TérFormaSzín
Ki is volt ő? A veszprémi Da Vincinek tartott várkapitány elfeledett alakja is megjelenik a VEB2023 nyitóünnepségén
Egy vándorasztalos a különc gróf nyomdokain - Wass Albert megújuló szülőházában, a válaszúti Bánffy-kastélyban jártunk (VIDEÓ)
Kádár János nem vehetett részt a Szent Korona fogadásában: 45 esztendeje tért haza Magyarországra a korona
1990-ban, vagy azelőtt születtél? Akkor március 31-ig ingyen válthatsz bérletet a Gombaszög fesztre
A székely, akiről Indiana Jones alakját is mintázhatnánk - Orbán Balázs egyiptomi tárgyainak kalandos története (VIDEÓ)
Flitteres, tollas, ragyogó: tippek Schreiter Lilla stylisttól a tökéletes szilveszteri öltözékhez (VIDEÓ)
Kolindálás, surbikálás, turkajárás - Ismerje meg a téli ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokat!
Tudásból és szeretetből született meg ez a csoda: a Parlament előtt vár a nemzet betleheme (VIDEÓ)
Új látványtervekkel és menő, tükröződő felületű látgatóközponttal zárja az évet a Budavári Palotanegyedben a Nemzeti Hauszmann Program (VIDEÓ)
166 éve született a Feszty-körkép alkotója, Feszty Árpád
Kiderült, ekkor nyit meg hazánkban is a világ legismertebb múzeuma, a Madame Tussauds-viaszmúzeum
A kendő maga: számos jelentést hordozó ruhadarabot helyez fókuszba a Néprajzi új pop-up tárlata
A magyarok közös történetét ábrázolja a Pénzmúzeum előtt felállított Csodaszarvas szobor
Visszatért nem hivatalos alma materébe, a Szépművészetibe a világhírű magyar festő, Hantai Simon (VIDEÓ)
Színpompás télről álmodsz? Ezekkel a magyar tervezői darabokkal feldobhatod a hideg szürke hétköznapokat
Nemzetközi jelentőségű kiállítás Bukta Imre műveiből a Godot-ban (GALÉRIÁVAL)
Egészen újszövetségi, ahogy a ledöntött felvidéki szobortesteket a híveik elrejtették és most feltámadnak - A Szoborsorsaink című kötetről
A háborúnak vége! Ha akarod - Yoko Ono-kiállítás nyílik a Magyar Nemzeti Múzeumban
Globális politikai befolyással bírt az utolsó trónörökös: 110 esztendeje született Habsburg Ottó (VIDEÓ)
Ha a szórványban elfogyunk, a tömbmagyarság következik - Balla Ferenccel, a Kallós Zoltán Alapítvány elnökével beszélgettünk a beszédes nevű Válaszúton (VIDEÓ)
Az első szabad november 7- Semmi sem úgy történt, ahogy évtizedeken át tanították
Kortárs a köbön: öt kiállítás a legmenőbb fővárosi galériákból, ami semmiképp ne hagyj ki novemberben
Kornisstól Kármánig – Jön a Kieselbach első kortárs aukciója, íme a hozzá tartozó kiállítás (VIDEÓ)
Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
