Marco Rossi 2030-ig hosszabbított - Milyen hatással lesz ez a magyar labdarúgásra?

Puskásék óta a legsikeresebb korszak

Sokat lehet hallani arról, hogy Marco Rossi érája a legsikeresebb Puskás Ferencék korszaka óta. Ezt ténylegesen taglalni leginkább számokkal, adatokkal lehet, de ezzel nem fárasztanám most a kedves olvasót. Ugyanis a napnál is világosabb, hogy az Európa-bajnokságok sorozata, amin jelen voltunk, mint résztvevők valóban sikeres. A világversenyeken való részvétel tekintetében is kiemelkedő. Rossi ráadásul előtte az NB1-ben is bizonyított, maradandót alkotott, egy új stílust hozott, így duplán lehetünk hálásak neki, hiszen nem csak sok EB szereplést köszönhetünk neki, hanem a Honvéddal elért bajnoki címével is hozott egy új ízt a magyar fociba, ami úgy tűnik ízlik nekünk. A karaktere is határozott, de szerethető embert fest, aki őszinte és így könnyen megérteti magát a magyar szurkolókkal. Kár lenne tagadni, hogy az, amit átélünk mióta Marco Rossi a kapitány egy nagyon jó korszak és szinte álomszerű. Játékosaink mindeközben komoly csapatokban játszanak. Szoboszlai Dominik szárnyal. Nincsen ok az aggodalomra. Ráadásul ez a szerződés hosszabbítás egy üzenet is lehet a magyar bajnokságban tapasztalható edző keringőre a szövetség részéről, ami szintén örvendetes. De vajon mit hozhat a következő öt év?

Kell nekünk még egy Rossi-korszak?

Ha abból a szempontból közelítjük meg a kérdést, hogy az elmúlt néhány meccs hogyan festett, miképpen nyilvánult meg Rossi, akkor igencsak kérdéses az, hogy újabb öt évre kapott megbízást. Legyünk magunkhoz őszinték, sokszor lehetett azt érezni: jó volt, szép volt, de mintha kezdene elfogyni a lendület, kezdeni némi motiválatlanság felütni a fejét. Nos, erre talán a jogos válasz az lehet. Folyamatosan nem lehet csodát csinálni. Merthogy sokszor ez volt a helyzet. Szinte dörzsöltük a szemünket egy-egy meccs után. Ez komolyan döntetlen lett? Tényleg győztünk és oda-vissza megvertük Szerbiát? Igen, sok nagy eredményt értünk el. Ugyanakkor, ha az utóbbi egy esztendőt nézzük, meg lehet érteni a kétkedőket is. És ugye ebben a talán kicsit kényes helyzetben kapott újra egy meglehetősen masszív szerződéshosszabbítást Rossi. Ennél a gondolatnál azonban rögtön felmerül egy olyan kérdés, hogy kit lehetne találni a helyére? Ki lenne jobb? Merthogy sok olyan kapitány választás is volt, aminél ha csak ötlet szinten felmerülne újra, azonnal jönne a reakció: inkább maradjon Rossi!

A bizalmat mindenképpen megérdemli

Még ha kétely is merül fel, akkor is a legjobban ő érdemli meg a lehetőséget, ez nem kérdés. Persze azzal a gondolattal karöltve, hogy most aztán tényleg meg kell nyomni a munkát, merthogy a Nemzetek Ligájában eggyel lejjebb fogunk játszani, jó lenne már újra mecset nyerni. Ez tavaly október óta ugye nem sikerült és észnél kell lenni a jövő generációját illetően is, hiszen a magyar válogatottba beilleszthető játékosok folyamatosan fejlődnek vagy épp formán kívül kerülnek, úgyhogy ezt sem lehet figyelmen kívül hagyni. Tovább ezt kár taglalni, mert Rossinál jobban senki nem tudja milyen és mennyi munka vár rá. Röviden: Sok. Kívánjunk neki ehhez sok sikert, és remélhetőleg vissza tudjuk hozni azt a nem rég elvesztett lendületet az eredményességet illetően is. Jön az újabb Rossi-korszak. 2030-ig ugyanis ő marad a kapitányunk. Itt kell megjegyezni, hogy Csányi Sándor elnököt is újraválasztották és a klubcsapatok tekintetében jött a várva várt szabálymódosítás, mostantól minimum öt magyarnak kell a kezdő tizenegyben lennie ahhoz, hogy az összes támogatást megkapja egy klub a szövetségtől. Ez is egy kulcslehetőség lehet, amit Rossi vélhetően szeretne kiaknázni, még akkor is, ha leginkább légiósokra szokott támaszkodni a nemzeti tizenegy. Meglátjuk, hogyan sikerül az elkövetkezendő öt év, mindenesetre minden magyar bízik abban, hogy a lendületet nagyon gyorsan újra elkapjuk és a sikeres menetelés a nemzetközi labdarúgásban folytatódik tovább.