Pesti Srácok

Putyin 85 százalék felett kapott az exit poll és a részeredmények alapján – Máris elkezdődött az üzengetés és a fenyegetőzés

Putyin 85 százalék felett kapott az exit poll és a részeredmények alapján – Máris elkezdődött az üzengetés és a fenyegetőzés

Az exit poll eredmények szerint nem született váratlan eredmény az orosz elnökválasztáson. A győztes a vártaknak megfelelően Vlagyimir Putyin, aki a legutóbbi választáson megszerzett eredményéhez tíz százalékot javított, a jelek szerint tehát a háború nem hogy csökkentette, hanem növelte az orosz elnök népszerűségét.

Vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő a szavazatok 87,8 százalékával az elnökválasztáson - közölte a vasárnapi urnazárás után kiadott exit pollban az állami Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM). A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a szavazatok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Lemonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta.

Elkezdődött az üzengetés

A Nyugat választásokba való beavatkozás hagyományos módszerei mellett áttért a megfélemlítés taktikájára - jelentette ki Vaszilij Piszkarjov, az orosz parlament alsóháza külföldi beavatkozást vizsgáló bizottságának elnöke az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) moszkvai tájékoztatási központjában.

PestiSracok facebook image

"A hagyományos beavatkozási módszerek mellett a Nyugat áttért a megfélemlítés, az aktív pszichológiai befolyásolás taktikájára. Ilyen korábban nem volt, vagy ha volt is, de nem ilyen mértékben és nem ilyen agresszivitással. Terrortámadásokkal és szabotázsakciókkal kapcsolatos fenyegetések jelentek meg, és a szavazás időszakához közeledve jelentősen megnőtt az Oroszországi Föderáció határmenti és más régiói elleni dróntámadások intenzitása" - mondta Piszkarjov. A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy március 8-án "egy tucatnyi NATO-nagykövetség, mintegy vezényszóra" bejelentette, hogy orosz városokban magas a terrorfenyegetettség szintje. A bizottsági elnök szerint ezzel pánikot, félelmet és bizalmatlanságot akartak kelteni a polgárok, az Oroszországba látogatók és a külföldi megfigyelők körében, közvetlenül a választások előtt.

Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság (CIK) elnöke azt mondta, hogy több külföldi megfigyelőt országa hatóságai következményekkel fenyegettek meg arra az esetre, ha rész vállalnak az orosz elnökválasztás lebonyolításában. Piszkarjov úgy vélekedett, hogy az orosz választó már immunissá vált a beavatkozás "hagyományos" módszerével, vagyis azzal szemben, hogy külföldi politikusok, sajtóorgánumok, nem kívánatos nem kormányzati szervezetek és külföldi ügynökök megpróbálják lejáratni az orosz választási rendszert. A képviselő szerint az idegen ügynökök, a részvétel csökkentésének szándékával, az elnökjelöltek szóróanyagainak megsemmisítése mellett odáig mentek, hogy - főleg a tavaly elcsatolt területeken - gyerekeket arra biztattak, rejtsék el a szüleik igazolványát, hogy ne tudjanak elmenni voksolni. Gennagyij Aszkaldovics, az orosz külügyminisztérium választásokkal foglalkozó bizottságának helyettes vezetője, nagykövet a TASZSZ-nak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy az orosz elnökválasztásba "az összes barátságtalan ország" beavatkozik élen az Egyesült Államokkal és Németországgal. A diplomata szerint Berlin a civil szervezeteken és a médián keresztül próbál beavatkozni a választásokba, a kampány és az egész folyamat megkérdőjelezésével.

- mondta Aszkaldovics.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője vasárnap a Telegramon felszólította a moszkvai brit nagykövetséget, hogy hagyjon fel Oroszország arra való jogának eltagadásától, hogy választásokat tartson a Krímben és az "új régiókban". Kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a missziót vezető Nigel Casey nagykövetet ismét be fogják kéretni az orosz diplomáciai tárcához. Azt javasolta, hogy Nagy-Britannia foglalkozzon inkább a Falkland- (Malvín-) szigetek hovatartozásának nemzetközi jogi aspektusaival.

A lengyel külügy is megszólalt

Az orosz elnökválasztás demokratikus szavazást megakadályozó körülmények között zajlott, és nem minősíthető törvényesnek, valamint szabadnak és tisztességesnek sem - olvasható a varsói külügyminisztérium honlapján vasárnap este közzétett állásfoglalásban.

Péntektől vasárnapig Oroszországban "úgynevezett elnökválasztást rendeztek" - fogalmaztak a lengyelül, angolul és oroszul is közzétett dokumentumban. Az oroszországi elnökválasztás a társadalommal szembeni "rendkívüli megtorlás" közepette zajlott, ami megakadályozta, hogy a választópolgárok szabad és demokratikus döntést hozzanak - írták. A varsói külügyi tárca a nemzetközi jog megsértésének minősítette, hogy a szavazást Ukrajna "ideiglenesen megszállt területein", valamint a moldovai Dnyeszteren-túli régióban és a Georgiához tartozó Dél-Oszétiában és Abháziában is megtartották. "Az ilyen +választás+ nem tekinthető törvényesnek, szabadnak és tisztességesnek", Lengyelország soha nem fogja elfogadni az ezeken a területeken tartott voksolás lebonyolítását és eredményeit - hangsúlyozták.

A dokumentumban az ellen is tiltakoztak, hogy Moszkva nem tette lehetővé a független orosz megfigyelők, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek jelenlétét a választási folyamat során.

Zelenszkij is üzent

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint "semmilyen legitimitása sincsen" Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz elnök újabb választási győzelmének.

"Ennek a választási csalásnak nincs legitimitása és nem is lehet" - hangoztatta az ukrán államfő vasárnap esti videóüzenetében. "Ennek a személynek (Putyin) a hágai vádlottak padján a helye, erről kell gondoskodnunk, és mindenkinek, aki az életet és a tisztességet becsüli a világon" - tette hozzá. Zelenszkij szerint Putyin az utóbbi napokban egy újabb választási színjátékot rendezett meg. "Mindenkinek a világon egyértelmű, hogy ez a figura, mint már oly gyakran a történelemben, egyszerűen hatalomittas és mindent megtesz, hogy élete végéig kormányozhasson" - mondta. "Nincs olyan aljasság, amit ne követne el, hogy ezzel meghosszabbíthassa saját hatalmát" - tette hozzá. Zelenszkij az ukrajnai háborúra tekintettel igazságot követelt. "Igazságos megtorlásra van szükség mindazért, amit orosz gyilkosok elkövettek Putyin élete végéig tartó hatalmáért" - hangoztatta. "Csak egyvalamitől fél, az pedig az igazságosság" - tette hozzá.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Gavriil Grigorov

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.