Sebes Gábor: Nyakatekert jogállamiság

Németországban az alkotmánybíróság bevezette a harmadik nemet, amit be lehet jegyeztetni az igazolványokba, útlevelekbe. Szerintük ugyanis ellentétes a német alaptörvénnyel, hogy a személyi állapotról szóló jogszabály alapján csak nőként vagy férfiként lehet meghatározni egy ember nemét. Eddig nem volt ellentétes, mostantól az.

Franciaországban az alkotmánybírósági szerepet betöltő Alkotmánytanács művészeti kérdésben foglalt állást: II. János Pál pápa szobráról el kell tüntetni a keresztet, mert túl nagy, és sérti az állam és az egyház szétválasztásáról rendelkező törvényt. Hogy egy szobor hogyan képes sérteni állam és egyház szétválasztását, azt csak ők tudják. Meg azt is, hogy egy pápa szobrán hogyan lehet sértő a kereszt.

Magyarországon a Zétényi-Takács törvény 1991-ben eltörölte volna az elévülést azoknál a legsúlyosabb bűntetteknél, amelyeket a „szocialista” állam nem torolt meg. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a törvényt, kimondva, hogy az új alkotmányos berendezkedés létrejöttével sem szűnt meg a jogrendszer folyamatossága, ezért a korábban érvényben volt jogszabályok jogi érvényessége nem vonható kétségbe. Ez annyit tesz köznyelven megfogalmazva, hogy a diktatúra joga ugyanolyan jog, mint a jogállamé, azaz a diktatúra is jogállam.

Az Alkotmánybíróság egy hat éves törvény előírásait részben hatályon kívül helyezve novemberben úgy döntött, hogy a közmunkából nem lehet kizárni azt, aki nem tartja rendben a saját háza táját („lakókörnyezetét”), mert ez „rejtett diszkrimináció” lenne. Még jó, hogy az alkotmánybírák éles szeme a rejtés ellenére felfedezte! Az indítványozó ombudsman szerint „a rászorulóktól nem várható el a lakókörnyezet nem kellően meghatározható tartalmú „rendben tartása”, mivel arra anyagi körülményeik folytán nem, vagy csak aránytalan nehézségek árán képesek.” Az AB ezt elfogadta, és kiemelte, hogy nem lehet az egyén szabadságát, alapjogait indokolatlanul sértő feltételeket előírni. Így ebben az esetben sem fogadhatók el a munkával összefüggésben nem álló, „a magánszférához való jogot szükségtelenül korlátozó különleges életvezetési előírások”. Különleges életvezetésnek minősül, ha valaki rendet tart a ház körül! Sérti a szabadságot és korlátozza a magánszférát, ha ezt előírják neki! Az AB abban nem foglalt állást, mennyiben szolgálja a jogbiztonságot, hogy hat év elteltével fedeznek fel egy – szerintük –visszásságot.

Az Alkotmánybíróság korábban a kukákban guberálást megtiltó jogszabályt is ugyanígy a „rejtett diszkrimináció” címén helyezte hatályon kívül, az emberi méltóság nagyobb dicsőségére…

Sebes Gábor, a szerző önkormányzati képviselő, Budafok-Tétény (Fidesz-KDNP)

A cikk folytatása a PolgárPortálon. Katt ide!