Tisztújító kongresszust tart a romokban lévő MSZP vasárnap. Az eseményre azért van szükség, mert az eddigi elnökség eddig élén álló Molnár Gyula az április 8-i választási brutális vereség után lemondott tisztségéről. Jelöltként Mesterházy Attila, korábbi MSZP-elnök és Tóth Bertalan, MSZP-frakcióvezető jutott el az elnökségig, hiszen Kunhalmi Ágnes végül mégsem indult el a megmérettetésen, mert inkább a választmányi elnöki pozícióért száll ringbe egyedüli jelöltként, Ujhelyi István helyett. A kongresszussal kapcsolatban a sajtó munkatársainak Mesterházy Attila “tökös” és “egyértelmű” politikát ígért: együttműködést akár az “ördöggel” is. A mai nap legnagyobb kérdései, hogy ki lesz az új elnök, és milyen irányba viszi majd a pártot, illetve megmenti-e azt a széthullástól.
DEZSE BALÁZS ÉS SZERENCSÉS D. MÁRTON – PestiSrácok.hu
Horváth Csaba a kongresszus előtt az újságíróknak kifejtette:
nem két évre szeretne elnököt választani a mai napon, hanem arra kíváncsi, hogy mi a négyéves utiterv.
A politikus hosszan lebegtetett, de elmondta:
ő csapatkapitányra fog szavazni, erre a titulusra pedig Tóth Bertalan az érdemes, de véleménye szerint Mesterházy Attilának is van csapata.
Horváth szerint
a pártnak olyan utat kell választani, amin még nem járt, de még nem látja, hogy pontosan ki lesz az a csapat, aki egységet képvisel majd.
Szerinte van jövője az MSZP-nek, a pártnak pedig szorosan együtt kell működnie a közeljövőben minden ellenzéki konglomerátummal, ez elemi jelentőségű, ez a párt létkérdésihez tartozik. Percekkel később Patrick Bateman-t idéző pszichopátiás kokainista egotrippből váratlanul inkarnálódó Mesterházy Attila lépett a kamerák kereszttűzébe. Az MSZP legszexisebb negyvenese azzal kezdte, hogy
régóta nem volt ilyen sorsfordító döntése a Magyar Szocialista Pártnak”,
majd bizonyítva sejtéseinket, miszerint: a koponyaüregében lakó, kopogással a beszédközpontjával vészhelyzetekben is metakommunikáló miniatűr reálpolitikai fantaszta valóban létezik, hozzátette:
politikai közösségük válságban van”, “az elmúlt 27 év legrosszabb választási eredményét produkáltuk”, “pártnak van jövője, a jövő pedig a felemelkedés új korszaka lesz”.
Mesterházy biztosította az összeverődött újságíró-hordát: az MSZP nem a NER része és amennyiben ismét megválasztják, akkor “tökös”, “egyértelmű” akciókkal fogja jelezni, hogy kinek hol a helye, a vörösök ökle, akár Damoklész kardja, a levegőben fog lógni, készen arra, hogy a megfelelő kulák fejére, a megfelelő, a legváratlanabb pillanatban sújtson le. Az őszi politikai szezont sorsfordítónak nevezte, majd hozzátette:
amennyiben az önkormányzati választásokon sem sikerül eredményeket elérni, akkor a pártválság újabb szakaszba fog lépni.”
A jövő évi kampányra, elkerülve a “megsemmisülést”, az “eljelentéktelenedést” pedig egy minden elemében megújult, elmesterházyasított MSZP-t ígért. Óh, ha annyi ezresünk lenne ahányszor hallottuk ezt. Majd így folytatta:
Az ellenzék érdeke az MSZP megerősödése.”
Mesterházy nem a különutas és magányos, hanem szövetségi politikát tartja szükségszerűnek, ami a magyar ellenzék minden kreatúrájára kiterjed. A Mesterházy-doktrínák szerint a Jobbikkal való együttműködés biztosnak vehető, mert egyetlen szent cél van: eltakarítani az útból Fideszt, és az immáron harmadik ciklus óta zavartalanul kormányzó pártszövetséggel együtt azt a hárommillió jobboldali szavazót is, akiket (eszerint a vaslogika szerint) a pincékben, illegalitásban bujkáló, a végsőkig kitartó munkásőrökkel váltana fel. Elhangzott néhány mondat arról is, hogy a korábban felvetődött “Horn Gyula központ” is megalakulna, egyfajta szellemi és történelmi kontextusba, mélyperspektívába helyezve az MSZP jelenét és jövőjét. Valamiféle Horn-szeánszokra is utalást tett, amikor zavaros fordulatokkal az emlékezésről, a Mester közelében való meditációról beszélt. Ezek voltak a villám-sajtótájékoztató legijesztőbb pillanatai. Majd Mesterházy ahogyan érkezett, ugyanúgy távozott és egy szempillantás alatt eltűnt Nyakó István válltömései mögött. Később Karácsony Gergely is feltűnt, de az egykori miniszterelnök-jelölt olyan gyorsan tűnt el az ólomajtók mögött, hogy még azt a kellemetlen kérdést sem tehettük fel neki: “Gergő, Gergő… akarsz körszakállt?“
PS/Dezse Balázs és Szerencsés D. Márton; Fotó: PS/HPGY
Facebook
Twitter
YouTube
RSS