FilmGyár
Steampunk orgia tükrön innen és túl – Az Alice Tükörországban című filmről
Kiszáradt Duna és kiürült pesti utcák – Ijesztően életszerű fikció, ez a DVNA
Ducik, törpék és más cirkuszi számok – A főnök című vígjátékról
„Kisvakond, Buster Keaton és Gusztáv” után: ZERO - Nemes Gyulával beszélgettünk
Kovács Patricia: "Mágnás Elza egy igazi femme fatale"
Jean François Richet: Mindig a szerelemről van szó
Pacskovszky József: "A mozifilm ünnep, mint a vasárnapi ebéd"
Kolovratnik Krisztián szerint a harmincas évek minden íze benne lesz a Budapest Noirban
Júniusban eldől akarják-e a britek az EU-t
Ónodi Eszter szerint hosszú távon a művészi alkotások, és nem a politikai csatározások maradnak fenn
„Elég öntörvényű vagyok” - Beszélgetés Nagy Zsolttal filmről, színházról, muzsikáról és családról
Közgáz esti iskola – A nagy dobás című filmről
Lányos ház - A Brooklyn című filmről
„A filmek sem a filmekről szólnak, hanem az életről”- Beszélgetés Kovács Gellérttel a Suli-Moziról
Séta a kommunista porcelánboltban - Köbli Norberttel beszélgettünk
Keresd a nőt - A dán lány című filmről
Plakátmagány az óbudai Platán Könyvtárban
"Véletlen alakult ki, hogy modern figura lettem a saját filmjeimben" - Kern Andrással beszélgettünk
A vadon szavai - A visszatérő című filmről
Cicavízió, azaz visszatért Sicc, Cikicakk és Cili Cica - diafilmkritikák
A nyálon lőtt lány balladája - Az Aljas nyolcas című filmről
Egy lenyűgöző magyar film, ami szélesvászonért kiált- A Félvilág premierjén jártunk (VIDEÓ)
Veterán találkozó és Önök kérték - A Star Wars VII. - Az ébredő Erő című filmről
A híd túl messze van – A Kémek hídja című filmről
Ajánljuk még
Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története. Lengyel kísérettel érkezhettek az első migránsok Magyarországra
Névtelenséget kérő forrásunk kereste meg szerkesztőségünket azzal, hogy a jelek szerint minden félelmünk beigazolódott: máris elkezdték a migrációs paktum végrehajtását. Informátorunk szerint a kecskeméti légibázison ismeretlen gépek szálltak le, amelyekből közel-keletieket szállítottak ismeretlen helyre, méghozzá lengyel katonák kíséretében. Ez az aszály nem természeti csapás, hanem a mi alkotásunk – Polbeat Piknik
Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.