Tanársztrájk, avagy az ellenzéki kommunikáció bukása

Hétfőtől egy hétig tartó országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), melyhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. A megmozdulások január 31-én zárulnak majd a PDSZ közleménye szerint. Az ellenzéki politikusok pedig szokásosan hatalmas óbégatást csapták, mert szerintük a kormány akadályozza a sztrájkok megtartását, az Alkotmánybíróság azonban tiszta vizet öntött a pohárba, nem az ellenzéki pártoknak adva igazat.

A PDSZ hirdetménye szerint a heti sztrájknapokat, úgynevezett “gördülő sztrájknak” nevezik, korábban pedig arról kommunikáltak, hogy ülősztrájkként fogják megtartani, ami azt jelenti, hogy habár az iskolába bemennek, nem fognak tanítani, írta meg a Magyar Nemzet.

A kormány korábban módosította a sztrájkjogra vonatkozó szabályokat, amely ellen tiltakoztak a pedagógusok, mondván, ezzel ellehetetlenítették a sztrájkot. 2022 február közepétől a szakszervezetek már a polgári engedetlenség módjáról, céljáról is adtak tájékoztatást, a tanárok ekkortól több iskolában is ilyen formában tiltakoztak.

Korábban több ellenzéki politikus is felszólalt, követelve, hogy a kormány ne akadályozza a tanársztrájkokat. Gál József az LMP szóvivője úgy fogalmazott,

Az LMP követeli a pedagógusok alapvető munkavállalói jogának, a sztrájkjognak a visszaállítását olyan módon, hogy az ismét alkalmas legyen valódi nyomásgyakorlásra.

Továbbá az LMP szerint a kormány szándékosan ellehetetleníti a pedagógusok sztrájkját, ami egyáltalán nem demokratikus. Jámbor András, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy nem először csorbította a kormány a sztrájkjogot, véleménye szerint korábban egy rendelettel a légiutaskísérőkkel is ugyanezt tette. A Momentum pedig 1 millió forintos támogatást nyújtott a Tanítanék Mozgalomnak. A párt elnöke Gelencsér Ferenc kiemelte, hogy a párt az anyagi segítség mellett ingyenes jogi tanácsadást is kínál a pedagógusoknak. Láthatóan az egész csapat felült a biciklire, de ezzel még nem volt vége.

Tóth Bertalan több ellenzéki politikussal együtt ugyanis egy indítványt nyújtott be nemrégiben az Alkotmánybíróságra, írja az Origo. Azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő. A tirádákkal szemben azonban az Alkotmánybíróság döntése szerint

nem alaptörvény-ellenesek azok a rendelkezések, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.

Az AB a határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. Hozzátették: a gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg. A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai – mutatott rá a testület. A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az Ab elutasította. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár január 26-ra, csütörtökre összehívta a sztrájkbizottságot, így elképzelhető, hogy lesz előrelépés a kormány és a szakszervezetek közötti vitában.

Az ellenzék pedig továbbra is politikai hasznot akar húzni a tüntetésekből, a recept 2011 óta ugyanaz. Vegyél egy evőkanál DK párti szakszervezetet, pár harcos NGO-t és néhány százalékos pártok képviselőit, akik örömmel kiabálnak munkaidőben az utcán. Az eredmény pedig a hiú remény arra, hogy ilyen és ehhez hasonló módszerekkel képesek lesznek kormányt váltani. Viszont amíg egy éttermet csődbe visz egy rossz recept, a Gyurcsány vezette ellenzék továbbra is nyugodtan próbálkozik, hátha egyszer nem sülnek fel.

Fotó: PS/Hatlaczki Balázs