Télen is megvédte a magyarokat a rezsicsökkentés

Miután a háború és a szankciók miatt drasztikusan megemelkedtek az energiaárak, 2022 augusztusától a magyar kormány változtatott a rezsicsökkentés szabályain: a rezsicsökkentett áram- és gázár csak az átlagfogyasztásig érvényes a lakosság számára, afelett egy új díjszabású, lakossági piaci árat kell megfizetni. A Real PR 93. márciusi közvélemény-kutatásaiban azt vizsgálta, hogy a fűtési szezon tapasztalatai hogyan alakították a rezsicsökkentés lakossági megítélését és az előzetes várakozásaikhoz képest hogyan alakultak a háztartások rezsiköltségei.

Az energiaválság legnehezebb, téli hónapjait megelőzően a magyarok többsége kételkedett abban, hogy a nyáron átalakított rezsicsökkentés beválthatja a hozzáfűzött reményeket. A háborús pesszimizmus és az energiaválság ellenére azonban a kormányzati intézkedés megítélése jelentősen javult a fűtési szezon alatt. Szeptemberben még a felnőtt lakosság 40 százaléka volt elégedett a kormány rezsicsökkentési intézkedéseivel, márciusban viszont már 49 százalékra nőtt az elégedettek aránya. Miközben negyedével nőtt a derűlátók köre, hatodával, 52 százalékról 44 százalékra csökkent az inkább elégedetlenek csoportja. A biztos szavazók körében még nagyobb fordulat történt, 44 százalékról 53 százalékra nőtt a kormány rezsicsökkentési intézkedéseivel elégedettek aránya, s 50 százalékról 42 százalékra csökkent az inkább elégedetlenek köre. A téli időszak számlái a rezsicsökkentés működőképességéről győzte meg inkább a fővárosiakat és vidékieket is. A budapestiek körében 35 százalékról 46 százalékra, a Budapesten kívül élők körében 42 százalékról 50 százalékra nőtt az elégedettek aránya, míg a kételkedők szeptemberi aránya a fővárosban 56 százalékról 44 százalékra, vidéken 51 százalékról 44 százalékra csökkent.

Ezt az optimista fordulatot segítik értelmezni az MVM hivatalos adatai, amelyek alapján a rezsicsökkentés megvédte a lakosság jelentős részét a háborús energiaáraktól. Február végéig a földgáz esetében a kibocsátott számlák közel 81 százaléka, a villamosenergia esetében a számlák 65 százaléka nem tartalmazott lakossági piaci áron elszámolt energiát. A fűtési szezon vége közeledtével a közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy az előzetes várakozásaikhoz képest a magyarok többségét nem érte kellemetlen meglepetés a fűtési szezon alatt. A felnőtt lakosság kétharmadának (65 százalék) nem lettek magasabbak az áram- és gázszámlái annál, mint amekkorára számított, ezen belül majdnem egytizednyien (9 százalék) egyenesen kisebb számlákat kaptak az utóbbi időben, mint ahogy azt előzetesen gondolták. A háztartások 56 százaléka a számításainak megfelelő összegű rezsiszámlákkal találkozott az elmúlt hónapokban. Nem éri el a lakosság harmadát (30 százalék) azok aránya, akiknek a rezsiszámlái magasabbak, mint amit korábban kalkuláltak.

Egymással megegyező képet mutat a kérdés vizsgálata fővárosi és vidéki bontásban: Budapesten és azon kívül egyaránt 65 százalék azok aránya, akiknek nem lettek magasabbak az energiaszámlái, mint amire előzetesen számítottak. Ezen belül azonban vidéken kétszer annyian vannak (10 százalék), akiket pozitív meglepetés ért, a vártnál alacsonyabbak a rezsiköltségei. Budapesten ez az arány 5 százalék. Ahogy az számos témában tapasztalható, az itt vizsgált kérdésben is jelentős különbségek vannak pártszimpátiák szerint: a Fidesz szavazóinak sokkal pozitívabb a véleményük, de még a baloldali szavazók körében is határozott többségben vannak azok, akiknek nem lettek a vártnál magasabbak a rezsiköltségeik (64 százalék). Az adatok alapján tehát a kormányellenes szavazók többsége is élvezi a rezsicsökkentés védőernyőjét az energiaválság ellen.

Forrás: Közlemény, fotó: MTI