Gyalázatos évforduló a mai: tizenhárom esztendeje ezen a napon tüntette ki Demszky Gábor akkori SZDSZ-es főpolgármester Budapestért-díjjal Gergényi Pétert. A budapesti főkapitány még a Főváros Közbiztonságáért érdemérmet is átvehette. Demszky így hálálta meg Gergényinek, hogy a főrendőr brutálisan szétverette a Gyurcsány távozását követelő tüntetőket, illetve a Fidesz október 23-ai megemlékezésének résztvevőit.
Gergényi Péter 2006. november 17-én vette át a Budapestért-díjat Demszkytől. Magánál a díjnál csak az indoklás volt pimaszabb, vérlázítóbb. Eszerint Gergényi az elismerést
a főváros közbiztonságának megszilárdítása érdekében végzett intenzív és innovatív munkájáért
kapta. Az egykori budapesti rendőrfőkapitánynak Főváros Közbiztonságáért érdemérmet is adtak, aminek indoklása sem kevésbé aljas:
A főváros rendvédelmének és közbiztonságának megteremtésében vállalt kiemelkedő és sikeres vezetői tevékenysége elismeréseként.
Történt mindez néhány nappal a rendszerváltás utáni Magyarország történetének leggyalázatosabb eseménysora, az őszödi beszédet követő tüntetések szétverése, utcai embervadászatok, szemkilövetések, ártatlan emberek tucatjainak jogtalan bebörtönzése után!
Még az akkori időszak elképesztő balliberális médiadiktatúrája közepette sem lehetett teljesen szőnyeg alá söpörni a véres rendőrterrort, a rengeteg súlyos sérülést, a Rádió udvarán történt kínzásokat, a gumilövedékek miatti tizennégy szemsérülést. (A szemsérültek közül négyen végleg megvakultak a fél szemükre, hármuknak a nevét a közvélemény is megismerhette: Nagy Lászlóét, Kenéz Károlyét és Csorba Attiláét. Utóbbinak a másik, épen maradt szeme alapból is annyira gyenge volt, hogy gyakorlatilag teljesen megvakult, munkáját elvesztette, súlyos depresszióba zuhant, és néhány évvel később öngyilkos lett.) Ha jobboldali kormány követne el tizedekkora gyalázatot, bevonulna Magyarországra az ENSZ és a NATO. Balliberális kormányzás alatt viszont bármit lehet. Brüsszel tojt az egészre. Szó sem volt gyülekezési szabadság megsértéséről, civilekről, diktatúráról, jogállamról, fékekről és ellensúlyokról. Brüsszel haveri bábkormánya volt hatalmon akkor Magyarországon, ezért hát az unió lapított. Az egy szem Hajós Andráson kívül nem nagyon akadt senki az akkori kormánypárti holdudvarban, aki Gyurcsány távozását követelte volna.
Gergényi pár nappal a 2006. október 23-ai véres rendőrterror után kérte nyugdíjazását. Ám Demszky mérhetetlen aljasul személyesen könyörgött a főkapitánynak, maradjon hivatalában. Sőt, levélben fordult Gyurcsányhoz, kérlelve, ne fogadja el a rendőrfőnök nyugdíjazási kérelmét. Ezzel Demszky leköpte mindazokat az áldozatokat, akiket 2006 szeptemberében és 2006. október 23-án Gergényiék utasítására megvertek; megalázta mindazokat, akik maradandó sérüléseket szenvedtek.
Apró szépségtapasz, hogy 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés fideszes többsége visszavonta Gergényi Péter díszpolgári címét és a Demszky által adományozott kitüntetéseket is. Ugyanakkor máig be nem gyógyult seb, hogy a 2006 őszi véres rendőrterror felelőseit, az akkori rendőri és politikai vezetőket nem büntették meg, nem indult ellenük eljárás terrorcselekmény miatt, noha Balsai István volt fideszes parlamenti képviselő jelentése szerint fölvethető ennek a bűncselekménynek a gyanúja.
Csupán a tévészékház ostrománál elkövetett „szakmai” hibák miatt kaptak ketten kisebb büntetést: egyikük, Gergényi Péter mindössze 400 ezer forintos pénzbüntetéssel megúszta, hogy nem rendelt el időben riadót. A szemkilövetések elkövetőit és a sörétes puskák használatára, a fejmagasságban tüzelésre parancsot adókat viszont nem tudta beazonosítani az ügyészség. A rendőri bántalmazások elkövetőit zömében azért nem tudták megbüntetni, mert parancsnokaik utasítására maszkban, azonosító szám nélkül tomboltak. Nem véletlenül küldték őket így az utcára Gergényiék: a cél éppen az volt, hogy szabadon, későbbi jogkövetkezmény nélkül megfélemlíthessék a Gyurcsány távozását követelő tüntetőket.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS