Szinte természetesnek vesszük, hogy elképesztő kulturális intézmények nőnek ki a földből – Európában elsők vagyunk a kulturális beruházások terén
Olyan természetesnek vesszük, hogy Magyarországon szinte egyik pillanatról a másikra új, elképesztő kulturális intézmények nőnek ki a földből, pedig ez egyáltalán nem természetes, Nyugaton, a gazdag országokban sem – emelte ki portálunknak Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezetője. A nemrégiben elkészült épület kapcsán ugyanis kevés szó esik arról, hogy a millenniumi időkre volt jellemző utoljára a kulturális beruházások ekkora volumene, amelynek révén, a Városliget esetében egy egyedülálló kulturális negyed jön létre a főváros szívében. Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár portálunknak arról beszélt, hogy kulturális beruházási bummban van Magyarország, amely már az Eurostat adataiból is könnyen kiolvasható, hiszen GDP-arányosan az elmúlt négy évben hazánk költötte a legtöbbet a kulturális innovációkra.
A Magyar Zene Háza elkészülte, vagy a Néprajzi Múzeum új épületének kivitelezése is azt mutatja, hogy sosemvolt mértékben valósulnak meg Magyarországon a kulturális beruházások, olyannyira, hogy az elmúlt négy év távlatában az Európai Unióban is előkelő helyre kerültünk. A Liget Budapest Projekt keretében most befejezett Magyar Zene Háza kapcsán arról érdeklődtünk, mennyiben szimbolikus értékű az intézmény bemutatkozása.
Szinte természetesnek vesszük, hogy elképesztő kulturális intézmények nőnek ki a földből
Az, hogy a Városligetben egy ilyen kulturális negyed alakul ki, részben a tradíciók alapján, ez világszinten is egyedinek számít
– mutatott rá portálunknak Batta András. A most elkészült Magyar Zene Háza ügyvezetője a kulturális beruházásokkal összefüggésben hozzátette:
olyan természetesnek vesszük, hogy a földből kinőnek az új, elképesztő intézmények, de ez egyáltalán nem természetes, Nyugaton, a gazdag országokban sem.
Mint kiemelte, ami most zajlik az innovációk frontján, azt csak a millenniumi időkkel lehet összefüggésbe hozni. Batta András ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet: az is páratlan lehetőséget jelent, hogy az új intézmények nem csak önmagukban, hanem egy kulturális háló, kulturális tér részeként üzemelhetnek, folytathatnak párbeszédet egymással. Mint fogalmazott, "óriási lehetőség", hogy egy helyszínen milyen változatos kulturális eseményeket, kiállításokat, koncerteket látogathatnak meg a Városligetbe érkezők.
Ez egy fantasztikus egység, az összművészetnek egy olyan jövőbeli forrása, ami kiapadhatatlan. Ez Magyarországot, amely egyébként eddig is rajta volt az európai és a világ kulturális térképén, még előkelőbb pozícióba emeli. Hazánknak óriási lehetőség a bemutatkozásra, történelmi jelentőségű
– fogalmazott.
Kulturális beruházási bumm
Fekete Péter, kultúráért felelős államtitkár a jelenleg zajló innovációk kapcsán arról beszélt, hogy a Hagyományok Házától a Román Csarnok és a Kaposvári Színház felújításán keresztül a Szolnoki Színház átépítéséig egy olyan kulturális beruházási bummban van Magyarország, amely a millenniumi időszak óta nem volt jelen Magyarországon.
Soha ennyi közpénzt nem fordított Magyarország kulturális intézmények felújítására, a múltunk ápolására és újnak az építésére
– emelte ki. Fekete Péter kitért arra: a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémákra egyes országok kvázi magától értetődőn módon reagáltak úgy, hogy vissza kell fogni a kultúrára, a kulturális beruházásokra fordított pénzeket. Ezzel szemben Magyarország azt a radikális döntést hozta, hogy nem állította le az innovációt.
Amikor a külföldi sajtó kérdezi tőlem, hogy mit tettünk a COVID alatt a kultúráért, arra az a válaszom, hogy pontosan ez az amit tettünk, hogy nem állítottuk le ezeket a gigantikus beruházásokat, amelynek már most érezzük az eredményét. Ezzel párhuzamosan pedig odafigyeltünk a művészeinkre, hogy legyen, aki majd tartalommal töltse meg ezeket a színtereket
– emelte ki. Az államtitkár arra is kitért: az Eurostat – amelyet nem lehetne a kormány iránti elfogultsággal megvádolni – egyértelműen kimutatja az elmúlt négy évben, hogy Európában a kultúrára való GDP-arányos költésben Magyarország áll az első helyen: míg az átlag 0,6 százalék, hazánk a nemzeti össztermék 1,2–1,4 százalékát költi a kultúrára.
Évtizedekre meghatározza Magyarország helyét a világ kulturális térképén
Baán László, a Liget Budapest Projektért felelős miniszteri biztos a kulturális beruházások kapcsán kiemelte: a Városligetben a park és annak régi intézményei megújításával, újak építésével egy kulturális negyedet hoznak létre a főváros szívében, és a Magyar Zene Háza esetében ezt már bárki január végétől megtapasztalhatja. Mint kifejtette, a Magyar Zene Házával "egy olyan fantasztikus épület jött létre", amely bizonyítja, hogy a modern építészet képes világszínvonalú, egyúttal a Városliget hagyományival összhangban álló épületeket létrehozni, amelyek kulturális negyeddé szerveződve
egyedülálló komplexitásában és hosszú évtizedekre pozícionálják Magyarországot Európa kulturális térképén.
Vezetőkép: Liget Budapest Projekt
(X)
