Pesti Srácok

Tanársztrájk, avagy az ellenzéki kommunikáció bukása

Tanársztrájk, avagy az ellenzéki kommunikáció bukása
20221003 Budapest -- Diákok tüntetnek a kirúgott tanáraikért, a Kölcsey Ferenc Ginmázium előtt. Karácsony Gergely // fotó: Hatlaczki Balázs

Hétfőtől egy hétig tartó országos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), melyhez a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is csatlakozott. A megmozdulások január 31-én zárulnak majd a PDSZ közleménye szerint. Az ellenzéki politikusok pedig szokásosan hatalmas óbégatást csapták, mert szerintük a kormány akadályozza a sztrájkok megtartását, az Alkotmánybíróság azonban tiszta vizet öntött a pohárba, nem az ellenzéki pártoknak adva igazat.

A PDSZ hirdetménye szerint a heti sztrájknapokat, úgynevezett "gördülő sztrájknak" nevezik, korábban pedig arról kommunikáltak, hogy ülősztrájkként fogják megtartani, ami azt jelenti, hogy habár az iskolába bemennek, nem fognak tanítani, írta meg a Magyar Nemzet.

A kormány korábban módosította a sztrájkjogra vonatkozó szabályokat, amely ellen tiltakoztak a pedagógusok, mondván, ezzel ellehetetlenítették a sztrájkot. 2022 február közepétől a szakszervezetek már a polgári engedetlenség módjáról, céljáról is adtak tájékoztatást, a tanárok ekkortól több iskolában is ilyen formában tiltakoztak.

Korábban több ellenzéki politikus is felszólalt, követelve, hogy a kormány ne akadályozza a tanársztrájkokat. Gál József az LMP szóvivője úgy fogalmazott,

PestiSracok facebook image

Továbbá az LMP szerint a kormány szándékosan ellehetetleníti a pedagógusok sztrájkját, ami egyáltalán nem demokratikus. Jámbor András, a Párbeszéd képviselője arról beszélt, hogy nem először csorbította a kormány a sztrájkjogot, véleménye szerint korábban egy rendelettel a légiutaskísérőkkel is ugyanezt tette. A Momentum pedig 1 millió forintos támogatást nyújtott a Tanítanék Mozgalomnak. A párt elnöke Gelencsér Ferenc kiemelte, hogy a párt az anyagi segítség mellett ingyenes jogi tanácsadást is kínál a pedagógusoknak. Láthatóan az egész csapat felült a biciklire, de ezzel még nem volt vége.

Tóth Bertalan több ellenzéki politikussal együtt ugyanis egy indítványt nyújtott be nemrégiben az Alkotmánybíróságra, írja az Origo. Azt kérték, hogy a testület semmisítse meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azt a két paragrafusát, amelyek a pedagógussztrájkhoz kapcsolódóan a még elégséges szolgáltatás mértékét írják elő. A tirádákkal szemben azonban az Alkotmánybíróság döntése szerint

Az AB a határozatában megállapította, hogy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják. Hozzátették: a gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg. A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai - mutatott rá a testület. A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az alaptörvény rendelkezéseivel, így az indítványt az Ab elutasította. Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár január 26-ra, csütörtökre összehívta a sztrájkbizottságot, így elképzelhető, hogy lesz előrelépés a kormány és a szakszervezetek közötti vitában.

Az ellenzék pedig továbbra is politikai hasznot akar húzni a tüntetésekből, a recept 2011 óta ugyanaz. Vegyél egy evőkanál DK párti szakszervezetet, pár harcos NGO-t és néhány százalékos pártok képviselőit, akik örömmel kiabálnak munkaidőben az utcán. Az eredmény pedig a hiú remény arra, hogy ilyen és ehhez hasonló módszerekkel képesek lesznek kormányt váltani. Viszont amíg egy éttermet csődbe visz egy rossz recept, a Gyurcsány vezette ellenzék továbbra is nyugodtan próbálkozik, hátha egyszer nem sülnek fel.

Fotó: PS/Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.