szegregáció
A strasbourgi bíróság elmarasztalta Magyarországot egy, a romák oktatási szegregációjára vonatkozó ügyben
Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy csütörtökön kihirdetett ítéletében elmarasztalta Magyarországot egy, a romák oktatási szegregációjával kapcsolatos ügyben, és egyben felszólította a kormányt, hogy dolgozzon ki olyan szakpolitikát, amely nem teszi lehetővé ezt a gyakorlatot.Magyar egyházi iskola veszi át a szegregációval vádolt nagyváradi osztályokat
A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium veszi át a következő tanévtől a Nicolae Bălcescu Általános Iskola szegregációval vádolt magyar osztályait – közölte az MTI-vel Kéry Hajnal Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.Dúró Dóra a PS-nek: Felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása a rendőrgyilkosra – Ferkó Dániel kérdez (Videó)
Az újbudai brutális rendőrgyilkosság kapcsán akár felmerülhetne a halálbüntetés kiszabása is, az azonban még fontosabb, hogy túlontúl liberális a jelenlegi büntetéskiszabási gyakorlat a súlyos bűntények elkövetőivel szemben – állítja Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom elnökhelyettese. Szerinte itt lenne az idő egy higgadt társadalmi vitát lefolytatni a halálbüntetés bevezethetőségéről, hiszen, mint mondta, Nyugaton nemhogy nem ugranak el a kérdés elől, de jól tudjuk, hogy demokráciákban is alkalmazzák brutális bűnelkövetőkkel szemben. Felhívta a figyelmet, hogy a napokban Borsodban egy 14 éves fiatal gyilkolt meg egy 83 éves nőt, mindez pedig újra és újra égetővé teszi a büntetések szigorításának kérdését. A Mi Hazánk politikusa kifejtette nézeteit oktatási kérdésekről is: továbbra is fontosnak tartja, hogy a szabályokat be nem tartó, renitens tanulókat adott esetben kiemeljék az osztály- vagy egész iskolaközösségekből, mivel az nem járja, hogy az igyekvő, tanulni akaró diákok szenvedjenek emiatt hátrányt. Dúró Dóra szerint 2022-ben fordult elő először, hogy csökkentek a születésszámok Magyarországon, ami azt jelzi, hogy átalakításokat kell bevezetni a gyermekvállalás ösztönzése terén. Részletek a videóban!A Black Lives Matter szervezet bojkottálná a fehér cégtulajdonosokat karácsonykor
A Black Lives Matter szervezet arra buzdítja támogatóit, hogy bojkottálják a vállalkozásokat a tulajdonosok bőrszíne alapján. A BLM honlapján azt írják: #Blackxmasról álmodunk. Ez azt jelenti, hogy 2021. 11/26-tól 2022. 01/01-ig nem költünk pénzt fehér cégeknél.Szegregációval harcolna az egyetemeken a BLM a rasszizmus ellen
A Black Lives Matter mozgalom éppen azért indult útjára, hogy küzdjön a faji elnyomás ellen. Ugyanakkor számos esetben úgy tűnik, hogy a mozgalom képviselői céljaikat épp a szegregáció eszközével kívánják elérni. Van például olyan egyetem, ahol faji alapon hoznának létre a diákoknak kollégiumot – írja a V4NA.Siránkozik a Népszava, mert a gyöngyöspatai romák még nem kapták meg a kártérítést
A szélsőbaloldali Népszava azon kesereg, hogy még nem kapták meg a gyöngyöspatai romák azt a 100 millió forintos kártérítést, amit a 2004 és 2012 közötti etnikai alapú szegregáció miatt ítélt meg nekik jogerősen a bíróság. A lap szerint legkésőbb június 30-án el kellett volna indítani a kifizetést, de ez nem történt meg.Traumát okoz a feketéknek az egyetem, szegregált felsőoktatást akarnak a jogvédők
Az a gond, hogy sok fekete diák megbukik és a professzoroknak csak 1 százaléka fekete. Az ötletgazda Melz Owusu, a Leeds egyetem doktorandusa már össze is gyűjtött 60 ezer fontot. Azt reméli, hogy a fehérek által vezetett egyetemek is adakozni fognak, szolidaritásból. Volt már olyan, hogy a feketéket külön választották a fehérektől az oktatásban, úgy hívták: szegregáció és évtizedekig küzdöttek ellene a jogvédők.Dúró Dóra a szegregáció legalizálásáért szólalt fel
Törvényesítené az iskolai szegregációt a Mi Hazánk Mozgalom. A párt elnökhelyettese erről Gyöngyöspatán beszélt. Dúró Dóra szerint vannak olyan diákok, akik nem képesek beilleszkedni a közösségbe és rombolják a tanulás színvonalát. A térség fideszes országgyűlési képviselője hangsúlyozta: szükség van törvénymódosításra, olyanok kapnak ugyanis most milliókat, akik 16 éves korukra mindössze hat osztályt tudtak elvégezni és 2000 órát hiányoztak az iskolából, írja a HírTV."Pénzt akarnak, minél többet" – Torontóban élő roma tette helyre a gyöngyöspatai ügyet
"Szerintem nincs olyan cigány Gyöngyöspatán, aki ne próbálkozott volna itt, Kanadában. 2010 után tömegével jöttek, a legtöbben a Miskolc környéki kis falvakból. Volt olyan nap, hogy egyszerre százhatvanan" – meséli riportalanyunk – nevezzük Attilának –, aki – miután Torontóban hatósági szerveknél dolgozik – azt kérte, hogy anonim maradhasson. Attila is arról a vidékről költözött ki a lehetőségek földjére, még évtizedekkel ezelőtt. Tanult és dolgozott, hogy megragadhassa a lehetőségeket, de mint mondja, ő egy az ezerből. Munkája során naponta találkozik az otthonról kivándoroltakkal. Volt idő, amikor ő is segíteni akart a földijeinek, aztán feladta. "Azok a cigányok, akik közé a most kártérítésüket váró gyöngyöspataiak is tartoznak, egy dolgot akarnak: pénzt, minél többet és munka nélkül. Ehhez a szegregáció csak egy varázsszó. Én cigányozhatom őket, magam is az vagyok" – mondja.Ajánljuk még