Trianon 100 – A világ magyarságával emlékezik a közmédia

Június 4-e tragikus történelmi dátuma a magyar nemzetnek, ezért a 100. évfordulón minden tisztességes magyar embernek emlékeznie kell. A közmédiának pedig kötelessége, hogy ezt az emlékezést méltó tartalmakkal és módon juttassa el a világ legtávolabbi pontján élő magyarokhoz is– mondta Siklósi Beatrix a közmédia kiemelt projektjeiért felelős vezetője.

Június 4-én a közmédia többször is jelentkezik az elcsatolt országrészekből, megszólalnak a határainkon túl élő honfitársaink is. A nap folyamán Trianonhoz kapcsolódó filmeket is vetítenek, illetve művészek, tudósok, közéleti emberek vallanak arról, mit jelent számukra az összetartozás. Exkluzív tartalommal is készül a köztévé. Este negyed kilenctől a Duna Televízióban Rátóti Zoltán főszereplésével mutatják be "A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében" című történelmi drámát. A film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttséget képviselve mondott 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárását követően.

Ezen kívül a Duna Televízióban láthatják először a nézők a Kossuth térre megálmodott Trianon-emlékművet, amelynek avatására augusztusban kerül sor és közreadnak egy különleges, örökérvényű hangfelvételt is, amellyel az egykori vallás és közoktatási miniszter Klebelsberg Kuno üzent kora fiataljainak Trianon kapcsán.

Íme a közmédia emléknapi műsora:

• 15 óra 25 perctől a Wettstein-napló című dokumentumfilmből – a béketárgyalásokban résztvevő Wettstein János diplomata hagyatékának köszönhetően – részletesen ismerhetjük meg a magyar békedelegáció öt hónapi munkájának legfontosabb mozzanatait.
• Szintén a Duna Televízióban láthatják a nézők 18 óra 40 perctől a Koltay Gábor rendezésében készült Hétköznapi Trianon című dokumentumfilmet. Két fiatal a békediktátum okai után kutat Versailles-ban és az erdélyi Bonchidán, bemutatva az 1920 utáni, mai tanulságokat is tartalmazó nemzetfejlődést, de a velünk élő trianoni következményeket is.
• A közmédia nézői követhetik a parlament emlékülését és Áder János köztársasági elnök ünnepi beszédét, valamint beszámolókat láthatnak minden határon túli eseményről.
• A Kossuth délelőtt egy rádiós hidat hoz létre, amely összekapcsolja az elcsatolt részeken dolgozó kollégákat. A diktátum aláírásának időpontjában pedig, 16 óra 30 perctől, a Duna, a Duna World és a Kossuth hullámhosszán megszólalnak a harangok, felidézve a diktátum aláírásának időpontját.
• Az M5-ön pedig egésznap ismert művészek beszélnek az összetartozás fontosságáról, majd este 21 óra 20 perctől történészek vitatják meg Trianon okait és következményeit, próbálják megértetni, hogy miként tudott a magyarság egy ilyen, szinte példa nélküli tragédia után is megmaradni, erősödni és létrehozni a nemzeti egységet.
• A nap folyamán a Petőfi Rádió minden órában lejátszik egy felvételt egy-egy határon túli, emblematikus magyar zenekartól, a napi top 15-ös slágerlista június 4-én csak magyar számokból áll majd, a Minek nevezzelek? című magyar műsorban Boros Csaba pedig csak külhoni dalokból válogat.
• A Bartók Rádió a Muzsikáló műsorfolyamban a határon túli magyarsághoz, a Kárpát-medencéhez köthető zenékkel jelentkezik. Este 20.53-tól pedig a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának határon túli magyar szerzők műveiből összeállított hangversenye kerül adásba.
• A Dankó Rádióban reggel 6 és este 8 óraközött óránként több határon túli magyar dalszerző, előadó zenéje kerül adásba, a külhoni magyarságához kapcsolódó zenék is felcsendülnek, valamint minden órában egy-egy határon túli vendéggel is beszélgetnek a műsorvezetők. A 17 és 18 óra között jelentkező „Tudod-e még az én nótám” című műsor teljes egészében a külhoni hallgatóké, itt nyílik alkalmuk bővebben is beszélni magyarságukról, kapcsolatukról Magyarországgal. A rádió 19 és 20 óra között Rudolf Schuster korábbi szlovák államelnökkel magyar nyelven készült interjút ad közre.
• Az M2 gyerekcsatornán pedig a Hetedhét kaland című műsor ifjú készítői videotelefonon hívják fel külhoni barátaikat, és „gyereknyelven” fogalmazzák meg mit is jelent az összetartozás. A beszélgetések közben sok minden kiderül a régi Magyarországról és hogy a határok két oldalán élő gyerekeket nem csak a közös anyanyelv kapcsolja össze.

Forrás: MTVA; Fotó:MTI/Illyés Tibor