Taxisblokád: A miniszterelnök rákos daganattal a kórházban fekszik – És akkor az állítólagos barátja hátba támadja
Taxisblokád, a mi „majdnem Majdanunk”. A történelmi pillanat, amikor a legkeményebb kihívás elé állt a frissen megválasztott Antall-kormány. Az SZDSZ – élén Göncz Árpád államfővel – és a zömmel átmentett sajtó mindent bevetett. Forradalmi hangulatot teremtettek. De végül győzött a higgadtság. A józan ész. Magyarország megmutatta, hogy talán tanult a múltból, s tudta, tudja már, mi a forradalmak ára.
Lassan harminckét éve történt, de sokan ennél közelibbnek érzik, érezzük: 1990 októberében pár napra megbénult a főváros és ezzel az egész ország. A Taxisblokád a hirtelen megemelt benzinárak miatt indult el, de a régi rendszertől átörökölt sajtó és az SZDSZ remek lehetőséget talált benne az Antall-kormány megbuktatására.
Pedig a tét túlmutatott a napi politikán: még újszülött volt a magyar demokrácia, még itt voltak a szovjet csapatok.Ez az ellenzéket és az átmentett médiát nem érdekelte: folyamatos volt a dezinformálás és a hamis narratívák „gyártása”. Utóbbiban élen jártGöncz Árpád akkori köztársasági elnök, aki még „saját” dél-koreai (!) történetírója szerint is átlépte a határt. Egyértelműen a „taxisok oldalára” állt. Úgy viselkedett mintha Nagy Imre lenne a forradalomban. Párttársa, Eörsi Mátyás jogász-politikus – az Eörsi-klán ma is aktív tagja – ugyanekkor tömegbe lövetést emlegetett: egészen nyíltan azt mondta, hogy Horváth Balázs belügyminiszter fontolgatta ezt.
Hazugság volt. Tudatos, veszélyes, tömegeket hergelő hazugság. Pedig neki illett volna lapítania. Apja, Eörsi Gyula az ötvenhatot követő megtorlás jogásza volt, ő maga meg ekkoriban – 1990 – a cégében alkalmazott legalább két egykori ÁVH-st: Bárd Károlyt és barátjának apját, Bauer Miklóst. Két ÁVH-s főtisztet.
Érezzük ennek a súlyát? Hogy éppen egy ilyen alak emlegetett tömegbe lövetést?
Egy olyan gátlástalan figura, aki gond nélkül együtt dolgozott két ÁVH-s főtiszttel? Elképesztő – utólag belegondolva. Főleg, ha hozzátesszük, hogy doktor Bárd Károly azonos nevű fia az MDF helyettes államtitkára volt akkoriban.
Kurír: a lejáratás élharcosa
Közben a Kurír – egyik alapítója a hírhedt Meruk József, akinek szovjet-orosz kapcsolatai már akkor is ismertek voltak, de én is írtam róla – szépen felépítette az ügyet.
Forradalmi címlapokkal hergelte a népet, amit reggeltől a szintén hírhedt Nap TV folytatott. Társulata ismert, elég az ítéletére váró Gyárfás Tamást megemlíteni vagy azt az egykori titkos megbízottat, akit Forró Tamás néven ismert már ekkoriban az ország. A most már a Jobbik mellett parádézó jó Henrikünkről és a többiekről (Aczél Endre „megnyert” és társai) nem elfeledkezve.
Ez – nyilván nem mindenkit összemosva mindenkivel – egy mindenre kapható társulat volt. Egyik szellemi vezetőjük Göncz Árpád, aki államfőként nekitámadt állítólagos barátjának, miközben utóbbi (Antall József) a halálos betegséggel harcolva éppen kórházban feküdt. Hogyan lehetett erre képes? Hol maradt a minimális emberség?
Közben az ország drámai helyzetben volt. A benzintartalék ijesztően alacsony. A szovjetek elzárták a csapokat. Zsaroltak, fenyegetőztek – ahogyan szoktak. Ismerős? És ekkor, amikor minden normális ember és hazafi összefogna, ekkor törtek a kormány ellen.
A hatalomért. Erről szólt a Taxisblokád. Meg a csalódásról. Hogy a rendszerváltozás borzasztóan nehéz volt.
Hogy ekkor már látszott: a rendszerváltás sem sikerült.
Tény, hogy Antall József jól vizsgázott. Végül sikerült legyőzni a lázadást. A legfontosabb: erőszak nélkül. A mi Majdanunk sikertelen volt. Nem omlott össze az ország. És sokan tanultak, tanultunk belőle.
Nézzék meg műsorunkat. A Taxisblokádról Szekér Nóra történésszel és Köbli Norbert forgatókönyvíróval, a Blokád című film szerzőjével beszélgettünk.