Az Orbán-kormány érdekalapú külpolitikát folytat, amelynek célja, hogy a nagyhatalmakat érdekeltté tegye Magyarország fejlődésében. Közép-Európa mindig veszített, ha a Kelet és Nyugat közötti szembenállásról volt szó, Magyarország példája azonban bizonyítja, hogy úgy is lehet konstruktív kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal, ha az Európai Unió és a NATO tagjai vagyunk. Bármit is mondjon most Gyurcsány Ferenc, ő is erre törekedett, és bárhogy is fogalmazzanak a nyugat-európai országok, ők is ezt teszik.
Ha van orosz gáz, akkor van rezsicsökkentés, ha nincs orosz gáz, akkor nincs rezsicsökkentés. (Orbán Viktor)
Az orosz gázszállítás 2036-ig biztosított Magyarország számára a piaci ár alatt a tavaly megkötött hosszú távú szerződés keretében. (Vlagyimir Putyin)
Az Orbán-kormány olyan érdekalapú külpolitikát folytat, amelynek célja, hogy a nagyhatalmakat érdekeltté tegye Magyarország fejlődésében, így az Egyesült Államok és az Európai Unió mellett Kínával, Oroszországgal, illetve regionális hatalomként Izraellel vagy Törökországgal is kölcsönös tiszteleten és érdekeken alapuló politikai kapcsolatokat épít.
A magyar külpolitika alapelve
Üzletelni lehet és kell is, míg hasznunk van belőle – nem beleszólva mások belpolitikájába, de elvárva, hogy ők se szóljanak bele a miénkbe.
A nyugat-európai országok nagy része is ezt teszi, csak hipokrita módon mást mond, és Közép-, illetve Kelet-Európától mást vár el. Mert ezt a térséget gyarmatként kezeli… és amit szabad Jupiternek, nem szabad a kisökörnek – mondják a németek is.
A magyar kormány ezt az előnytelen helyzetet rúgta fel.
Az Orbán-kormány felismerte, hogy Magyarország hosszú távú stratégiai érdeke, hogy kölcsönös haszonnal járó kapcsolatokat építsen minden nagyhatalommal, hogy ne kötelezze el magát egyoldalúan a világpolitikában, így megőrizze szuverenitását.
Ennek szellemében az Orbán-kormány nem más országok elvárásai szerint építi nemzetközi viszonyrendszerét, hanem Magyarország érdekeit szem előtt tartva kereskedik vagy köt szerződéseket és sehol sem avatkozik belügyekbe.
Kölcsönös tiszteletre törekszik és elvárja azt, hogy más országok se avatkozzanak be a magyar demokráciába. Ennek a határozott, érdekalapú külpolitikának köszönhetően az elmúlt évtized során érezhetően bővült az ország politikai–gazdasági mozgástere. Magyarország mára az uniós politikai színtér fontos tényezőjévé, Közép- és Kelet-Európa mintaadó országává vált.
Ezzel szemben az ellenzék kizárólagosan nyugati elkötelezettségű, ezért is igyekszik a nagyhatalmak közötti konfliktusokat ideológián alapuló belpolitikai viták tárgyává tenni.
Legalábbis most…
Az együttműködés haszna
A két ország együttműködésének központjában az energetika áll: a paksi atomerőmű bővítése, valamint a tavaly ősszel kötött hosszútávú gázszerződés megerősítése, illetve a kapacitás bővítése.
Az atomerőmű és a hosszútávú gázszerződés együttesen biztosíthatja majd Magyarország energiabiztonságát a jelenlegi európai energetikai krízis közepette.
Ráadásul, ahogy azt a magyar miniszterelnök hangsúlyozta, ezzel megvédhetjük a rezsicsökkentés eredményeit, amelynek köszönhetően a magyar háztartásokat nem sújtja az európai energiaválság.
Más területeken is kiterjedt együttműködés és üzleti kapcsolatok figyelhetők meg. Ahogy a XXI. Század Intézet vezető kutatója, Kosztur András összefoglalta:
- A Richter Gedeon (pontosabban az 1996 óta működő oroszországi leányvállalata, a Gedeon Richter RUS) szerepvállalásának növelése az orosz gyógyszeriparban.
- A MOL új, tatárföldi gumibitumen-gyártással kapcsolatos beruházásának támogatása.
- Logisztikai együttműködés, amelynek bővülésére az ukrán–magyar határon kialakított konténer-átrakodó terminál létrehozása ad módot.
- Az Egyiptomba szállítandó vasúti személykocsik gyártásának folytatása (Dunakeszi gyártelep).
- A két ország közötti légiforgalom bővítése.
- Az épülő magyar vakcinagyár részére megkapjuk orosz vakcinák gyártási technológiáját.
Gyurcsány: üzletelni kell az oroszokkal!
Vajon kitől származik a következő idézet?
Ténykérdés, hogy ma a világ Európán kívüli három hatalmi központja az Egyesült Államok, Oroszország és Kína. Magyarország számára a szövetséges és barát az Egyesült Államok, de Oroszországgal és Kínával is szoros partneri kapcsolatot kell kiépíteni, akkor is, ha nem mindenben értünk egyet velük, mert ez Magyarország érdeke.
Nem, nem Orbán Viktor mondta. Gyurcsány Ferenc volt az, aki ezt a néhai Népszabadságnak, közvetlenül a bukása előtt nyilatkozta.
De mindennek volt előzménye. A 2006-os miniszterelnöki vitán Gyurcsány Ferenc azzal dicsekedett, hogy az MSZP–SZDSZ kormányok alatt
partneri kapcsolat alakult ki Oroszországgal,
aminek szükségességét azzal indokolta meg, hogy gazdasági befolyásánál fogva a keleti nagyhatalom megkerülhetetlen, üzletelni pedig a magyarok érdekében hasznos.
Habár az a vita volt az utolsó ebben a műfajban, ami annyiból érthető, hogy a baloldal bebizonyította, hogy semmi értelme sincs annak, hogy egy órát végig hazudjon a miniszterelnök-jelöltjük, de arra mégis érdemes kitérni, hogy Gyurcsány többször is eldicsekedett azzal, hogy neki milyen jó emberi kapcsolata van Putyinnal, majd egy ponton Orbán szemére vetette, hogy a Fidesz nem képes együttműködni az oroszokkal.
Gyurcsány, az orosz medve és Totó kutya
Budapest, 2006. március 1. Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Gyurcsány Ferenc felesége, Dobrev Klára társaságában nemcsak hivatalos minőségében, de magánemberként is többször találkozott Vlagyimir Putyinnal. 2006-ban azzal akarta elkápráztatni a Budapestre látogató Putyint, hogy egyenesen az Apró-villába invitálta meg.
A tokaji bor és a Totó nevű puli kutya tetszett leginkább az orosz elnöknek, mikor szerdán a Gyurcsány családnál ebédelt. Putyin a tervezettnél több időt töltött a magyar kormányfő házában, és a külügy embereinek kellett szólniuk, hogy ideje lenne indulni Prágába. Totó két puszit adott a vendégnek, aki nagyon élvezte, hogy anyanyelvén társaloghatott Dobrev Klárával
– írta akkor meg a Blikk.
Putyin tehát 2006 március elsejei hivatalos magyarországi látogatásakor – a kampány hivatalos kezdése előtt – Gyurcsányék rózsadombi villájában ebédelt, majd még abban az évben ősszel találkoztak Szocsiban, 2007-ben pedig Moszkvában.
Aztán 2008 februárjában Gyurcsány a Kremlben írta alá Putyinnal a Déli Áramlat gázvezeték magyarországi szakaszának megépítéséről szóló megállapodást.
Kapcsolatuk egyébként annyira jónak bizonyult, hogy miután Gyurcsány miniszterelnökként megbukott, Putyin még akkor is meghívta őt és feleségét Moszkvába. Az orosz kormányfő (akkor éppen Medvegyev volt az elnök) egy ukrán étteremben – szűk körű, magánjellegű – vacsorán látta vendégül Gyurcsányt feleségével, Dobrev Klárával. Állítólag saját költségükön tettek eleget a kedves invitálásnak.
Sok mindenről szó esett a családtól és a gyerekektől kezdve addig, hogy milyen a helyzet a két országban.
Nem maradtak ki a nemzetközi politika kérdései sem
– mondta a találkozóról akkor a már megbukott egykori miniszterelnök.
Magyar modell
A miniszterelnök szerint Magyarország és Közép-Európa eddig mindig veszített, ha a Kelet és Nyugat közötti szembenállásról volt szó, Magyarország példája azonban bizonyítja, hogy úgy is lehet konstruktív, kiegyensúlyozott kapcsolatokat fenntartani Oroszországgal, ha egy ország az Európai Unió és a NATO tagja – áll a XXI. Század Intézet elemzésében.
Orbán Viktor magyar modellként utalt erre a hozzáállásra, amelynél véleménye szerint nincs jobb, ha Európa biztonságáról van szó.
Facebook
Twitter
YouTube
RSS