A klímavédelem manapság mindenki számára menő, mindenki ért hozzá, de a valódi tettek a fontosak, nem a divatos szavak. Többek között erről is beszélt a PestiSrácok.hu-nak adott interjúban Tóth Edina, a Fidesz EP-képviselője, aki tizenhat éve él Brüsszelben, az Európai Néppárt tanácsadójaként dolgozott, a 2019-es európai parlamenti választásokon pedig mandátumot szerzett. A képviselőnő beszélt eddig munkájáról, a bizottsági feladatokról és arról, hogy a baloldal által kisajátítani kívánt klímavédelmi témakörben milyen valódi lépések történtek az ellenzék divatos, ám üres szlogenjein kívül, és mi várható a jövőben bolygónk védelmében a döntéshozóktól. Ezen kívül szóba került az is, hogy más európai országok ellenzéki képviselői vajon tudnak-e kompromisszumot kötni az aktuális kormánypártokkal a hazájuk érdekében, vagy ennek hiánya csupáncsak magyar jelenség. Interjú.
Milyen politikai szerepvállalásai voltak a brüsszeli munkája előtt? Mióta dolgozik az Európai Parlamentben, mik az eddigi tapasztalatai?
A Fidelitas egyik alapító tagja vagyok, hét éven keresztül én voltam az első női alelnöke a szervezetnek, és Fidelitas-alelnökként választottak meg az Európai Néppárt diákszervezetének (EDS) az alelnökének. Annak idején én adtam be a Fidelitas csatlakozási kérelmét az EPP ifjúsági szervezetének, a YEPP-nek. Ifjúsági politikai vonalon kezdtem el a politikai karrieremet, és 2004 óta, idestova tizenhat éve az EP-ben dolgozom. Az elmúlt tizenöt évben a néppárti frakcióban voltam politikai tanácsadó, főleg energia- és digitális ügyekkel foglalkoztam, és nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy a Fidesz vezetése idén felkért, hogy induljak EP-képviselőnek. Folyamatosan, tizenöt éve szerepelek az EP-listán, de most először kaptam befutó helyet. A tizenharmadik helyet kaptam a listán, és végül a 13-as szám szerencsét is hozott. Nagyon nagy megtiszteltetés, hogy a magyar választópolgárok akaratából, immár nem tanácsadóként, hanem idén júliustól EP-képviselőként folytathatom itt, az Európai Parlamentben a megkezdett munkámat.
Klímavédelem és vallásközi párbeszéd
Miben más a képviselői munka, mennyivel felelősségteljesebb?
Teljesen más, most pont a másik oldalról látom a dolgokat, mint eddig, viszont rengeteget segít a tizenöt éves tanácsadói tapasztalatom, hiszen van egy kiépített politikai hálózatom, ismerem a parlamenti működési mechanizmust, nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba a munkám során. Van egy bizonyos politikai és szakpolitikai tudásom, ami rengeteget segít, hogy minél hatékonyabban el tudjam látni a képviselői feladatokat. Most úgy érzem, hogy legalább dupla annyi munka a képviselői feladat, mint korábban a tanácsadói, és dupla annyi felelősség és stressz, de nagyon élvezem, és természetesen óriási kihívás. Hozzá kell tennem, hogy rengeteg fontos területet kaptam, amellyel megbízott a magyar néppárti delegáció. Főtag vagyok a környezetvédelmi bizottságban, póttag vagyok a belső piaci bizottságban és szintén póttag vagyok az ipari- és energiaügyi bizottságban, ahol korábban tanácsadóként dolgoztam. Két fő terület van, amire igyekszem minél eredményesebben koncentrálni; az egyik a klímavédelem, a másik a digitális ügyek képviselete. Ez a két téma – különösen a klímavédelem – az elkövetkezendő öt év uniós politikájának egyik fő témája és meghatározója lesz.
A bizottságokon kívül egy küldöttségnek, az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolat delegációnak is a tagja. Ott milyen munka folyik?
Igen, nemcsak bizottságokban dolgozunk, hanem úgynevezett delegációkban is. Múlt héten volt egy néppárti konferencia, ahol az Arab-félszigettel fenntartott kapcsolat delegációjának tagjaként részt vettem és fel is szólaltam. A vallásközi párbeszéd fontosságáról beszéltünk Hölvényi György EP-képviselő kollégámmal a konferencián, hiszen nagyon fontos a kereszténység, az iszlám és a zsidóság közötti párbeszéd; erről ki is adtunk egy sajtóközleményt. A klímavédelem és a digitális területek mellett a vallásközi párbeszéd és a kereszténység védelme központi szerepet játszik a munkámban.
Tóth Edina Brüsszelben. Fotó: Facebook
Baloldali képmutatás és valódi klímapolitika
A klímavédelem rendkívül fontos témává vált manapság, de nem mindig érzékelhető mögötte a valódi tartalom. El lehet választani az ocsút a búzától? Mi az, ami divat, ki az, aki ezt képviseli és mi a valódi munka, hiszen a klímavédelmi bizottságban Önök ezzel foglalkoznak?
Ez most egy nagyon menő, felkapott téma, mindenki foglalkozni akar ezzel, mindenki beszélni akar róla, mindenki klímavédőnek akarja magát feltüntetni. Sőt, olyan tendencia is látható mind magyar, mind nemzetközi szinten, hogy a baloldal megpróbálja teljes mértékben kisajátítani a témát. Ezt természetesen sem a Fidesz, sem az Európai Néppárt nem fogja megengedni, hiszen könnyű beszélni erről és hangzatos szavakat, szlogeneket a szélbe szórni, ezt bárki megteheti. A lényeg azonban nem ez; szavak helyett tettekre van szükség, a demagóg szólamok nem segítenek. A környezetvédelmi bizottságban (ENVI) komoly jogszabályokat módosítunk és alkotunk, amelyeket a tagországoknak végre kell hajtani, a lényegi munka erről szól. Nem az a klímavédelem, ha vonattal kijövök Brüsszelbe és repülővel, első osztályon utazom haza, ezen kívül pedig nem történik semmi.
A környezetvédelmi bizottságban együtt lehet dolgozni a jobb- és baloldalnak, vagy ott is a szlogenek és a képmutatás győzedelmeskedik?
Bizonyos alapdolgokban lehet kompromisszumokat kötni a frakciók között, mert abban mindenki egyetért, hogy a bolygónk jövője a tét, és fontos dolog, hogy védjük a természetet. Azonban, ha túllépünk ezen az alapigazságon és megvizsgáljuk a részleteket, akkor komoly ellenvéleményeket találhatunk a felek között; nem mindig könnyű kompromisszumokat kötni. A Fidesz és a néppárt alaptétele az, hogy olyan klímavédelmi politikát kell képviselni és megvalósítani, amely nem ellentétes az európai versenyképességi és gazdasági célokkal. Olyan klímavédelemre van szükség, hogy az Európai Unió versenyképessége fennmaradjon.
Tóth Edina és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke
Ne az állampolgárok fizessék a klímavédelem árát
Mennyire kapcsolódik ehhez az Orbán Viktor által kijelentett gondolat, miszerint a klímaváltozás elleni küzdelmet nem a szegény emberekkel kell megfizettetni?
Abszolút, hiszen ez nagyon fontos alapkő. Az Európai Parlament decemberi plenáris ülésén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke értékelte az Európai Tanács legutóbbi ülését, ahol szintén a klímavédelem volt az egyik kiemelt téma. Az ülésen elhangzott felszólalásom lényege az volt, hogy nagyon fontos dolog és üdvözlöm, hogy sikerült az unió tagországai vezetőinek megállapodni arról, hogy 2050-re Európa karbonsemleges legyen, de ezzel nem értek véget a törekvéseink. Nem felejthetjük el ugyanis azt sem, hogy elengedhetetlen néhány nagyon fontos szabály lefektetése, amelyek abban segítenek, hogy az európai versenyképességi célokat ne veszélyeztessük.
Mik ezek a fontosabb alapelvek, szabályok?
Elsőként az, hogy ne az emberek, hanem a szennyező nagyvállalatok és a leginkább szennyező országok fizessék meg a klímavédelem árát az állampolgárok helyett. A második, hogy nem emelkedhetnek az energia-, az élelmiszer- és az üzemanyagárak, hiszen akkor az emberekre hárítanák a klímavédelem költségeit. A harmadik alapelv, ami ugyancsak nagyon fontos, hogy nem szabad elvonni a szegényebb tagállamoktól a kohéziós támogatásokat, mert ezzel csak tovább növelnénk az EU-n belüli egyenlőtlenségeket. Az utolsó fontos alapelv, hogy tiszteletben kell tartani az úgynevezett technológiai semlegesség alapelvét, mert enélkül nem tudjuk megfelelő mértékben csökkenteni a széndioxid-kibocsátást.
Mit jelent a technológiai semlegesség alapelve?
Például azt, hogy azok a tagállamok, akik szeretnék a nukleáris energiát felhasználni, azoknak erre lehetősége legyen. Magyarországon nagyon fontos szerepe van és lesz is a nukleáris energiának abban, hogy elérjük és meg tudjuk valósítani a 2050-es klímasemlegességi célokat. Fontos kiemelni, mert kevesen tudják, hogy Magyarország igazi “klímabajnok”, vagyis nagyon jól állunk a klímavédelmi célok teljesítésében. 1990 óta 32 százalékkal csökkentettük a széndioxid-kibocsátásunkat, és 2030-ra minden esélyünk megvan arra, hogy a magyar áramtermelés 90 százaléka karbonsemleges legyen. Ezt nagyon kevés tagállam tudja magáról elmondani az Európai Unióban. Ne feledjük el azt sem, hogy az EU a világ károsanyag-kibocsátásának pusztán 9 százalékát adja. Ha Kína, India és több harmadik ország nem lép és nem hoz hasonlóan ambiciózus klímavédelmi szabályokat, akkor az EU egyedül nem lesz elég ahhoz, hogy csökkenteni tudja jelentős mértékben a világ széndioxid-kibocsátását. Sajnos a legutóbbi klímavédelmi értekezleten is azt tapasztaltuk, hogy nagyon szerény eredménnyel zárult, pont az unión kívüli, harmadik országok miatt.
Szavak helyett tettekre van szükség
Ennek margóján mit szól hozzá, hogy Karácsony Gergely és az új fővárosi vezetés kihirdette a klímavészhelyzetet és országosan is ezt szeretnék elérni? Annak tükrében, amit az EU és Magyarország eddigi törekvéseiről megtudtunk, ez egy nevetséges kampányfogásnak tűnik valódi tartalom nélkül.
Az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén elfogadtunk egy olyan határozatot, amely kihirdette a klímavészhelyzetet; ezt a magyar néppárti delegáció tagjai is megszavazták. A valóságban nem azon fog múlni, hogy otthon vagy az EP-ben milyen határozatban mit hirdetünk ki; ezek csak szavak, amik egy papírra vannak írva. A lényeg az, hogy a szavak után milyen tettekre van szükség, mert csak tettekkel tudunk bármit is elérni, nem pedig vészhelyzetek kihirdetésével.
A határon túli magyar jelöltekért kampányolva. Fotó: Facebook
A magyar ellenzéknek nincs nemzeti minimuma Brüsszelben
EP-képviselőként milyen a viszonya a magyar ellenzéki EP-képviselőkkel?
Elég távolságtartó. Az alapvető viselkedési normákat kölcsönösen betartjuk, mindig köszönünk egymásnak és gyakorlatilag ennyi.
Ez azért is furcsa, mert úgy tűnik, hogy más európai országok tekintetében ez nem így működik, nem különülnek el ennyire az aktuális kormánypártok és az ellenzéki politikusok. Mintha más nemzetek politikusai közösen több ügyben tudnának fellépni és együtt dolgozni a saját országukért az Európai Unióban.
Van rálátásom. Lassan 16 éve ebben a világban élek, és sajnos nagyon szomorúan látom, hogy nincs még egy olyan ország, ahol az ellenzék így viselkedne a saját országával, a saját hazájával szemben. Mindenhol van egy nemzeti minimum, amikor egy másik tagállam ellenzéki EP-képviselői is együtt szavaznak a fontos nemzeti ügyekben a kormánypárti EP-képviselőkkel. Nagyon szomorú azt látni, hogy Magyarország ez alól teljesen kivétel. A magyar ellenzéki képviselők semmilyen, magyar szempontból fontos nemzeti ügyben nem támogatnak semmit, csak az a fontos számukra, hogyan lehet a kormányt, a Fideszt és a hazájukat lejáratni, ami példátlan az EP-ben. Nem tudok még egy országról, ahol ez így működik. Egy EP-képviselői mandátum nem arról kell, hogy szóljon, hogy a kormányát és a hazáját folyamatosan lejárassa a politikus és azt nézze, hogy milyen témában szólalhat fel az országa ellen. Inkább azt kellene nézni, hogy melyik bizottság területén vannak olyan fontos jogszabályok, amelyeket úgy kéne módosítani, hogy azzal minél jobban tudjuk képviselni a magyar emberek érdekeit. Ez egy európai parlamenti képviselő igazi feladata.
Ha a közeljövőt nézzük, képviselőként, bizottsági tagként melyek azok a legfontosabb konkrét lehetőségek, amelyeket Magyarország szempontjából el lehet érni?
Rengeteg klímavédelmi jogszabályt fog a Bizottság elkészíteni a jövő év folyamán. Márciusban jön a klímavédelmi törvény, ami arról fog szólni, hogy hogyan tehetjük 2050-re Európát karbonsemlegessé. Nagyon fontos, hogy ennek a jogszabálynak a szövegét úgy alakítsuk, hogy a magyar embereknek ne kelljen többet fizetni az energia- és élelmiszerárakért. Ez egy kiemelt téma lesz. A LIBE-bizottságban rengeteg migrációs témájú jogszabály várható; ott olyan módosító indítványok beadása a feladatunk, amelyek a magyar állampolgárok biztonságát védik majd a jövőben. Úgy gondolom, a klímavédelem és a migráció meghatározó lesz az elkövetkező években.
Tizenhat éve él kinn Brüsszelben. Az ünnepekre haza szokott jönni?
Amióta képviselő vagyok, gyakrabban tudok hazajönni Magyarországra, hiszen fontos a választópolgárokkal történő kapcsolattartás. A karácsonyt és az újévet családi és baráti körben töltöm. Számomra mindig nagyon fontos volt, hogy a karácsonyi ünnepek ideje alatt otthon legyek Magyarországon, így történik idén is. Áldott, boldog karácsonyt kívánok minden kedves olvasónak!
Fotók: Tóth Edina Facebook-oldala
Facebook
Twitter
YouTube
RSS