Bauerék és Eörsiék – ÁVH, Munkásőrség, Komplex, SZDSZ, DK, avagy a hálózati családok fényes ösvénye (Leleplezés a PestiTV-n)
A DK-s Bauer Tamás idén elérkezettnek látta az időt egy alapos történelemhamisításra: már-már áldozatnak állította be apját, az ÁVH néhai hírhedt alezredesét, Bauer Miklóst, akire ráragadt a „körmös Bauer” gúnynév. Valóban az volt? Saját jelentése szerint megpofozta és leköpte (!) a megkínzott Ries István minisztert. De benne volt sok-sok koncepciós ügyben, ártatlan emberek halálával járó játszmákban. Bauert Péter Gáborékkal együtt vették elő a kommunista hatalmi harcban, de a haja szála sem görbült: előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a Komplex külkeres vállalathoz került, ahol egy bizonyos Eörsi Mátyás lett a beosztottja. Ez az Eörsi volt az, aki a rendszerváltás után SZDSZ-képviselőként maga mellé vette az öreg Bauert az ügyvédi irodájába (ma már persze Eörsi is DK-s). De más egykori ÁVH-s is alkalmazott, Bárd Károly is Eörsi embere lett, Bárd az iroda képviseletében egy harmadik rettenetes figurát, a szintén ex-ÁVH-s Vajda Tibort képviselte a kilencvenes években egy egykori áldozat ellenében. Műsorunkban beszélgetőtársunkkal, Máthé Áron történésszel nemcsak az egykori „ÁVH-s baráti kört”, a két Eörsit és a két Bauert leplezzük le, de bemutatunk jó pár átmentett ÁVH-s gazembert. Például Komlós Jánost, Janikovszky Bélát, Kardos Györgyöt, Hárs Jenőt.
Bauer Tamás (DK, ex-SZDSZ) képviselő az év elején hosszú, nyilvános bejegyzéssel emlékezett meg az apjáról, Bauer Miklósra, aki jogász és az ÁVH alezredese volt. Bauer Tamás közfelháborodást keltő írásában mentegette az apját. „Kettős balszerencse kellett hozzá, hogy 1945-ben a Politikai Rendőrségre kerüljön, amiből később az ÁVÓ majd ÁVH lett” – írta például, következetesen tagadva, hogy Bauer Miklós részt volna a kínzásokban, a visszaélésekben.
Valóban így volt? Máthé Áron történésszel, a NEB elnökhelyettesével alaposan körbejártuk a témát.
Nyugodtan dolgozhatott ügyvédként
A szerecsenmosdatás nem újdonság: Bauer egykori SZDSZ-es, most már DK-s politikustársa, Eörsi Mátyás azzal bukott le a kilencvenes évek végén, hogy ügyvédi irodájában alkalmazza Bauer Miklóst. Akit csak úgy emlegettek: „a körmös Bauer”. Tény, hogy a Hit Rádió megszólaltatott egy leszármazottat, aki szerint nagyapját Bauer egészen embertelenül megkínozta.
Eörsi „szörnyű”, ám megoldott dilemmája
A '99–2000-ben a politikai áldozat szerepében tetszelgő Eörsi akkor így magyarázkodott a 168 Órának: „Bauer Miklós kezdő jogtanácsosi koromban évekig munkahelyi felettesem volt. Múltjáról még akkor sem tudtam, amikor ügyvédi irodámba hívtam társnak. A rendszerváltás után hallottam arról, hogy ávós volt. Szörnyű dilemmába kerültem, amelyet a mai napig sem tudtam megoldani.
Végül arra jutottam, ha a politika nem tudta ezt a kérdést kezelni, akkor Bauer Miklós magánügye, hogyan számol el a lelkiismeretével. Hetvenéves elmúlt, nincs jogom az egyébként kiváló jogászt megfosztanom attól, hogy szakmájában dolgozzék.”
Akkor kevesen értették, ma már még pontosabban látni, hogy miért. Nem könnyű olyan vezető ex-SZDSZ-es politikust találnunk, akinek szülei, nagyszülei ne lettek volna a rezsim élharcosai. Bauer mellett Pető Iván is ÁVH-s csemete, Demszky Gábor apja külkeres, nagyapja kominternes volt és így tovább.>
Bauer és a koncepciós ügyek
Bauer Miklós az ÁVH alezredesként szinte megszámlálhatatlan különböző koncepciós ügy részese volt. Az elvtársak az ötvenes évek felülvizsgálatai során természetesen csak azokkal foglalkoztak, amelyeknek kommunista vagy szociáldemokrata célpontjai voltak.
Közülük is a legismertebb Ries István tragédiája volt. A diktatúra felépítésében szerepet játszó Riest igazságügy-miniszterként verték agyon. Bauer Tamás szerint apja csak elkezdte a kihallgatását, de semmi felelőssége nincs az egészben. Az iratok persze mást mondanak.
Saját jelentése szerint Bauer leköpte és megpofozta az áldozatot
Részlet a Vizsgálati Főosztályon dolgozó Fekete Zsigmond áv. szds. 1955. január 31-i jelentéséből:
„Jelentem, hogy utasításra dr. Ries István vizsgálati anyagát áttanulmányoztam és az alábbiakat állapítottam meg: /Ries Istvánt 1950 Julius 7-én vette őrizetbe az ÁVH. <...>.” És most az eredeti szöveg:
A folytatás is hasonló:
Eörsi apja is hálózati ember volt
Szegény Eörsi Mátyás erről persze nem tudott – állítása szerint. Ezt persze nagyon nehéz elhinnünk. Sőt, leszögezhetjük, hogy valószínűleg Eörsi válaszának nagy része egyszerű hazugság.
A ma már DK-s, akkor még SZDSZ-es Eörsi a rendszerváltás előtt a Komplex Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott együtt az idősebb Bauerrel; utóbbi vezető jogtanácsos, a fiatal Eörsi jogtanácsos volt a hálózati cégnél, amelyben több volt ÁVH-s megfordult (Beszédes Károly, Bauer Miklós és Tihanyi Lajos biztosan).
Eörsi Mátyás nem véletlenül kerülhetett oda: apja, Eörsi Gyula a Rákosi-, majd Kádár-diktatúra ismert jogalkotója, jogásza volt,részt vett az 1956-os megtorlásban is. Előtte konzul volt Amerikában, nem mellesleg még a III/III.-nak is besegített.
A családi összefonódás szempontjából fontosabb, hogy egy időben az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott (1952 és 1956 között) – ugyanott, ahová a Péter Gábor-banda lefejezésével Bauer Miklóst is helyezték. És persze ugyanakkor.
Az öreg Bauer munkásőr lett
Természetesen maga Bauer is részt vett a szabadságharc elfojtásában, Kádár Jánosnak írt levelében így büszkélkedett:
És persze munkásőr lett.
Az ÁVH-sok ügyvédi irodája
Az Eörsik és Bauerek, avagy az „ÁVH baráti kör” – ahogyan Máthé Áron mondta nagyon frappánsan a műsorban.
Az akkor SZDSZ-es Eörsi Mátyás ügyvédi irodája gyakorlatilag az ex-ÁVH-sok menedéke volt: nemcsak Bauert, de Bárd Károlyt is alkalmazta, utóbbi is a rettegett erőszakszervezetnél kezdte. Bárd volt az, aki Eörsiék irodájának nevében elvállalta a szintén ex-ÁVH-s Vajda Tibor képviseletét. Utóbbinak az volt a baja, hogy amikor Ausztráliában fogorvosként (vagy fogtechnikusként) dolgozott, egykori áldozata felismerte és kínzással vádolta.
Amikor az ÁVH-s perli az áldozatot
Hogy még gusztustalanabb legyen az ügy: Vajda kezdte perelni az utóbbit.
Segítségére volt a BM-től egy bizonyos Császár Józsefné, az állambiztonság átmentett egykori alezredese, aki a Kádár-rezsim alatt a BM Személyzeti Csoportfőnökségének osztályvezetője volt.
Vajda egykori áldozata így emlékezett:
„Amikor itt felkerestem az illetőt, természetesen letagadta a múltját, mint azt a hatóságoknak is mondta: »Sohasem volt az ávón.« Családommal megbeszéltük az ügyet, és nyilvánosságra hoztam Vajda Tibor múltját. Több újság foglalkozott történetemmel, és az itteni 60 Minutes televízió két filmet készített. A filmezés részben itt, részben Európában, főként Magyarországon történt.
Vajda Tibor Budapestre utazott, és meg sem állt a Belügyminisztériumig, ahol Császár Józsefné segítségét kérte. Császárné »tartsunk össze, elvtársak« alapon azonnal segítő kezet nyújtott. Többek között kiadott Vajdának egy olyan írást, hogy 1950 és 1952 között (részben ez alatt az időszak alatt voltam kezelése alatt) »nem volt megengedett a gyanúsítottak bántalmazása«. <...>
A per kilenc évig tartott. Végül megnyertük.”
Komlós, Kardos, Hárs, Berkesi, Sarlós – átmentett tisztek
A műsorban szóba került több más átmentett ÁVH-s és katpolos – például Hárs Jenő (ÁVH, majd a Magyar Rádió elnöke), Komlós János (ÁVH, majd Mikroszkóp Színpad), Kardos György (Katpol, ÁVH, majd a Magvető Könyvkiadó vezetője), Berkesi András (Katpol, majd „író”, a Magvető sztárszerzője), Sarlós László (Katpol, BM hírszerzés, majd a Zeneműkiadó igazgatója), Janikovszky Béla (ÁVH, majd „körzeti orvos”), Bálint István (ÁVH, majd „tudományos kutató”) és persze Péter Gábor is (ÁVH, majd könyvtáros).
Péter Gábor állítólagos elmebetegségéről itt;
Berkesi András sötét múltjáról itt, itt és itt;
Kardos György őrült, bűnös szerelmi történetéről itt;
Janikovszky Béla kegyetlen tetteiről itt;
Sarlós László és megfutatott fia titkairól itt;
Komlós Jánosról meg itt írtam.
A vezető képen Bauer Tamás látható. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu
