Tíz éve robbant ki a balliberális oldal legnagyobb korrupciós ügyének tartott BKV-botrány, aminek köszönhetően az OLAF jelentése szerint 170 milliárdos kárt okozhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A fő felelősök megúszták a felelősségre vonást, de a vádlottak padjára ültetett Hagyó Miklósék is nevetve távoztak végül a bíróságról. A BKV-üggyel kapcsolatban felmerült Demszky Gábor egykori budapesti főpolgármester, valamint Puch László, volt MSZP-pénztárnok neve is, igaz, utóbbi szerint a Hagyó-ügyben Gyurcsány Ferencnek is lehetne mondanivalója.
Tíz éve, 2009. második felében robbant ki a baloldal legnagyobb korrupciós ügyének tartott BKV-botrány, miután napvilágot látott, hogy a Hagyó Miklós, akkori főpolgármester-helyettes által felügyelt BKV-nál hiába fizettek ki – prémiumokkal együtt – mintegy százmillió forintot végkielégítésként a BKV személyzeti vezetőjének egy évvel korábban, Szalainé Szilágyi Eleonóra még 2009 nyarán is a fővárosi közlekedési társaságnál dolgozhatott. Nem ő volt az egyetlen. A sorozatos végkielégítési botrányok oda vezettek, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) különösen nagy vagyon hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanújával nyomozni kezdett, majd 2009. végén kezdődtek az első letartóztatások, 2010 februárjára pedig már 12-re nőtt a gyanúsítottak száma. A nyomozás adatai szerint a legfelső szinten Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és Mesterházy Ernő főpolgármesteri tanácsadó, Demszky Gábor mindenese állt, akik befolyásukat latba vetve utasították – közvetlenül, vagy a középső közvetítői szinten keresztül közvetve – a BKV vezetőit, középvezetőit a szükségtelen és indokolatlan szerződések megkötésére, amivel milliárdos kárt okozhattak Budapestnek.
Hagyó nevetve távozott a bíróságról
A középső, közvetítői szinten, felbujtói minőségben a vád szerint hárman szerepeltek: Tóthfalusi György, a BKV igazgatóságának egykori SZDSZ-es elnöke, Horváth Éva, Hagyó volt szóvivője és Lelovics Ottó, Hagyó egykori kommunikációs igazgatója. Horváth Évát fiktív munka után járó bér felvételével is meggyanúsították. A legalsó, végrehajtói szinten helyezkedtek el a BKV volt vezérigazgatói (Antal Attila, Balogh Zsolt), volt helyetteseik (Szalainé Szilágyi Elelonóra, Regőczi Miklós, Bolla Tibor és társaik) valamint a főosztályvezetők (Zelenák Tibor, Vitéz Ágnes). A volt szocialista főpolgármester-helyettest – két munkatársával együtt – rögtön mentelmi joga elvesztése után, 2010. május 14-én vették őrizetbe, majd május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba. Azóta a BKV-ügy ezen része jogerősen lezárult, a felelősségre vonások elmaradtak, hiszen a vádlottak felmentéssel, vagy felfüggesztett szabadságvesztéssel megúszták az eljárást. Hagyó emellett a vesztegetés vádját is megúszta, hiszen a 15 millió forinttal teletömött Nokia-dobozos kenőpénz átvételét sem sikerült bizonyítani. Pedig Balogh Zsolt, a BKV volt vezérigazgatója nyomozati szakban részletesen beszélt a Hagyó Miklós utasítására megkötött szerződésekről és nokiás dobozban átadott milliókról. Később a bíróság előtt ezt a vallomását visszavonta. Azóta sem tudni, mi lett a szétlopott BKV-vagyon sorsa, noha a vádiratban szereplő Hagyó-féle vesztegetés csak a jéghegy csúcsa lehetett, amit mi sem bizonyít jobban az a kétmilliárdos vesztegetés, amit az ugyancsak SZDSZ-közeli Hatvani-Szabó Jánoshoz kötöttek. Antal Attila vallomásában arról beszélt, hogy a Hagyó Miklós által közvetítőnek kijelölt Hatvani-Szabó János a jelenlétében kétmilliárd forint kenőpénzt kért a Swietelsky Építő Kft.-től azért, mert BKV-s belső információkkal hozzásegítették a céget a 4-es metró 40 milliárdos belsőépítési tenderének megnyeréséhez. A nyomozás megállapította, hogy a Swietelsky nyert, megpróbálták lekövetni a számlamozgásokat, de az ügyben kellő bizonyíték hiányában elmaradt a gyanúsítás. A cég mindent tagadott.
Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes az ellene és társai ellen hűtlen kezelés, hivatali visszaélés bűntette és más bűncselekmények ügyében indult per másodfokú tárgyalásán a Szegedi Ítélőtábla tárgyalótermében 2017. szeptember 7-én. MTI Fotó: Rosta Tibor
Puch: BKV-ügyben Gyurcsánynak is lehetne mondanivalója
Noha a vád komoly bűnszervezetről szólt, azt már a nyomozás lezárása után többen kifogásolták, hogy a rendőrség, majd később, 2010 májusától nyomozást folytató Központi Nyomozó Főügyészség nem varrt el minden szálat az ügyben, így több olyan személy nem került a vádlottak padjára, akiknek lehetséges, hogy ott lett volna a helye. Horváth Éva, Hagyó volt sajtósa az Index.hu által megszerzett vallomásában például azt állította, hogy Puch László, az MSZP egykori nagyhatalmú pénztárnoka három nagy fővárosi közműcég (Főtáv, Vízművek vagy az FKF), valamint a BKV, az MVM Puch politikai befolyására, nyomására hirdetett a politikus – strómanokon keresztül irányított – cégeinél, a befolyt bevétel egy részét pedig pártfinanszírozásra fordították. A nő két ilyen céget nevezett meg, a Media Magnet Kft.-t és a Stop.hu újságot kiadó OPT Kft.-t. Horváth Éva azt is elmondta a nyomozóknak, hogy Puch, illetve beosztottjának irodájában van egy-egy páncélszekrény, amiből „illegális kifizetéseket teljesítettek”. A Media Magnettel kapcsolatban Regőczi Miklós volt kommunikációs igazgató is azt vallotta a rendőrségen, hogy ez a cég Puch László érdekeltségébe tartozik, és 20 millió forintos megbízást kellett szerezni a vállalkozásnak. Puch egy interjúban részben Gyurcsányra tolta a BKV-botrány felelősségét, mivel szerinte “Hagyó Miklós ügyében Gyurcsány Ferencnek is lehetne mondanivalója”.
Demszkynek megüzenték: tűnjön el az országból
Azt is érdemes megemlíteni, hogy a BKV-ügy Demszky Gábor volt budapesti polgármestert is „karcolgatta”, ráadásul Antal Attila volt vezérigazgató is arról beszélt egy korábbi interjúban, hogy Hagyó mellett Demszkynek is megvoltak a lobbistái a vállalatnál, de arra is utasította, hogy egy bizonyos üzemanyag-adalékot rendeljen meg egy cégtől. A beszerzés több tízmillió forintba került, az adalékról pedig utóbb kiderült, hogy 98 százalékban gázolajat tartalmaz, és „talán nem árt”. Antal beszélt arról is, hogy Demszky a Sawyer-Miller Group BKV-s kommunikációs megbízásának kibővítése miatt is személyesen járt közben nála. Ez az a cég, amelyik a főpolgármester kampányait bonyolította. Demszky a BKV-s letartóztatások kapcsán egy interjúban maga is elismerte, hogy figyelmeztetést kapott a magyar igazságszolgáltatás legfelsőbb berkeiből: azt tanácsolták neki, hogy tűnjön el az országból, mert első számú célponttá vált. Végül azonban a volt főpolgármester megúszta a felelősségre vonást.
Demszky Gábor volt főpolgármester a Budai Liberális Klub Alapítvány rendezvényén, amelyet az Európai Csalás Elleni Hivatalnak (OLAF) a budapesti 4-es metró beruházásáról szóló jelentéséről tartottak Budapesten. Felesleges volt aggódnia. MTI Fotó: Kovács Tamás
Százmilliárdos kár
Mindez csak a jéghegy csúcsa volt, hiszen 2017 elején a Miniszterelnökség a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban még 2017 elején tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen, miután az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, hogy a metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el. Az OLAF szerint többszörösen felmerült az Európai Unió pénzügyi érdekei megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja. A fejlesztéshez 76 milliárd forintot használtak fel a Közlekedési Operatív Program terhére, ebből 59 milliárd forint volt az Európai Unió hozzájárulása. Az OLAF szerint a szabálytalan szerződések a teljes összeg mintegy 60 százalékát, azaz közel 280 milliárd forintot érintenek, és összesen 166,9 milliárd forint kárt okozhatott Budapest és az ország akkori, MSZP-SZDSZ-es vezetése. A jelentés által feltárt visszaélések a 2004 és 2010 közötti balliberális kormánykoalícióhoz, illetve az akkori budapesti városvezetéshez köthető. Az okozott kár 95 százaléka mindössze öt szerződéshez kapcsolódik.
Szinte minden nyomozást megszüntettek
A Miniszterelnökség és a később Tényi István által tett feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbította, amely 2017. január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd azt – hatásköri és illetékességi okból – áttette a Fővárosi Főügyészségre. A Fővárosi Főügyészség az iratokat megvizsgálta, majd a nyomozás teljesítésével a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályát bízta meg. A nyomozás célkeresztjében a 4-es metró beruházáshoz kapcsolódó – elsősorban építési és tanácsadói – szerződések, valamint a projektmenedzsmenttel kapcsolatos kérdések, döntések voltak, de két évvel később megszüntették az eljárást. Ez alól egyedül a Siemens-ügy kivétel, amit az alapügytől elkülönítettek, majd április 11-én egy évre felfüggesztették a nyomozást arra hivatkozva, hogy olyan új információk derültek ki, amely szerint külföldön rendelkezésre álló adatok segíthetik a nyomozók munkáját, ezért a magyar hatóság bűnügyi jogsegély keretében a német igazságügyi szervekhez fordult. Azért döntöttek a felfüggesztés mellett, mert a jogsegély megérkezése hosszabb időt vehet igénybe. A Siemens, amely a metró áramellátó és vonatvezérlő rendszerét építette ki, 31,7 milliárd forintért dolgozott. Az OLAF szerint a szervezet bennfentes információkhoz jutott, ez segítette a tender megnyerésében. Az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) egyszer már 2011 és 2013 között fontosabb ügyekben intézkedésre hivatott hivatalos személy által elkövetett vesztegetés gyanúja miatt eljárást indított, ám bizonyítottság hiányában a nyomozást felfüggesztették, és csak az OLAF jelzésére, négy évvel később porolták le az aktákat. Elsőként az ügyben az Európai Beruházási Bank tett feljelentést, amiben többek között az szerepelt, hogy a Siemens AG az MSZP volt pénztárnokához, Puch Lászlóhoz köthető Media Magnet Kft.-n keresztül 331 millió 200 ezer forintot osztott szét a szerződés megkötésében befolyással rendelkezők és döntéshozók, a város politikusai, független mérnökök és a BKV alkalmazottai között ösztönzésként.
Medgyessy Péter és felesége, Csaplár Katalin a Tadzs Mahal előtt. MTI Fotó: Illyés Tibor
Az Alstom-ügyben vádat emeltek
A Siemens-ügyhöz hasonlóan, ugyancsak külön eljárásban vizsgálták az Alstom-botrányt, amivel összefüggésben április elején emelt vádat négy személy ellen a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF). A korrupciós ügy vádlottjai között egyetlen közszereplő sincsen, így a balliberális politikusok megmenekültek a felelősségre vonástól. Ebben az ügyben azután indult vizsgálat, hogy 2010-ben az Állami Számvevőszék átvilágította a 4-es metró beruházását és a járműbeszerzéseket. A számvevőszék jelentése szerint a beruházással a magyar államot és a fővárosi önkormányzatot jelentős vagyoni hátrány érte. Akkor hűtlen kezelés miatt az új városvezetés és a számvevőszék is feljelentést tett. Azóta az is kiderült, hogy az Egyesült Királyság Jelentős Csalások Elleni Hivatala eddig négy Alstom-vezetőt vádolt meg azzal, hogy 2006 januárja és 2007 októbere között bűnszervezet tagjaként összesen 2,3 millió eurónyi összeget juttattak a BKV tisztviselőinek, illetve az üzlet megkötésében közreműködő ügynököknek, hogy befolyásolják a Budapesti Közlekedési Vállalatot a francia társaság metrószerelvényeinek megvásárlása érdekében.
Születésnapi ajándék
Az Alstom-ügyben a négy vádlott egyike Medgyessy Péter volt miniszterelnök egykori bizalmasa, T. Károly. Medgyessy éppen neki adta el a Medgyessy Tanácsadó Kft.-ben lévő tulajdonát. Bukását követően az ex-miniszterelnök – már mint utazó nagykövet – ismét tanácsadói bizniszbe kezdett, és megalapította az M. P. Európa Tanácsadó Kft.-t. Ez azért fontos körülmény, mert ennek a cégnek a segítségével vásárolta vissza magát T. Károly mellé a Medgyessy Tanácsadóba, amely akkor már AssistConsult néven működött. Az pedig csak hab a tortán, hogy a volt miniszterelnök érdekeltsége két részletben csaknem hatszázezer eurót zsebelt be az Alstomtól. Hogy pontosan miféle ellenszolgáltatás fejében, azt egyelőre nem tudni, ám tény: az összeg egy része Medgyessy feleségének a számláján landolt, születésnapi ajándék címén. De Borbély Lénárd, a metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes fővárosi bizottság volt elnöke portálunknak korábban arról is beszélt, hogy Demszky Gábor, Budapest volt vezetője közvetlen utasításokat adott a 4-es metróval kapcsolatos ügyekben.
Vezetőkép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS