Négy nappal a bejrúti robbanás után negyvenöt embert még mindig eltűntként tartanak nyilván, emellett huszonöt azonosítatlan holttest került elő a romok alól – közölte a libanoni egészségügyi minisztérium egyik szóvivője szombaton.
A kutatás továbbra is folytatódik. A keddi robbanásban legalább százötvennégyen meghaltak és körülbelül ötezren megsérültek; utóbbiak ötöde kórházi ellátásra szorul, százhúszan válságos állapotban vannak. A becslések szerint tíz-tizenötmilliárd dolláros kárt okozó katasztrófában negyedmillió ember otthona vált lakhatatlanná.
A szerencsétlenség halálos áldozatainak tömeges temetése helyett tüntetést tartanak a libanoni politikai elit ellen szombaton – mondták el a szervezők, akik szerint a tömeges temetés logisztikai problémák miatt nem valósulhatott meg, de arra kérték a megmozdulás résztvevőit, hogy viseljenek fekete ruhát. A felvonulás a kikötői katasztrófa helyszínének közeléből indul majd a központ felé. A tiltakozók gondatlansággal vádolják a libanoni kormányt, és őt teszik felelőssé a történtekért.
A robbanás után előkerült dokumentumok szerint tisztségviselők az utóbbi években többször figyelmeztettek arra, mekkora veszélyt jelent a kikötő egyik raktárában tárolt csaknem háromezer tonna ammónium-nitrát, de senki nem intézkedett. A katasztrófa óta folyamatos a sárdobálás: tisztviselők és politikusok egymást vádolják a történtekért. Eddig tizenkilenc embert vettek őrizetbe az üggyel kapcsolatban, köztük Badri Dahirt, a vámhatóság vezetőjét, elődjét, Safik Mirhit és Hasszán Kuraitimot, a kikötő igazgatóját.
A Kataeb nevű libanoni keresztény párt tisztségviselői közölték, hogy temetést rendeznek a párt főtitkárának, Nizar Nadzsariannak, aki kedden belehalt a robbanásban szerzett fejsérülésébe. Szombaton Bejrútba érkezik Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, az uniós tisztségviselő Michel Aun libanoni elnökkel, Haszan Diáb kormányfővel és Nabih Berri házelnökkel találkozik. Az Arab Liga főtitkára, Ahmed Abul Geit, illetve török politikusok is felkeresték Libanont szombaton. A párizsi elnöki hivatal megerősítette, hogy Emmanuel Macron francia államfő online donorkonferenciát tart vasárnap. Franciaország mellett az ENSZ lesz a rendezvény másik házigazdája. A tanácskozás célja, hogy biztosítsa a nemzetközi közösség támogatását, és megtalálja a források elosztásának leghatékonyabb módját. Macron – aki csütörtökön járt Bejrútban – megígérte a libanoniaknak, hogy a főváros újjáépítésére szánt pénzek nem kerülnek korrupt kezekbe.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Felipe Dana
Kiss Andrea
2020-08-08 at 17:12
Lehet, itt van a bizonyíték? https://www.veteranstoday.com/2020/08/07/breaking-israel-nukes-beirut/
Besser Wisser
2020-08-08 at 15:08
A kérdés, szuverén állam marad e még Libanon ebben a helyzetben.Az államadósság a beiruti robbanás előtti adatok szerint a brutto nemzeti össztermék 170 százaléka, a költségvetés hiánya 11,7% és a szegénységi küszöb alatt él a lakosság 30 százaléka, amit most 50-re becsülnek. Az év elején államcsődöt jelentetett.
A helyzetet nehezíti az USA szankciója mely jun 17-én lépett hatályba, mely mindazokat szanncióval sújta- mind a libanoni magán személyeket, mind a vállalkozásokat, akik Szíriával üzleti kapcsolatban állnak. Szíriával a sok évi társult viszony után eltéphetetlen üzleti kapcsolatok vannak.
Egy olyan állam, ahol a felső népréteg korrupciója, és vagyona elképzelhetelen, de az külfüldi bankokban, és ők maguk ugyan libanoni, de még más állampolgársággal is rendelkeznek, és jellemzően nem Libanonban élnek.
A februárban lemondott miniszterelnökük szunnita arab- frnmcia, libanoni és szaudi állampolgár, szaudi tartózkodással. Egy bgyit és fürdőruhát bemutató dál afrikai modellnek Candice van der Merwe a szolgálataiért 16 millio dollárt ajándékozott.
Ez libanon elitje.
vajon a z EU( francia állampolgársága okán EU állampolgár is) és annak jogvédői, kinyitják e szájukat. Fogják e követelni, hogy a jogállamiság jegyében zárolják a libanoni elit külföldi vagyonát, és kötelezzék őket a saját maguk által kifosztott ország újjá építésére. vagy csak a mindennapi emberektől várják a részvétükre apellálva a segítséget.
vagy annak leszünk szemtanúi, hogy megjelenik a korábbi gyarmattartó, Francia ország, és a földrajzilag érdekelt egyéb államok és szétmarják az országot.