Szijjártó Péter: minden feltétel adott a magyar–üzbég gazdasági együttműködés fejlesztéséhez

Nincs semmi nyitott politikai kérdés Magyarország és Üzbegisztán között, ezáltal minden feltétel adott a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez, emellett mindkét kormány elkötelezett – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden, Taskentben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a magyar–üzbég üzleti fórumon elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy a két ország stratégiai partnersége a kölcsönös tiszteletre épül; nincsenek nyitott vagy vitás politikai kérdések, amit érdemes kihasználni a gazdasági szereplőknek is. Tudatta, hogy látogatására 29 vállalatvezető kísérte el, akik olyan szektorokat képviselnek, amelyekben a magyar cégek világszinten is élen járnak. Szavai szerint ilyen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika, az építőipar, a vegyipar és a gyógyszeripar is. Ennek kapcsán pedig a reményét fejezte ki, hogy a magyar és az üzbég üzletemberek között tervezett 173 kétoldalú találkozó komoly eredményeket fog hozni, és mindkét országnak hasznára válik majd.

Jó alapnak nevezte, hogy tavaly rekordot döntött a kétoldalú kereskedelmi forgalom, értéke így elérte a százmillió eurót, miközben 2010 óta összesen 86 százalékos bővülést regisztráltak. Úgy vélekedett, hogy a kapcsolatok fejlesztéséhez óriási segítséget nyújtanak a zászlóshajó-projektek, és az OTP üzbegisztáni megjelenése is ilyen, ahogy nagy előrelépés az is, hogy magyar gyógyszergyártók és élelmiszeripari vállalatok beruházásai is előkészítés alatt állnak. Kitért az infrastrukturális és pénzügyi háttér fontosságára is, és hangsúlyozta, hogy a taskenti kormány 50 hektáros speciális beruházási területet alakít ki a magyar cégek számára, a közép-ázsiai befektetési alap finanszírozását pedig hazánk kész 50 millió dollárról 150 millió dollárra emelni. Érintette, hogy a kapcsolatnak új lendületet adhat, hogy június 30-tól újraindul a Budapest és Taskent közötti közvetlen légi összeköttetés, először heti egy járattal. Illetve emlékeztetett rá, hogy évi 170 üzbég hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyarországi egyetemeken, a hatalmas túljelentkezés pedig jól mutatja a program népszerűségét. Továbbá üdvözölte, hogy a két ország közötti együttműködés a jövőben az energetika, pontosabban az atomenergia területére is kiterjedhet.

A miniszter azt hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a válságok és veszélyek korában él; az utóbbi öt év során háromszor is a feje tetejére állt a világgazdasági status quo.

Először a koronavírus-járvány megzavarta az ellátási láncokat, majd az ukrajnai háború nyomán egekbe szökött az infláció, a gázai konfliktussal pedig jelentős veszélybe került a világkereskedelem szabadsága

– sorolta. Továbbá figyelmeztetett, hogy mindezek hosszú távú hatásaként a világ ismét a blokkosodás felé halad, márpedig erről Magyarországnak igen keserű tapasztalatai vannak; hazánk negyven évet veszített Kelet és Nyugat konfliktusán.

Ezért ehelyett inkább összeköttetésekre, civilizált kelet–nyugati együttműködésre, illetve tisztességes, egységes és akadálymentes globális kereskedelmi rendszerre van szükség

– szögezte le. Szijjártó Péter emlékeztetett, hogy Magyarország 2010-ben hirdette meg a keleti nyitás stratégiáját, és bár ezért a kormányt akkor súlyos bírálatok érték, mára mindenki belátja a döntés helyességét. Aláhúzta: azóta is beruházási, foglalkoztatási és exportrekordok dőlnek évről évre hazánkban; tavaly a háborús infláció, a szankciók és minden más nehézség ellenére is a valaha volt legjobb évét produkálta a hazai gazdaság.

Hatalmas beruházási csúcs született 13 milliárd euróval, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék körül volt, az exportteljesítmény részesedése pedig a bruttó hazai termék (GDP) 85 százalékát tette ki

– mutatott rá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi