Magyarország igent mond a zöld átállásra, de nemet a szélsőséges zöld ideológiákra, ugyanis a világnak nem a fanatikus klímaaktivisták elvárásainak teljesítésére kellene törekednie, hanem a bolygó megőrzésére utódaink számára – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán, Újdelhiben.
A tárcavezető az India–Európa Üzleti és Fenntarthatósági Konklávén mondott felszólalásában kiemelte, hogy a magyar kormány álláspontja szerint a gazdaság fejlesztésének és a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia, az pedig ártalmas, ha az egyensúly bármelyik irányba megborul. Emlékeztetett rá, hogy hazánk a világ azon mindössze húsz állama közé tartozik, amelyek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentése mellett tudták növelni a gazdasági teljesítményüket az utóbbi években. Rámutatott, hogy Magyarország az 1990-es szinthez képest 32 százalékkal mérsékelte a károsanyagok kibocsátását, miközben a bruttó hazai termék (GDP) bővülése folyamatosan rekordokat döntött. Ez idő alatt a globális kibocsátás 62 százalékkal emelkedett. Mindezek kapcsán a pragmatikus megközelítés, a józan ész fontosságát hangsúlyozta.
Nem úgy kellene tekintenünk a zöld átmenetre, ami csak azért fontos, mert fancy vagy trendi
– fogalmazott.
Nem arra kellene törekednünk, hogy a virtuális világ, a fanatikus klímaaktivisták elvárásait teljesítsük, hanem arra, hogy megőrizzük a bolygót az utódainknak
– tette hozzá. Szijjártó Péter a körforgásos gazdaságról szóló panelbeszélgetésen aláhúzta, hogy a zöld átállást olyan módon kell sikerre vinni, amely nem veszélyezteti az energiaellátás biztonságát, ehhez pedig arra lenne szükség, hogy “a zöld ügyre ne politikai vagy ideológiai monopóliumként” tekintsen a világ.
Magyarországon igent mondunk a zöld átállásra, a szélsőséges zöld ideológiákra viszont egyértelműen nemet
– jelentette ki.
Tudatta, hogy előrejelzések szerint Európában 2030-ra 50 százalékkal fog nőni az elektromos áram iránti igény, ahogy egyre nagyobb teret nyer az elektrifikáció a fűtés, a hűtés és a közlekedés terén. Ezért – mint kiemelte – nagy mennyiségben, olcsó, biztonságos és fenntartható módon kellene képessé válni az áramtermelésre, amire egyedül az atomenergia jelent ma megoldást, így nagy probléma, hogy Európában heves, jórészt ideológiai indíttatású vita zajlik a kérdésben. Üdvözölte, hogy Magyarországon a paksi bővítéssel mintegy 70 százalékra fog nőni a nukleáris energia részaránya az energiatermelésen belül, és ennek nyomán évi 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása lesz kiváltható, ami másfélszerese a teljes hazai közlekedési szektor kibocsátásának.
A miniszter stratégiai célnak nevezte a gazdaság körforgásossá tételét, amelynek kapcsán szavai szerint a zöld energia előállítása mellett annak tárolása is kulcskérdés, ezért rendkívül lényeges az elektromos akkumulátorok gyártása.
Ezen a téren Magyarország minden túlzás nélkül globális éllovas, jelenleg a negyedik a világrangsorban, de hamarosan feljön a második helyre, miután a világ tíz legnagyobb gyártója közül már öt elkötelezte magát hazánk mellett
– húzta alá. Érintette a természeti erőforrások és ásványkincsek fenntartható kezelését is, és ezzel összefüggésben a nemzetközi együttműködések fontosságát említette, illetve, hogy a magyar kormány kész a szorosabb kooperációra például indiai partnereivel is.
Célunk, hogy Magyarország továbbra is azon európai országok közé tartozzon, ahol biztonságos és tiszta környezetben lehet élni, tanulni és dolgozni
– mondta, lényegesnek nevezve a hulladéktermelés csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtést és az újrahasznosítást.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Christopher Neundorf
zsak sirak
2024-02-21 at 18:31
Magyarul elutasítjuk a zöld kommunizmust, elég nekünk a zöld szocializmus.
Béla
2024-02-21 at 14:40
Nagyon jó gondolat: ” a gazdaság fejlesztésének és a környezetvédelemnek kéz a kézben kell járnia, az pedig ártalmas, ha az egyensúly bármelyik irányba megborul.”
A természetben is idegrendszer csodálatos összhangja teszi lehetővé teszi a stabil két lábon állást mely önmagában egy nagyon instabil helyzet lenne.
Ha bele gondolunk, hogy az emberi test két lábon meg tud állni, az egy rendkívül instabil egyensúlyi helyzet.
Az emberi test legfőbb izomtípusa a vázizomzat. Az izmok nem tudnak tolni, csak húzni.
Ezért működnek párokban.
Az egyik izom összehúzódik és megrövidül, így húzza, és mozdítja a csontot, amelyhez tapad. A csont addig nem tud visszatérni eredeti helyzetébe, amíg ez ellentétes izom vissza nem húzza.
egon samu
2024-02-21 at 14:15
Germanisztán a “zöld átállás” és az ideológiai zöldítés elrettentö példája.
Én még a “zöldítés” fogalom hallatán is hidegrázást kapok.
Ha a magyarok is 43 centet (jó 170 Forintot) akarnak egy kilowattóra villamos energiáért fizetni mint Germanisztánban, erösen növekvö tendenciával, akkor a zöldítés egy remek terv.
Ha olcsóbb energiával is beérik, akkor inkább az orosz gázt és az atomot kellene favorizálni.
Vagy:
A termőföldeket mindenhol be kell fedni hatalmas napelem-parkokkal. Nehogy valakinek eszébe jusson mezögazdasági termelést folytatni és élelmiszert termeszteni a népnek. Vagy netán legelönek használná az állatok számára….
Oszt ki fogja irányítani a felhöket, a szelet és a napszakokat, hogy mindíg akkor legyen energia amikor szükség van rá?
Például télen, éjjel, szélcsendben?
Germanisztán lehetne az elrettentö példa: a Habeck nevü zöldpárti “gazdasági miniszter” két év kormányzás alatt elérte, hogy a német gazdaság zuhanórepülésben van. A zöldítés és agyament ideológiai energiapolitika miatt…
Próbáljunk meg Magyarországon egy józan ésszel kigondolt energiastratégiát követni a zöld agyrém helyett!!!
Németországban most omlik össze az elektromos autó piac. A VW eladhatatlan villanydodzsem hegyeken ül. De nemcsak az EV piac, hanem a zöld ámokfutás miatt az egész német gazdaság a padlón van. Sokasodnak a csődök, és a német vállalatok elkezdtek külföldre vándorolni. A Ford gyakorlatilag felfüggesztette a villanydodzsem gyártást. A Hertz autókölcsönző 20000 villanydodzsemet selejtez le. A Toyota leállította az EV gyártás. Az USA gyakorlatilag leállított a szélturbina projekteket, a Siemens kb. 17 milliárd $-t bukott nemrégiben a szélturbina business-en, a részvényei 35%-kot esetek. A példákat vég nélkül lehetne sorolni. Az egész a politikusok zöld utópiája. Ők akarják ezt az egészet országokra, gazdaságokra kényszeríteni, erőltetni. Ha ez az iparág olyan hasznos és nyereséges lenne, akkor a piac már régen felfedezte volna. Nem történik más, mint hogy az adófizetők nehezen, vérrel verítékkel megkeresett adóit öntik egy utópiába. Így fosztják ki az adófizetőket, így szegényítik el őket, ezért magasak az energia árak. Ezek a projektek állami támogatások nélkül már régen megbuktak volna. Miért? Mert horror drágák. Mit jelent az állami támogatás? Polgár fizess! Ez nem egy sikertörténet lesz, hanem egy fájdalmas kijózanodás, amit legfőképpen a kisemberek, az adófizetők fognak megérezni, mert az ő amúgy is szerény életszínvonaluk fog drámai módon zuhanni. Ennek jelei már jól látszanak Németországban, a UK-ben, ill. egész Európa szerte.