Marad az NB I létszáma és szigorúbban ellenőrzik az utánpótlás-képzést – Közzétette a következő évekre szóló irányelveit az MLSZ
Május 9-én tartja éves közgyűlését a Magyar Labdarúgó-szövetség Telkiben. A közgyűlés napirendi pontjai között szerepel annak a stratégiai dokumentumnak a megtárgyalása és elfogadása is, amely az előttünk álló öt évre szóló feladatokat és célkitűzéseket jelöli ki a sportág irányítói számára. A szövetségi stratégia számos figyelemre méltó célt fogalmaz meg, írásunkban ezekből szemezgetünk.
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) május 9-i küldöttközgyűlése egyszerre fogja értékelni a szervezet elmúlt években végzett munkáját és annak eredményeit, valamint megvitatni a következő évekre kidolgozott stratégia legfontosabb pontjait. A 2025 és 2030 közötti időszakra kidolgozott sportági stratégia tematikus megközelítésben, közel ötven oldalon keresztül taglalja a szövetség előtt álló feladatokat. Értéke a dokumentumnak, hogy konkrét elvárásokat is megfogalmaz, illetve az irányelvek között számos olyan konkrét célkitűzés is található, amelynek betartása, megvalósulása könnyen ellenőrizhető és követhető lesz.
Ami a mögöttünk hagyott másfél évtized eredményeit illeti, az MLSZ eredményesnek ítéli a nemzetközi kapcsolatok építését, az infrastruktúra fejlődését, a finanszírozást és a Grassroots programon belül zajló tömegesítést is. Előrelépés szükséges ugyanakkor egyebek mellett a szakemberképzés, a sportegészségügy és az utánpótlás-nevelés terén, valamint a klubok piaci alapú finanszírozásának megvalósulásában is.
Fotó: MTI/KKBK
Évek óta visszatérő vita tárgya, hogy mi legyen az NB I létszámával. Sokan vannak, akik megfelelőnek tartják a mostani, tizenkét csapatos bajnokságot, míg mások a létszám növelésének a hívei. Amint azt az MLSZ dokumentumából leszűrhetjük, nem lesz létszámnövekedés az élvonalban, ugyanakkor változhat a lebonyolítás. A szövetség ugyanis megvizsgálja annak lehetőségét, hogy bizonyos átalakításokat hajtson végre.
A 2025-2030-as időszakra továbbra is stratégiai cél, hogy a bajnokságokban stabil anyagi háttérrel rendelkező klubok versenyezzenek, a klubok esetleges pénzügyi megingásai ne okozzanak sportszakmai- és reputációs károkat. Ezeket a célokat a jelenlegi bajnoki létszámok mellett el lehet érni az MLSZ által alkalmazott pénzügyi-, és gazdasági kontrollok alkalmazásával. Mind gazdasági-, mind sportszakmai szempontból megvizsgáljuk ugyanakkor a versenylebonyolítás lehetséges változtatásainak (pl. play-off, kiesők számának megváltoztatása) hatásait, és amennyiben a hatáselemzések indokolják, beavatkozunk.
(MLSZ Stratégia – 2025-2030)
Minden korábbinál komolyabb a szövetség elköteleződése a magyar és a fiatal labdarúgók számának növelésében az NB I-ben és az NB II-ben. Az MLSZ ennek elérése érdekében – noha a dokumentum azt is elismeri, hogy ezen a téren a direkt szabályozók nem okvetlenül hozzák el a kívánt eredményt – továbbra is egyértelmű irányelveket fogalmaz meg. Ezek az irányelvek kívánatosak is, ugyanis, amint a dokumentumból kiderül, az NB I-ben játszó légiósok száma a régióban a legmagasabb, ami ugyan segítheti topcsapataink nemzetközi eredményességét, de ki is szorítja a hazai tehetségeket. A fiatal játékosok játékpercei elmaradnak a régiós benchmarktól és az MLSZ elvárásaitól. Mindezek fényében kell értékelni a következő, figyelemre méltó célkitűzéseket.
- Az MLSZ az NB I-es kluboknak nyújtott pénzügyi támogatás jelentős részét ahhoz köti, hogy átlagban egy mérkőzésen öt magyar labdarúgó legyen végig a pályán, és ebből egy fő U21-es játékos legyen.
- Az NB II-ben csak magyarok léphetnek pályára, két fő U20-as labdarúgónak végig a pályán kell lennie.
- Fiatal labdarúgók nemzetközi versenyképességének javítása. Az utánpótlásközpontok számának csökkentése, a tehetségek koncentrálása, a támogatás minőségi munkához való igazítása minden szinten.
- Az egységes mérések, protokollok szigorúbb ellenőrzése. A magyar labdarúgásban dolgozó vezetők fejlesztése, sportszakmai vezetői licencek bevezetése, tanulmányutak, nemzetközi tapasztalatok biztosítása.
- A magyar edzők presztízsének javítása érdekében az NB II-ben a támogatáshoz kötött előírás lesz, hogy kizárólag magyar vezetőedzőt alkalmazhatnak a klubok.
Amennyiben a fenti irányelvek megvalósulnak, jelentősen növekedni fog a magyar játékosok szerepe, nemcsak az élvonalban, de a közvetlen hátteret jelentő NB II-ben is. Ez mindenképpen segítheti a tehetséges magyar futballisták kibontakozását, valamint azt, hogy a fiatalok folyamatos játéklehetőséghez jussanak, ami a fejlődésük szempontjából elengedhetetlenül fontos.
Fotó: MTI/Kovács Tamás
A mögöttünk hagyott időszak egyik hiányossága, hogy hiába az országos lefedettségű akadémiai rendszer, és az utánpótlás-nevelésbe áramló jelentős társaságiadó-összegek (TAO-pénzek), a játékosok nevelése terén nem látszik igazán érdemi előrelépés. Ezt a döntéshozók is érzékelik, nem véletlen, hogy a dokumentum előrevetíti az akadémiai rendszer átalakítását és az utánpótlásnevelő-központokban zajló munka felügyeletét és ellenőrzését.
A 2025-2030-as időszaknak egyértelműen a minőségről kell szólni. A cél minél több nemzetközi szintű játékos nevelése, értékesítése. Elvárás, hogy – folytatva a pozitív irányt – a magyar labdarúgás versenyképessége tovább nőjön, hazánk az 55 UEFA tagország rangsorának felső harmadába tartozzon, a felnőtt válogatott újabb világversenyekre kvalifikálja magát. Az utánpótlás-válogatottaknál az U17 és U19 válogatottakkal szemben elvárás legalább egy-egy EB-döntőbe jutás. Ehhez a megfelelő kiválasztás után a technikai alapok elsajátítása, a mozgáskoordináció és a játékkészség fejlesztése, valamint a tehetségek megfelelő fizikai felkészítése szükséges. A klubokban zajló munkát az akadémiákat felügyelő Sportintézettel közösen tervezzük segíteni és ellenőrizni. Ugyanakkor a minőség érdekében koncentrálni kell a legjobb labdarúgókat, edzőket, ami adott esetben kevesebb kiemelt utánpótlásklubot jelent.
(MLSZ Stratégia – 2025-2030)
A labdarúgó szövetségi stratégia a fentieken túl külön fejezetet szentel a női labdarúgásnak, valamint a folyamatosan növekvő népszerűségnek örvendő futsalnak, kiemelve, hogy ezeket is fejlesztendő területként tekinti. Az MLSZ következő öt évre elirányzott stratégiáját Csányi Sándor MLSZ-elnök a közgyűlés tagsága elé terjeszti majd a május 9-i közgyűlésen. Amennyiben a küldöttek támogatják a dokumentumban megfogalmazott célokat, akkor az előttünk álló öt évben a fentiek szerint alakul majd a hazai labdarúgóélet.
Vezető kép: mlsz.hu
