Több mint tíz éve nem lehet dohányozni a kocsmákban, az éttermekben, de a parlamentben sem

Bár a dohányzás Krisztus előtti időkre nyúlik vissza, Európába pedig a franciák hozták be az eredetileg Dél-Amerikából származó, “barna aranynak” is nevezett dohányt, ma már világszerte küzdenek azért, hogy ne terjedjen a használata. Nem véletlen, hogy 1988. május 31. óta Dohányzásellenes Világnap is van, amit az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezett. Magyarországon pedig a nemdohányzók védelméről szóló törvényt 2011-ben módosították, ennek értelmében pedig 2012- január elseje óta nem lehet dohányozni a legtöbb zárt helyen, például a kocsmákban és a szórakozóhelyeken, ami korábban szinte elképzelhetetlen volt. Ez viszont hozzájárulhatott ahhoz, hogy egyre kevesebben dohányoznak kishazánkban. Manapság viszont az tűnik szürreálisnak, hogy még a nyolcvanas években is lehetett a magyar televíziós műsorokban valamint a parlamentben is bagózni.

A dohányosok manapság úgy érezhetik üldözve vannak, ugyanis már az sem biztos, hogy az ember a szabad ég alatt áll rágyújthat, de nem volt ez mindig így. Korábban mondhatni a kultúránk része volt a dohányzás, a társasági életet mindig körbelengte a füst. Olyannyira elfogadott volt a cigarettázás, hogy konkrétan mindenhol lehetett pöfékelni, a munkahelyi irodában, kocsmában, az éttermek kijelölt helyein, de még a televíziós műsorok alatt és a parlamentben is volt erre lehetőség.

Budapest, 1994. június 28.
Horn Gyula választott miniszterelnök (b) és Katona Béla szocialista képviselő beszélget a Parlament folyosóján az Országgyűlés alakuló ülésének szünetében.
MTI Fotó: Kovács Attila

Budapest, 1982. április 14. Kelemen Endre szerkesztő-mûsorvezető, Bokor Péter rendező és Baló György műsorvezető interjúját készíti elő a 25 éves Magyar Televíziót bemutató tévésorozat forgatásán Horváth Ádám rendező. MTI Fotó: Friedmann Endre

Bár a dohányzást a kezdetektől fogva bírálták, mégis elterjedt. A német tudósok azonban hamar (1920-ban) rájöttek a tüdőrák és a dohányzás közötti kapcsolatra, ez vezetett az első dohányzásellenes kampányhoz. Ennek ellenére a filmekben hosszú-hosszú éveken keresztül propagálták a dohányzást, elég csak a világsztár, Sharon Stone híres bugyivillantós kihallgatására gondolni az Elemi ösztön című filmben vagy épp Bruce Willis szerepére az Utolsó cserkészben. Halkan jegyzeném meg, hogy manapság a filmekben a kábítószerhasználatot népszerűsítik, nem csoda, hogy egyre több országban tesznek javaslatot például a marihuána dekriminalizálására vagy a drogok kisebb mennyiségben való használatának engedélyezésére. 

Sharon Stone az Elemi ösztön című filmben

Az írek léptek először, mi 2012-ben csatlakoztunk

Mivel rengetegen halnak meg a dohányzás miatt, elsőként az Európai Unióban Írország volt az az ország, amely drasztikus lépést tett a visszaszorítás érdekében. 2004-ben hoztak egy dohányzásellenes rendeletet, melynek értelmében a nyilvános zárt helyeken megtiltották a dohányzást. Bár a pubok tulajdonosai kérték az egészségügyi minisztert, hogy engedje meg, hogy kijelölt helyeken lehessen pöfékelni, de a kérést elutasították. Akkor a vendéglátósok azt mondták, hogy az új szabályt nem lehet majd betartani, úgy tűnik tévedtek. Olyannyira, hogy már más országokban, köztük Magyarországon sem lehet 2012. januárja óta rágyújtani a zárt helyeken, buszmegállóban, játszóterek öt méteres körzetében és aluljárókban sem.

Hogy a helyzetet tovább fokozzák, a kormány kitalálta a következő évben, hogy a dohánytermékek árusítását is átalakítja. Korábban ugyanis lehetett kocsmákban, élelmiszerboltokban, benzinkutakon is vásárolni ilyen termékeket, 2013. júliusától viszont már csak trafikokban. Ám a dohányboltokra is komoly szabályok vonatkoznak, hiszen az a szabály, hogy oda kiskorú a lábát nem teheti be és a boltba sem láthat be senki.

A kormány a dohányzás elleni harcot nem vette félvállról, ennek bizonyítéka, hogy 2018-ban Lázár János lett a nemdohányzók védelméért felelős miniszteri biztos, később pedig dohányzásügyi miniszteri biztossá avanzsált. A füstmentes élet visszaszorítása érdekében olyan terveket dédelget a fideszes politikus, mint amit a finnek, azaz 2030-ra olyan szintre visszaszorítani a dohányzást, hogy csak a felnőttek 5 százalékát érintse ez a fajta szenvedély. Továbbá azt ígérte, hogy javasolni fogja a miniszterelnöknek, hogy tiltsák meg a 2020 után születetteknek, hogy dohányterméket vásárolhassanak, a mobiltelefonhoz hasonlóan az autóban ne lehessen dohányozni, kapjanak több jogot a társasházak, hogy betiltsák a dohányzást és korlátozzák jobban, hogy hány emberre jut egy trafik.

Egyre többen teszik le a cigit

Bár a szabályok is egyre jobban megnehezítik a dohányosok életét, a termékek ára is egyre borsosabb, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy a 2009-es 32 százalékhoz képest, 2019-ben már “csak” a társadalom 27 százaléka dohányzott. Az árakat tekintve viszont nagy változásokat éltünk meg, ugyanis amíg 2000-ben egy doboz Multifilter ára 272 forint volt, addig 2021-ben már 1640 forintot kell fizetünk érte. Nem csoda, hogy egyre többen hagytak fel a káros szenvedélyükkel.

Világviszonylatban is érdemes megnézni, hogy hogyan alakult a dohányzás, ugyanis Magyarország sajnos még mindig az élbolyban van. A legtöbben Indonéziában dohányoznak, de a franciák és a törökök is nagy bagósok még mindig. A legfüstmentesebb hely viszont Izland, hiszen ott a 15 évnél fiatalabbak csupán 7,2 százaléka rendszeres dohányzó, de az USA-ban és Mexikóban sem divat már a füstölés.

Leszokási trükkök

Talán mindannyian találkoztunk már azokkal a történetekkel, amikor egy dohányos büszkén meséli, hogy ő egyik napról a másikra tette le a cigarettát, vannak viszont akiknek olyan elvonási tünetei vannak, hogy ezt a lépést ilyen drasztikusan képtelen megtenni. Azonban nem kell csüggedni, ha valakinek az akaratereje nem olyan erős vagy nem tudja kezelni az elvonási tüneteket, hiszen ma már rengeteg segítség áll rendelkezésünkre a leszokást illetően. A legegyszerűbbek a patikában kapható rágótabletták vagy nikotin tapaszok, de van aki szakemberhez fordul, aki tud segíteni a dohányzás utáni sóvárgás leküzdésében akár gyógyszeres kezeléssel. Országosan 87 tüdőgondozóban érhető el csoportos foglalkozás, ahol segítenek a dohányosoknak a szenvedélyük elengedésében, de telefonos tanácsadás, akupunktúrás kezelés és mágneses rezonanciát is igénybe vehetünk, amely egyébként más egészségügyi problémák, mint például a stressz negatív hatásainak kezelésére is alkalmas. A szakemberek pedig azt mondják, az tette le sikeresen a cigarettát, aki már egy éve nem gyújtott rá.

Leszokni viszont érdemes, mert javul a közérzet, a bőr minősége, az ember jobban érzi az ízeket, de ami a legfontosabb fokozatosan csökkent a betegségek kialakulásának kockázata.

Címlapfotó: MTI