A mai napig megosztja a jugoszláv utódállamok polgárait Josip Broz Tito személye. Megítélése lényegében az alábbi két végletet foglalja magába: nemzetük legnagyszerűbb fia és tanára vagy pedig egy mészáros, bűnöző és diktátor. A rendszerváltoztatás után fellángoló nacionalizmusok miatt Tito “nem kívánatos” személlyé vált az utódállamokban, később azonban a Tito-nosztalgia egyre inkább visszatért. A 20. Század Intézet nemrég adott közre elemzést az egykori jugoszláv kommunista vezető emlékezetéről.
Josip Broz Tito ismertségét a II. világháború alatti jugoszláv partizán csoportok vezetésének köszönhette. Az országon belüli etnikai feszültségek enyhítése érdekében Tito időszaka alatt, tehát 1980-ig a „testvériség és egység” mottójának megfelelően a nemzeti jelképek közterületen, valamint lakóházak erkélyein való kiállítása vagy a világháború alatti háborús bűnök felhánytorgatása tabuvá vált. Habár Tito meggyőződéses kommunista volt, szembeszállt a szovjet fennhatósággal és az „el nem kötelezett országok mozgalmának” vezetője lett. Ezzel a nyugati országok szimpátiáján túl rengeteg külföldi segélyt is elnyert, mellyel az ország lakóinak életszínvonalát tudták emelni. Halálát követően Jugoszlávia gazdasága romokban hevert, az etnikai ellenségeskedések pedig felszínre törtek. Az 1980-as évekre nyilvánvalóvá vált, hogy az országban uralkodó belső feszültségek újabb háborúhoz fognak vezetni, melynek végén Jugoszlávia hat különálló államra oszlott fel.
Tito mauzóleuma, a Virágház. Forrás: xxszazadintezet.hu
Nemzeti hős vagy bűnöző és mészáros?
A rendszerváltoztatás után Horvátországban és Szerbiában a politikai vezetés szintjén megkezdődött Tito alakjának és az általa képviselt politikai berendezkedésnek a negatív fényben való feltüntetése. A jugoszláv államot és a kommunista rendszert nyíltan károsnak titulálták. Tito nevét szinte mindegyik utódállam megpróbálta eltüntetni a közösségi terekből. Az embereket viszont mindig is megosztott a kommunista vezér személye. Van, aki nemzeti hősként, nagy tanítóként tekint rá, mások bűnözőnek, mészárosnak tartják. 2004-ben az ellentétek odáig fajultak, hogy az anti-Tito csoport tagjai robbanószert helyeztek el az egyik horvátországi szobor talapzata alatt, jelentősen megrongálva így az emlékművet.
A kommunista vezér még Nikola Teslát is előzi
Egy Bosznia-Hercegovinában 2000-ben megjelenő közvélemény-kutatásban Titót a résztvevők 59%-a „pozitív történelmi személynek” tekintette. 2004-ben publikálta a horvát Nacional hírmagazin „A legnagyobb horvát” című közvélemény-kutatásának eredményeit. A közel öt hétig tartó felmérésben nagyjából 8000 ember vett részt, a lista tetején a szavazatok 26,4%-ával foglalt helyet Tito, Nikola Tesla 20,7%-al követte. Ugyanebben az évben Szerbia és Montenegróban a DPA Agency News közvélemény-kutatásában azt a kérdést tették fel, hogy Ki az, aki a legtöbbet tette Szerbia jóhíréért az elmúlt 200 évben?
Tito mellszobra Labinban, az egyik első újonnan készített és nyilvánosan felavatott szobra a XXI. században. Forrás: xxszazadintezet.hu
A résztvevők 18%-a Titót nevezte meg, a horvát eredményekhez hasonlóan a második helyen itt is Nikola Tesla követte 14,2%-a. A felmérések eredményei jól tükrözik, hogy az átlagemberek merőben más képet őriztek meg Titóról, mint a politikai vezetés. A Tito halálát rövidesen követő délszláv háborúk nagy szerepet játszottak abban, hogy az utódállamok állampolgárai nagyobb hálával és elismeréssel tekintenek vissza a Tito alatti békeidőkre.
Megdöbbentő statisztika
A Gallup Intézet 2016-ban átfogó kutatást végzett. Azt kérdezték az utódállamok lakóitól, hogy előnyösnek vagy hátrányosnak tartják-e Jugoszlávia felbomlását. Az eredmény a táblázatban látható:
Forrás: xxszazadintezet.hu
A szerbeknél az elégedetlenség mögött óriási szerepet játszik, hogy nemzetük Jugoszlávia megszűnését követően elvesztette vezető szerepét a térségben. A felmérés azonban rámutat arra a tényre, hogy azon országok lakói, melyek azóta az Európai Unió tagjai lettek (Horvátország és Szlovénia) sokkal inkább a nemzetük javára történő eseményként gondolnak a föderáció felbomlására.
Bár a XXI. század első felében tanúi lehettünk újabb és újabb Tito-szobrok felavatásának, Jugoszlávia első emberének személyi és politikai megítélése nemhogy utódállamonként, de az országokon belüli tartományokban is megosztó. A Tito alakja körüli nézeteltérések megoldása még valószínűleg évekig, ha nem évtizedekig el fog húzódni.
Forrás: xxszazadintezet.hu
Nyitó kép: Josip Broz Tito. Forrás: moszkvater.com
Az eredeti tanulmány itt érhető el: https://www.xxszazadintezet.hu/tito-emlekezete-a-jugoszlav-utodallamokban/
fanni
2022-12-30 at 12:50
Mindkettő egyszerre. Nézőpont kérdése.
füredi46
2022-12-29 at 11:58
Gátlástalan bűnöző volt és tömeggyilkos. Nem szorul különösebben bővebb magyarázatra, ez történelmi tény ma már.
egresi istván jános ernő
2022-12-29 at 09:33
Bocsánat, az első idézésem forrása, helyesen:
https://veritasintezet.hu/storage/files/2020/nagodbaR%C3%A9szlet2.pdf
egresi istván jános ernő
2022-12-29 at 09:31
Jugoszlávia?
Idézek, mert az alábbiak önmagukért beszélnek:
Deák Ferenc, a magyar-horvát kiegyezési tárgyalások kapcsán, a horvát tárgyalópartnerek egyikének, Jovan Živkovićnak ezt mondta:
„Tudom, hogy Horvátországban valamiféle délszláv birodalomról álmodoznak. (…) Ha ez valaha is megvalósul – jegyezze meg –, annak a központja nem Zágráb, hanem Belgrád lesz.” (chrome-extension://efaidnbmnnnibpcajpcglclefindmkaj/https://veritasintezet.hu/storage/files/2020/nagodbaR%C3%A9szlet2.pdf)
„A jelen pillanat óriási horderejű, mivel Oroszország el van szánva arra, hogy elmenjen a legvégsőkig és történelmi tettet hajtson végre. Nézetem szerint, ragyogó alkalom kínálkozik számunkra, hogy az eseményt okosan használjuk ki és megvalósítsuk a szerbek teljes egyesülését. Ezért kívánatos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia megtámadjon bennünket.”
Spaljaković, szentpétervári szerb követ Belgrádba, 1914. júliusban küldött táviratából.
Forrás: Elisabeth Heresch: II. Miklós. Gyávaság, hazugság, árulás. Az utolsó orosz cár élete és halála, Budapest, 1995.
(Az “esemény” célzás a szarajevói merénylet miatti ultimátumra.)
Királytigris
2022-12-28 at 18:55
Tito egy terrorista, gyilkos gazember. A titói partizán csürhe a szovjet Vörös Hadsereg mögött a Bácskában 45 ezer fegyvertelen ártatlan magyart kínzott meg, majd mészárolt le. Titonak és terrorista partizán csürhéjének a bűne égbe kiálltó, és soha meg nem bocsátható!
Sajnos Tito partizánkodását a Kállay kormány is elősegítette, azzal, hogy a Magyarországon éjjel átrepülő szovjet szállítórepülőgépeket(Ezt nevezték “Tito vonatnak”) a magyar vadász légvédelem nem lőtte le, hanem hallgatólagosan átengedték, remélvén a Szövetséges Hatalmak későbbi jóindulátában. Ha akkor Tito utánpótlását elvágjuk, akkor a német partizánvadászok elfojtották volna a partizánkodást, ergo nem lettek volna titoi partizánok a szovjet Vörös Hadsereg hátában és elmaradtak volna a mészárlások Bácskában.
Tanulság: Az ellenség jóindulatában SOHA NE BÍZZ!!!
csakafidesz
2022-12-28 at 17:55
Tito egy gazember volt, de a Nyugat kedvence lett.
obsitos
2022-12-28 at 16:39
Gyerekkoromban (’50-es évek) Tito “Láncos kutya” volt, aknazárak és bunkerek épültek a Délvidéken.
Mindig ez a qrva hiszti, ha nem passzol valami a saját ideológiához !
A mostani vezetés messze a legjobb a középkor óta, aki vitatja, lelke rajta.
(Mindenkit békén hagyni, de minket is hagyjanak boldogulni!)
TS
2022-12-28 at 15:54
Egy bűnöző és mészáros, aki nemzeti hős lett. Nem az első a délszlávok történelmében.
amintazvagyon
2022-12-28 at 15:41
“A rendszerváltoztatás után fellángoló nacionalizmusok miatt”-ne tévelyegjünk és ködösítsünk!-a szovjetunió bedöntésével együtt az egyesült államok szította fel közép-kelet európában a nacionalizmusokat!egymásra usztott
egymásra acsarkodó,egymástól tartó kisebb országok fölött sokkal kényelmesebb uralkodni-a szándékosan keltett
megosztottság miatt nem tud kialakulni ellenállási góc.Ezért választották szét pl a cseheket és a szlovákokat!
Jugoszlávia a keleti blokkon belül kivételes hely volt ahol Tito-minden kommunistasága mellett-kivívott egyajta
szuverenitást és tekintélyt.Ezért tudott ott egy ellenállási góc kialakulni az amerikai hódítással és agresszióval szemben.Jugoszláviát nem is tudták elfoglalni korrupióval,fenyegetéssel,soros-féle trükkökkel-hanem
csak felfegyverzett albán terroristákkal és bombázással.
ViAM
2022-12-28 at 15:37
Tito halála után, – akik őt jól ismerve azt állították, hogy a hegyi harcokban meghalva, egy angol alterego ugrott a helyére, s ő uralta a térséget a nevén – az ellenségeskedés fő célpontjává az egykoron szépséges Jovánka (felesége) vált. Jó ízlése volt a nagy nőlapátolónak…
Ám, akik szembe fordultak Titoval és átszökdöstek börtön és halál elől menekülve Magyarországra – hosszú időre nem jártak jól, mert itt viszont internálótábor várt rájuk, ahol egyetemi rabtársaiktól tanulták meg tökéletesen magyarul és igen sokra vitték a szabadulásuk után, ám lélekben szerbek maradtak, illetve horvátok, halálukig egymást fenyegetve. Érdekes sorsokat lehetett általuk megismerni.