archeogenetika
Magyar őstörténet: mindenkinek igaza volt – Honi felderítés (Videó)
A csontok nem szólalnak meg, de szinte már mégis. Elemi erővel robbant be a magyar őstörténet-kutatásba az archeogenetika az utóbbi években, a történészek, régészek és nyelvészek eredményei mellé odahelyezve az immár felderíthető vérségi leszármazások vonalait. A mintegy két évszázada élesen két – finnugor és hun, azaz türk – táborra szakadt őstörténet-kutatás olyan válaszokkal szembesülhet most, amelyek csalódást okoznak majd mindkét tábor kompromisszumképtelen képviselőinek. A honfoglalók archeogenetikai visszakövetésének eredményei mindenki várakozásait megcáfolják valamilyen értelemben, ugyanakkor mégsem érezheti magát partvonalra szorítva senki. Lényegében az látszik kiderülni, hogy a sok-sok „vagy” szó helyére „és”-t kell tennünk, mert mindenkinek igaza volt: szittyák is vagyunk, meg finnugorok is, meg hunok is. Ráadásul még avarok is, ami egy további, teljes kérdéskört vet fel. Nehéz lehet ezt így elsőre befogadni, ám az élet és a történelem sokkal rugalmasabb a merev kategóriáknál. Ki mondta, hogy a szkíták, az ugorok és a hunok nem keveredhettek egymással az ősi időkben? Hát erre csak kevés tudósunk mert gondolni. Török Tibor archeogenetikus vázolta fel előttünk a magyarság születésének állomáshelyeit és meghökkentő történetét.
A törökdúlás óta kibillent a magyarság lelkéből hazánk szakrális központja – Interjú Neparáczki Endrével az Árpád-házi uralkodóink beazonosítását célzó DNS-vizsgálatról
A törökdúlással a székesfehérvári, Szűz Mária tiszteletére épült, a kölni dóm méreteivel vetekedő templom, amelyet Szent István az ország szakrális középpontjaként jelölt meg, ahol a királyokat megkoronázzák és eltemetik, kibillent a magyarság lelkéből – fogalmazott portálunknak adott interjújában Neparáczki Endre, a Magyarságkutató Intézet archeogenetikai kutatócsoportjának igazgatója. A kutató – akit azzal a hírrel kapcsolatban kerestünk, hogy több magyar uralkodót is sikerült nemrégiben azonosítani a székesfehérvári osszáriumban (csontkamrában) összegyűjtött mintegy négyszáz DNS-minta alapján – arról is beszélt: a kutatásuknak az is a célja, hogy elinduljon az arról való gondolkodás, hogyan lehet méltó nyughelyet létrehozni egykori nagy uralkodóinknak, olyat, amely az utókor megbecsülését is kifejezi.
A Szegedi Tudományegyetem kutatói igazoltak először a világon szent ereklyét
Archeogenetikai vizsgálatokkal igazolták a Szent László-koponya ereklyéjének eredetiségét a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói. Eredményeiket a Journal of Genetics and Genomics című nemzetközi szakfolyóiratban közölték. A kutatócsoportot Kásler Miklós vezette. Az eredmény fontos mérföldkő a magyarságkutatásban, ugyanis egyértelműen megdönti azokat a tévhiteket, miszerint az Árpád-ház egy idegen származású uralkodócsalád lehetett volna, akit egy külső hatalom ültetett a magyarok élére. A kutatás ezen kívül igazi világszenzáció, ugyanis korábban a világon senki sem igazolt még szent ereklyét tudományos módszerekkel.
Léket kapott a finnugor elmélet – A Magyarságkutató szakcikke szerint honfoglaló őseink genomjában alig találni ugor génörökséget
A magyarság eredetkutatásában az eddigi legjelentősebbnek számító tudományos szakcikket közölték a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának és a Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszékének kutatói az igen tekintélyes Current Biology szaklapban. Az írásban többek közt megállapítják, hogy a honalapító magyar elit jelentős részéből teljesen hiányzik a "proto-ugor" örökség; helyette hun vagy avar leszármazottaknak mutatkoznak, különböző mértékű iráni és helybeli keveredéssel.
Ajánljuk még
Szivárványos madáremberek, és “büszke” céltalan nullák akarják megmondani, hogyan éljünk, vagy inkább dögöljünk-e meg egy háborúban
Valójában az a lényeg, hogy megmutatták magukat teljes valóságukban, a természetes közegükben azok, akik meg akarják mondani a gyerekes, családos, dolgozó, adófizető, a nemzetért aggódó többségnek, hogy hogyan kellene élnie, miben kellene hinnie és mit kellene tolerálnia.
És akkor utolsó beszédében kazánb@szóknak nevezte párttársait Annalena Baerbock
Nem ez volt az első nyelvbotlása a leköszönő német külügyminiszternek.
Belső lázadás Ukrajnában, begőzölt Zelenszkij
Az ukrán kormány folyamatosan botrányokba keveredik, lassan minden miniszterről kiderül, hogy sáros.
Patyomkin Petike
