Schmidt Mária nyílt levelet tett közzé tegnap Timothy Garton Ash-nek címezve, aki a nyíltan „sorosista, globálmarxista” Guardian újságírója, és ahogy a szerző írja, már régen nem tudós. Egyebek mellett így jellemzi a címzett urat, aki ráadásul a Brexit óta nem az unió polgára: Ön a globális, birodalomépítő erők tipikus kijáróinak egyike, aki ahelyett, hogy tudóshoz illően, szerényen kérdezne, és megpróbálná megérteni a folyamatokat, felelősségre von, követelőzik és fenyegetőzik.
„Európa nem fogja örökké etetni azt, aki a kezébe harap, szembemegy az európai alapértékekkel, miközben eurómilliárdokat tesz zsebre.” – Timothy Garton Ash
Ön mégis kinek képzeli magát? Miért ír, nyilatkozik és beszél újra meg újra a magyar politikáról? Magánvéleményét fejti ki, vagy fizetett Soros-lobbistaként szólal meg? Ideje lenne tisztázni a beszédhelyzetét, hogy mindenki láthassa, miért tekinti Önt egyfajta orákulumnak a nemzetközi neomarxista ballib média, lásd még: független, objektív. Persze tudjuk, hogy mindet Soros finanszírozza azért, hogy a nyílt társadalom fedőnevű birodalmi projektet szolgálják.
Ez a közös nevező a sorosista, globálmarxista Guardian-nel is, aminek Ön, Ash, az egyik újságírója. Újságírója. Vagyis, Ön már rég nem komoly tudós, még csak nem is egy különösebben érzékeny elemző. Térségünket sem ismeri már valami jól. Nem beszél, nem olvas magyarul. Mégis visszatérően kritizálja Orbánt és Magyarországot. Sőt, külföldi beavatkozást követel a magyar belügyekbe. Annak az Európai Uniónak a zsarolását helyezi kilátásba, aminek Ön, a brexit óta nem polgára.
Nézőpontja a szokásos. Az a mindent is tudó és ezért a visszakérdezés nélküli másolást elváró, gyarmatosító hozzáállás, amit egy brit sem tud, vagy akar levetkőzni. Ön a globális, birodalomépítő erők tipikus kijáróinak egyike, aki ahelyett, hogy tudóshoz illően, szerényen kérdezne, és megpróbálná megérteni a folyamatokat, felelősségre von, követelőzik és fenyegetőzik. Jellegzetes liberális internacionalista hozzáállás ez, amit az különböztet meg az egykori szovjet internacionalizmustól, hogy az ottani hatalomgyakorlók nem a szovjet újságírókkal üzengettek és igazítottak el bennünket.
Ön, Ash úr, egy jellegzetes oxbridge boy, akinek teljesítménye ugyan egyre szerényebb, elitizmusa és arca viszont egyre csak nő. Ajánlom olvasásra Ivan Krastev műveit, aki ismeri és érti is régiónkat. És ha nem is mindenben értek vele egyet, érvei mindig továbbgondolásra késztetnek.
Forrás/fotó: Schmidt Mária Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS