érzelmeire hatnak. A bűncselekmények robbanásszerű növekedése és a kiberbűnözők által okozott tetemes kárérték is indokolta, hogy a rendőrség és az OTP Bank is több fronton vegye fel a harcot a jelenség ellen.

Az OTP Bank az együttműködés révén számos információt tud kapni és megosztani is az ORFK-val, amire rálátnak az intézet biztonsági szakemberei. December 1-től folyamatosan - 24 órában - tudják megkeresni a nyomozók a bank szakembereit, azonnali információáramlás indulhat meg. Szintén december elsejét követően az OTP Bank létrehoz egy csalásvédelmi akadémiát is, az online bűncselekményekkel kapcsolatos ismeretek átadása céljából. Ebbe bevonják a rendőrség tagjait és a pénzintézeteket is.

Bucsek Gábor (aki maga is rendőr volt, a budapesti rendőrfőkapitányi székből került az OTP biztonsági vezetőjének a székébe - a szerző) kiemelte:
- fogalmazott a biztonsági ügyvezető igazgató.
A tapasztalatok szerint a kiberbűnözők öt fő módszerrel próbálják céljaikat elérni.
  • A leggyakoribb, hogy a csalók különböző bankok nevében gyakran véletlenszerűen kiválasztott telefonszámokat hívogatnak, néha hivatalos call centerekből, és a hívottak érzelmeire hatva próbálják elérni, hogy utaljanak a számlájukról.
  • Interneten feladott termékhirdetéseinkre jelentkeznek csalók, és áloldalra irányítva szerzik meg tőlünk az adatainkat. Az igazgató elárulta: az OTP is ad fel álhirdetéseket, és egy-öt percen belül már jelentkeznek is a csalók.
  • Egy távoli elérési, rosszindulatú program vétlen, figyelmetlen telepítésével "kiadjuk a lakásunk kulcsát". A telefonálók ekkor arra próbálnak meggyőzni, hogy mivel veszélyben van a számlánk, telepítsük a gépünkre, okostelefonunkra a legújabb tűzfalat. Ez azonban ellopja az adatainkat.
  • A dark weben hozzáférhetők különböző felületekre belépést lehetővé tévő adatok, jelszavak, amiket adathalászok ellopnak tőlünk. Azok számára különösen veszélyes ez, akik ugyanazt a belépési jelszót használják a különböző oldalakon. A csalók megveszik az adatokat, majd kifosztják a bankszámlánkat.
  • Jó hozamú befektetések ígéretével telefonálnak. Volt olyan csaló, aki órákon át keresztül győzködte telefonon a potenciális áldozatát, próbálva kicsalni az adatait.

Így ver át a kiberbűnöző

Egy személyes történet arról, hogy a csalók hogyan vernek át banki ügyintézőnek kiadva magukat. Azért készült ez a videó, hogy tanuljatok belőle - írja a Magyar Rendőrség Facebook-oldalán.
ℹ️ Fontos: inkább bontsuk a vonalat, és hívjuk fel a hivatalos honlapon feltüntetett telefonszámot❗️Ne hagyjuk, hogy sürgessenek, mert pont az ijedtséget próbálják meg kihasználni a csalók.
Kiemelt kép: Töreki Sándor vezérőrnagy (egyenruhában) és Bucsek Gábor a sajtótájékoztatón (Fotó: ORFK)
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Kegyetlenül megkínozta, agyonverte, majd elásta hajléktalan áldozatait Dragan Bajic és bandája a csepeli eperföldön (videó) - a 20 éves NNI ügyeiből (4. rész)

Az alvilág titkai 2024 július 6.
Az idén 20 éve alakult NNI kiemelkedő nyomozásaiból válogattunk, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság ügyét mutatjuk be sorozatunk 4. részében. Több, mint 100 év fegyházat kapott 2016-ban a szerb börtönből megszökött Dravan Bajic és magyar hajléktalanokból álló bandája, a csepeli eperföldi sorozatgyilkosság elkövetői. Egy diósdi fiatalembert és egy négy fős nyáregyházi hajléktalan családot kínoztak meg bestiálisan, meggyilkolták őket, majd a holttesteket megégették, a diósdi áldozat maradványait a Dunába dobták, a család tagjainak maradványait az eperföld melletti erdőben elásták. A csepeli halálbrigád lebukását az összevert, megkínzott, majd félig elásott erdélyi M. Mátyásnak köszönhetik. M. kiásta magát, és a rendőrségen elmondott mindent.

Miből vette? – Borbély Lénárd közel kétszázmilliós építkezése miatt tett feljelentést a csepeli Fidesz

Magyar ugar 2024 június 6.
Hűtlen kezelés miatt tett feljelentést Borbély Lénárd csepeli polgármester ügyei miatt Mohilla Tamás, a Fidesz helyi képviselőjelöltje. A feljelentés öt pontban sorolja fel a hűtlen kezelés gyanúját megalapozó tényeket, köztük azt, hogy miként építhetett Borbély – a feljelentés szerint legalább 180 millió forintot érő – pazar házat nemrég úgy, hogy hat év alatt az összes legális, bruttó (!) jövedelme 84 millió forint volt. Ugyancsak nehezményezik, hogy a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia tervezett kollégiumának visszavett helyére felépített tenisz- és padelpályákra, a Borbélyhoz igen közel álló vállalkozónak felhúzott Kis-Duna-parti csúcskategóriás étteremre miért szórt el az önkormányzat 1,32 milliárd forintot, továbbá tavaly miért emelték meg önkormányzati felhatalmazás nélkül azoknak az önkormányzati cégeknek a büdzséjét közel egymilliárd forinttal, amelyek a polgármester imázsépítésében és kampányában is részt vesznek?