kádári megtorlás
Köő Artúr a PS-nek: Azt a kérdést kell feltenni a baloldallal kapcsolatban, hogy vajon miért lövetnek mindig – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Bár a kommunizmusnak többféle árnyalata létezett – marxista, anarchista, szociáldemokrata –, 1956 példája azt mutatja, hogy egy szociáldemokrata is radikálizálódhat, ha nem lát más kiutat a hatalom megtartására. Ezt tette Marosán György az 1956-os forradalmat vérbe fojtó megtorlások idején, amikor kiadta a parancsot: "Mától kezdve lövünk!" – emlékeztet Köő Artúr, a Magyarságkutató Intézet történésze. Ez megismétlődött 2006-ban is, amikor egy magát szintén szociáldemokratának, liberálisnak mondó hatalom rálőtt az emberekre. Talán, ha lett volna valamilyen formában elszámoltatás a rendszerváltoztatáskor, akkor elejét lehetett volna venni az ismétlődésnek – veti fel Köő Artúr. Csakhogy a történelemben nincs ha... Sortüzekről, decemberi megtorlásokról, át nem adott és átadott kitüntetésekől, elmaradt elszámoltatásról és égbekiáltó párhuzamokról beszélget, kérdez Ferkó Dániel. Részletek a videóban!
EXKLUZÍV – Könnyeivel küszködött az '56-os szabadságharcos a PS stúdiójában – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Elsőként a PS-nek adott hosszabb interjút Bogyay Elemér '56-os szabadságharcos, aki 66 év után a napokban tért haza Torontóból. Az interjú alatt sokszor könnyeivel küszködött, amikor emlékeiről kérdeztem. Bogyay Elemér 1956. december 17-én a forradalomban való részvétele miatt kénytelen volt elhagyni Magyarországot. A házmesternőtől tudta meg, hogy a pufajkások már keresik. Korábban haragudott legjobb barátjára, amiért az emigrációt választotta, de ekkor már tudta: neki sincs más választása. "Kétszer találkoztam Horn Gyulával; először 1956. december 6-án, a Nyugati téri sortűznél, amikor pufajkásként nézett farkasszemet velünk, forradalmárokkal. Másodszor a '90-es években, amikor ő a rendszerváltás után miniszterelnök lett Magyarországon. Akkor én ezt nagy igazságtalanságnak tartottam. A Parlament lépcsőjén mutattak be neki. Rám nézett, kezet fogtunk. Én pedig annyit mondtam neki, hogy mi már találkoztunk egyszer. 1956-ban, a Nyugati téren. Erre gyorsan sarkon fordult és elment" – emlékszik vissza a nem mindennapi találkozásra Bogyay Elemér. Az interjúban számos megrendítő, szívbemarkoló történet hangzik el, a többi között az is, amikor a 20 évesen hazáját elhagyni kénytelen fiú újra találkozik édesanyjával. Nézzék meg a videót, érdemes!
Horváth Attila jogtörténész a PS-nek: A szabadságharc eltiprói a rendszerváltás után is kivételezett helyzetben maradtak - Ferkó Dániel kérdez (Videó)
"A forradalom győzött, csak a szabadságharcot verték le. Ez egy óriási dolog volt. Az egész világ ekkor figyelt fel egyedül Magyarországra. A lyukas zászló jelkép lett az egész világon" - nyilatkozta a PS TV-nek Horváth Attila a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. A jogtörténész arról is beszélt, hogy a november 4-e után megindult bosszúhadjárat fizikai része, a gyilkolás egészen 1961-ig tartott, ezután vetették be azokat az állambiztonsági technikákat, amelyekkel nemcsak a forradalmárokat, hanem hozzátartozóikat is ellehetetlenítették. A szabadságharc eltiprói és leszármazottaik sajnos a rendszerváltás után megőrizhették privilégiumaikat.
Újabb ’56-os nagyság távozott - Elhunyt Fekete Pál, a forradalom Békés megyei hőse
Július 27-én, 94 éves korában elhunyt az 1956-os forradalom és szabadságharc igaz hőse, a Békés Megyei Forradalmi Bizottság egykori elnöke, Fekete Pál tanár. Személye nem csupán a helytállás és az igaz ügy melletti töretlen kiállás példája volt, de annak igazolása is, hogy a jó célt egészen a földi pályafutásunk végéig szolgálhatjuk, ha megvan hozzá a belső meggyőződésünk és az elhivatottságunk. Fekete Pál tanár úrra, egy igaz magyar emberre emlékezünk.
Kádárék tudatosan törték meg ennek a büszke nemzetnek a gerincét - A Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjára (2. rész)
Amint azt a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja alkalmából írt tanulmányunk első részében már bemutattuk, a bolsevizmus és az emberellenesség mindig párban jár, a bolsevik lelkületű rendszer, amint erre lehetősége nyílik, azonnal terrorisztikus eszközökkel igyekszik megszilárdítani hatalmi státuszát. Nem volt ez másként a második világháború után sem, amikor a szovjet elvtársak támogatásával a hátuk mögött építették ki négy és fél évtizeden át fennálló, emberellenes rendszerüket.
A stílus maga az ember, avagy egyre erősebb a bolsevik jelleg Márki-Zay Péter kommunikációjában
Bármennyire jobboldalinak és konzervatívnak állítja is be magát az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter, egy dolog biztosan van, amelyben virtigli baloldali, ez pedig a kommunikációja. Egyszerre megdöbbentő és a jövőre nézve elgondolkodtató is, hogy a saját bevallása szerint egyébként mélyen vallásos, templomba járó ellenzéki politikus hétköznapi, nyilvános kommunikációja és jelzős szerkezetei néhány hét leforgása alatt elérték a Tanácsköztársaság népbiztosainak és a recski internálótábor ÁVH-s pribékjeinek, valamint napjaink balliberális monitorharcosainak szintjét.
Az igazságot kutató, a tényeket feltáró Jobbágyi Gábor a Boomerlázadásban (Videó!)
Jobbágyi Gábor emeritus professzor, több ’56-os könyv szerzője az október 25-i Boomerlázadásban leszögezte, hogy kutatásai alapján a forradalomban nem a pesti srácok, hanem a munkások vettek részt többségben: a forradalomban harcolók 50%-a munkás, 30%-a paraszt volt, és mindössze 3–4%-a pesti srác. A beszélgetés tanulsága, hogy még mindig sok feltáratlan tény van az 1956-os forradalomról és szabadságharcról, amit be kell pótolni. Ilyen feltáratlan foltok, hogy hányan haltak meg, hány embert végeztek ki vagy vertek agyon. Jobbágyi véleménye itt is eltér a hivatalos történészi állásponttól, mert szerinte 10 ezernél is többen haltak meg harcok, illetve sebesülés következtében a forradalomban, valamint legalább 5–600 embert végzett ki Kádár megtorló rendszere. A műsorban részletesen foglalkozunk az egyik legnagyobb kirakatperrel: Tóth Ilonát fiatal medikusként, ártatlanul kínozták meg és végezték ki. A Kádár-rendszer kegyetlenségét bizonyítja Mansfeld Péter halálra ítélése is.
Kádár: Kár, hogy nem semmisítettünk meg sokkal több embert – Kivégzések, bebörtönzések, gyilkos sortüzek
1956. november 4-én hajnalban a szovjet hadsereg megindította támadását a magyar forradalom és szabadságharc leverésére. Ezt megelőzően, még előző este, tehát november 3-án megalakult a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány, Kádár János vezetésével, méghozzá a Szovjetunióban. A kommunisták kegyetlenül vérbe fojtották a magyarság szabadságtörekvését. Bár a közvetlen harcok hamar elültek, a terror tovább folytatódott. A manapság sokak által nosztalgiával emlegetett Kádár János tudtával, sőt, iránymutatásai alapján százakat végeztek ki és közel 200 ezer honfitársunkat üldözték el a hazájából. Írásunkban a megtorlás legfontosabb eseményeit idézzük fel.
A népmesei hős, aki túljárt Kádár pribékjeinek az eszén – Hat évig bujkált egy veremben a kesztölci forradalmár
Hat évig bujkált a konyhája alatti gödörben Simonek Lukács, a kesztölci forradalmár. Simonek története olyan, akár egy népmese. Azt mondta, „nem volt ő egy Monte Christo, de a katonák hajszállal butábbak voltak őnála”. Simonek volt a község vezetője a forradalomban, és amikor el akarták kapni, azt mondta, még bemegy a családjától elköszönni. Aztán elszökött, bujkált, túljárt Kádár pribékjeinek az eszén. Tóth Eszter Zsófia történész írása.Ajánljuk még